A böjt méregtelenítés és öngyógyítás, lemondás és önmegtartóztatás, megújulás és megtisztulás – testnek és szellemnek egyaránt. Egy több ezer éves gyógyír, amit mind a keleti, mind a nyugati orvoslás elismer és az ókor óta alkalmaz Hippokratésztől Paracelsuson át az ájurvédáig bezárólag. Tudatosan böjtölni tehát vallási, spirituális vagy egészségügyi okokból is lehet, de az eredmény minden esetben a javunkra fog válni, hiszen:
Csökkenti a súlyfölösleget
Megtisztítja a szervezet a méreganyagoktól
Megújítja a sejteket és megelőzheti egyes daganatos betegségek kialakulását
Javul az energiafelhasználásunk
Nő a szellemi frissességünk
A böjt fajtái
Az igazi, klasszikus böjt azt jelenti, hogy a böjtölő csak vizet fogyaszt. A szabályok azonban mára fellazultak, így mindenki a saját igényei vagy az orvos javaslatai alapján szabályozhatja, milyen típusú és időintervallumú táplálékmegvonást iktat be akár a hétköznapokon, akár éves rendszerességgel. Sokan nem is tudják, pedig a rövid idejű böjtök minden ember életének részei, hiszen az evések és nem evések váltják egymást, az angol nyelvben ezért nevezik a reggelit breakfastnek, vagyis böjt(meg)törésnek.
Napjaink egyik legújabb és legnépszerűbb étrend- és életmódtrendje az időszakos böjt, ami nem azt szabályozza, hogy mit eszünk, hanem azt, hogy mikor. Az időszakos böjt lényege, hogy meghatározott órákban vagy napokon étkezünk, majd hosszabb ideig tartózkodunk az evéstől. Ilyenkor akár napi 16 órás „étkezési szüneteket” is tarthatunk, például este 6 órakor eszünk utoljára, majd legközelebb másnap délben. Ez a módszer tulajdonképpen nem igényel lehetetlen vállalásokat, „csupán” a reggeli marad ki, a szervezet mégis gyorsan és jól reagál rá: beindul a fogyás, megváltozik az anyagcsere, valamint csökken a vércukor- és inzulinszint.
Korunk másik népszerű böjttípusa a léböjt, amely során kizárólag víz, gyógytea, nyers gyümölcs- és zöldséglevek fogyasztása engedélyezett. A léböjtkúra általában 3-5 napig tart.
A vallási böjtök közül nálunk természetesen a római katolikus nagyböjt a legismertebb, ami hamvazószerdán (idén február 18-án) kezdődik, és a húsvétot megelőző 40 napon át, egészen nagyszombatig tart. Eredetileg az egész nagyböjt során egy nap csak egyszer, este lehetett enni, de mára ezek a szabályok enyhültek. A 20. századtól a katolikus egyház csak hamvazószerdán és nagypénteken, valamint a többi pénteki napon rendel el szigorú böjtöt. Ez azt jelenti, hogy tilos a hús fogyasztása, és a nap folyamán csak egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés.
Aki eddig még nem kísérletezett a böjt egyik változatával sem, itt a remek alkalom, hogy saját egészsége és jobb közérzete érdekében rávegye magát valamelyik módszerre. Ha ez a fajta „koplalás” néhány ezer év alatt nem ment ki a divatból, egy próbát biztosan most is megér!