Ganz Ábrahám a vasúti kerekek a sínnel érintkező, gyorsan kopó részeit antimonos kezeléssel igen keményre edzette, ezzel sokszorosára növelve élettartamukat. Termékeit a Monarchián kívüli országokba is exportálta, az 1867-es kiegyezésig mintegy százezer vasúti kereket szállított 59 vasúttársaságnak. A magyar nehézipar egyik megteremtője gyártott vasúti váltóalkatrészeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket is. Élete sikeres alkotásait halála után a Ganz-gyárak tették világhírűvé.
Ganz Ábrahám Svájcban született 1814. november 6-án. A szülői házat 17 évesen hagyta el, hogy öntőinasnak álljon. Tizennégy évet vándorolt, svájci, osztrák, olasz, német és francia öntödékben dolgozott, alaposan kitanulta az öntőmesterséget. Saját öntödét szeretett volna, ám pénze erre nem volt. Ezért úgy döntött, elhagyja Nyugat-Európát, hiszen ott több a szakember, és a szaktudással a kevésbé ellátott Kelet-Európa felé fordul. Így érkezett 1841-ben Pestre. 1842-re öntőmester lett a Széchenyi István által alapított József Hengermalom Rt. öntödéjében. Az újonnan alakult Iparegyesület abban az évben tartotta az első iparműkiállítását, ahol az öntöde termékei hatalmas sikert arattak. Ganz Ábrahámnak ezt úgy honorálták, hogy az öntödei termelés hasznából részesedést kapott. Buzgó elhivatottságát jól jellemzi az a fennmaradt mondat, amit azután jegyeztek fel, hogy 1843-ban a jobb szemébe olvadt vas fröccsent: „A fél szem oda, de az öntés sikerült!”
Kellő akarattal és ambícióval, no meg a Hengermalom részesedéséből 1845 tavaszára felépítette a legkorszerűbb öntőüzemet a városban. Az építési munkálatok során személyesen felügyelte a majdani munkások biztonságos munkakörülményeinek megteremtését. Öntödéje már az első üzleti évet sikeresen zárta. Kezdetben a lakosság szükségletét kiszolgáló termékeket gyártott, később kidolgozta a vasúti kocsik kerekének kéregöntési technológiáját, Európában 60 vasútvállalatnak szállítva. Ezzel jelentősen hozzájárult mind a hazai, mind az európai vasúti fejlesztéshez.
Az 1846-ban átadott Pest–Vác-vasútvonallal Magyarországon is megkezdődött a vasutak építése, az ágazat gyors fejlődésnek indult. Ekkor egy nürnbergi vagongyárból érkeztek hazánkba az amerikai kéregöntésű kerekekkel készült vasúti kocsik. Ezek az egybeöntött kerekek kopásállóbbak és jóval keményebbek voltak azoknál, amiket Európában gyártottak (kovácsoltvas abroncs, küllős vasúti kocsikerék). Ganz volt az első Európában, aki a kéregöntéses (kokillaöntéses) eljárást alkalmazta a vasúti kocsikerekek előállításánál, ezzel 15 évvel megelőzte a kontinens iparát.
A százezredik kéregöntésű kereket 1867-ben gyártották le. 1867. november 23-án ebből az alkalomból Ganz Ábrahám ünnepséget rendezett a munkásainak, megköszönve a munkájukat vendégül látta őket, és mindegyiküknek egy ezüst emlékérmet ajándékozott. Gyára ekkorra európai hírű volt 400 dolgozóval, alkalmazottait megbecsülte, híres volt az emberségéről.
Az 1860-as évekre Ganz Ábrahám volt Pest-Buda egyik legmódosabb polgára, azonban egészségét és ép elméjét a megfeszített munka felőrölte. 1867 decemberében 53 évesen otthona körfolyosójáról az udvarra vetette magát. Végrendeletében családtagjain kívül öntőmestereiről, munkásairól is megemlékezett.
Ganz Ábrahám emlékét a mai napig tiszteljük, a magyar nehézipar kiemelkedő úttörője volt, aki a magyar vasútipar előrehaladásához is jelentősen hozzájárult.
Fotók: oszk.hu, fszek.hu, Molnár Zsolt
A forgóvázjavítás lépései
Az előző oldalon a kéregöntésű kerekek egykori gyártásáról is szót ejtettünk, most lássuk hogyan megy ez napjainkban.
A MÁV-nál üzemben lévő vasúti vontató és vontatott járművek vasúti kerékpárjainak javításának legnagyobb részét a szolnoki VJT végzi. A kerékpárok a forgóvázakban helyezkednek el és a forgóvázból történő kiemelést (kikötést) követően kezdenek önálló életet élni. A geometriai méretek miatt a vontató járművek (mozdonyok) kerékpárjai nagyobbak, míg a vontatott járművek (személykocsi) kerékpárok méretei jóval kisebbek. Kivitelükben megkülönböztetünk abroncsos és monoblokkos kerékpárokat.
A vasúti kerékpárok bontása és minősítése után kezdődik a kerékpárok javítása. A javítás minden lépését szabványok és előírások szerint kell elvégezni. A kerékpár futófelületeinek (abroncs, monoblokk) kopásának mértéke szerint a javítás történhet új abroncs vagy monoblokk cserével, illetve amennyiben a régi kerékpárok méretei engedik (szabvány szerint) a futófelületek esztergálásával.
Amennyiben valamelyik fő kerékpár-alkatrészt cserélni kell (abroncs, kerékváz, monoblokk, tengely), akkor ezen új alkatrészek megmunkálása különböző szerszámgépeken történik (karusszel eszterga, kerékpár sajtoló stb.). Ha nem is a kor legmodernebb gépein történik a megmunkálás, azért a minőségi követelmény igen magas, ezért minden esetben kiváló munkát kell végeznünk. Közlekedésbiztonsági szempontból is csak hibátlan, szabványnak és előírásnak megfelelő kerékpárok kerülhetnek összeszerelésre. A kerékpárok összeszerelésének utolsó lépése a kerékcsapágyak és az ágytokok felszerelése, ez utóbbival kapcsolódik a kerékpár a forgóvázhoz. A kerékpárok javítását, minősítését követően kerülhetnek beszerelésre a már megjavított forgóvázakba, majd a forgóvázak a vontató és vontatott járművekbe.
Bella Attila, Forgóvázjavítás vezető, Vasúti járműjavítás Szolnok