Vállalatcsoportunknak kiemelten fontos a hátrányos helyzetű munkacsoportok támogatása. Ezért a MÁV és leányvállalatai megállapodást kötöttek a kollektív szerződések aláírására jogosult szakszervezetekkel a vállalatcsoport 2022–2024 közötti időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi tervéről.
Az Esélyegyenlőségi terv kidolgozása során a munkáltató tájékoztatta a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezeteket, továbbá folyamatosan együttműködött a társasági üzemi tanácsokkal és a társasági munkavédelmi bizottságokkal. (Az Esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott célok elérését szolgáló gyakorlati intézkedéseket az egyes társaságok a saját cselekvési terveikben határozzák majd meg.) A munkáltató többek között arra vállalt kötelezettséget, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik megelőzni és megakadályozni a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését, továbbá azt is vállalta, hogy nem hoz olyan intézkedéseket, amelyekkel megsértené az egyenlő bánásmódra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó követelményeket. Arra is kötelezettséget vállalt, hogy a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát és egyediségét. Bár a megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért a munkáltató méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki a foglalkoztatottak pozíciójának javítása, megőrzése érdekében. A tervet a felek 2022. január 1. és 2024. december 31. közötti időszakra fogadták el, 2022. január elsejei hatályba lépéssel. A dokumentum hatálya az Esélyegyenlőségi tervet aláíró vállalatokkal munkaviszonyban álló, valamennyi munkavállalóra kiterjed.
Az Esélyegyenlőségi terv azokra a munkavállalói csoportokra összpontosít elsődlegesen, amelyek adott esetben hátrányos helyzetbe kerülhetnek, vagy hátrányos megkülönböztetésnek lehetnek kitéve. Így például:
• az öregségi nyugdíj előtt állók és az idősödő munkavállalók;
• a családos, legalább egy gyermeket nevelő munkavállalók;
• a nők;
• a gyermekgondozás miatt távollévő munkavállalók;
• a tartósan, 90 napon túl keresőképtelen dolgozók;
• az etnikai és/vagy nemzeti kisebbséghez tartozók;
• a fogyatékossággal élő, és megváltozott munkaképességűekre munkavállalók.
Az Esélyegyenlőségi terv azonban nemcsak a munkáltatókra ró kötelezettségeket, hanem például az érdekképviseleti szervezetekre is. A dokumentumot aláíró szakszervezetek vállalják, hogy tisztségviselőik megismerik az esélyteremtés szerepét és jelentőségét; megértik és elfogadják az esélyteremtés korszerű felfogását és tartalmát; továbbá felkészülnek az esélyegyenlőségi kérdések képviseletére is. A dokumentum a foglalkoztatással összefüggésben szakterületi feladatokat is rögzít: a munkáltatónak elő kell segítenie a munkaerő-felvétel során a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének érvényesülését, egyenlő előrelépési lehetőségeket kell biztosítania minden munkavállaló számára, akiknek az oktatási és képzési programokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést is biztosítani kell. Az esélyegyenlőségnek a bérezés és a juttatások terén is meg kell valósulnia. A terv részletesen is kitér a munka és a magánélet összeegyeztetésére, és eljárásrendet fogalmaz meg az esélyegyenlőségi elvek, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, valamint hátrányos megkülönböztetés, megtorlás, zaklatás stb. esetére is.