A téglási siklásos baleset helyszínén május 7-e óta tart a vasúti pálya helyreállítása, ami rendkívül összetett feladat. A helyszínen dolgozott kárhelyparancsnokként Fülöp Zoltán a Területi Pályalétesítményi Osztály Debrecen híd- és alépítményi szakértője is. Őt kérdeztük a tapasztalatairól.
Az Újfehértó és Hajdúhadház közötti pályaszakasz helyreállításban híd- és alépítményi szakértőként mi volt az Ön feladata?
A kárhelyreállítás irányítása és a szakszolgálatok közötti együttműködés elősegítése. Kárhelyparancsnok voltam 24 órában a helyszínen a harmadik nap, később az alépítményi munkák helyreállításában vettem részt. Amikor a baleset történt május 7-én, nem voltam ügyeletes, így a harmadik 24 órás szolgálatban vettem részt. A helyreállítás irányítása rendkívül összetett feladat volt, hiszen gyorsan és szakszerűen kellett cselekedni, továbbá a különböző szakszolgálatok munkáját össze kellett hangolni. Szerencse, hogy ugyan más-más területekről dolgoztunk a helyszínen, de mindenki professzionálisan látta el a feladatát. Mivel értettük a dolgunkat, nem volt nehéz az együttműködés, és kommunikációs problémáink sem voltak.
Fülöp Zoltán, híd- és alépítményi szakértő
Milyen látvány fogadta Önt, mi volt az első benyomása, amikor a helyszínre érkezett?
A híradásokban láttam a felborult vasúti kocsikat, de a helyszínre érkezve mégis megdöbbentő volt a látvány, annak ellenére, hogy addigra néhány siklott kocsit a kollégák már visszaemeltek. Döbbenetes volt minden. Az egyik vágány teljesen megsemmisült, a másik kitolódott, a siklott vasúti kocsik rakománya kiszóródott. A bal vágány három kilométeren megsérült, egy kilométer hosszúságban teljesen, ebből száz méteren az alépítmény is tönkrement. A jobb vágány kétszáz méter hosszúságban sérült. Szerencsére személyi sérülés nem történt, így könnyebb volt a látottakat feldolgozni.
Az alépítményt hogyan tudták helyreállítani?
Ezen a szakaszon a vasúti kocsik egyszerűen belefúródtak az alépítménybe, vagy végig felszántották. Akkor is sérült a létesítmény, amikor visszaemeltük a kocsikat. Ebből adódóan ki kellett cserélni az alépítményt, új védőréteget építettünk, 20-25 méteren a vasúti töltést is helyre kellett állítani. A pálya helyreállítása azért is időigényes és nehéz feladat, mert négyezer új betonaljat kellett a helyszínre szállítani, újra beépíteni, nem beszélve négy kilométernyi új sín elhelyezéséről, beszerzéséről, szállításáról. Normál esetben ilyen nagyságrendű vasútépítési munka előkészítése több hónapig tart, most pedig azonnal kellett cselekedni azért, hogy a forgalmat mihamarabb el tudjuk indítani a biztonságos közlekedés garantálása mellett.
Az elmúlt napokban milyen munkák zajlottak a téglási baleset helyszínén?
Egyelőre csak a jobb vágányon közlekedhetnek a vonatok, a bal vágány forgalomba helyezése a hónap első felében várható. Folyamatos volt a betonaljak és a sínek beszállítása. A hosszúsínek cseréje és hegesztése már megtörtént. Emellett négy felsővezetéktartó oszlopot és egy kikötési pontot kellett betonozni, és a napokban történik a felsővezeték hosszlánc kiépítése és beszabályozása. Emellett zajlik a zúzottkő ürítés, nagygépes szabályozás, és befejeződött a kiszóródott vasérc begyűjtése.
Mióta dolgozik a vasútnál?
Több, mint húsz éve, 2001-ben léptem be a MÁV-hoz. Mi hidászok nagyon jó közösséget alkotunk a vasútnál, jól ismerjük egymást, elismerjük a másik munkáját, és ez jó közösséggé formált minket. A szakmai kihívás is sokat jelent.