Sokszor hallunk az emeletes KISS motorvonatokról, újabb járművek és modern tram-train szerelvények beszerzéséről. Most azonban egy régi, egészen pontosan száztízéves mozdony felújításáról szeretnénk hírt adni. A Kaposváron megépült intermodális csomópont egyik ékességéről, a MÁV 376-os sorozatú szobor-mozdonyáról.
A gépet egy nyolc fős, tapasztalt szakemberekből álló csapat újította fel. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásaként intermodális csomópontot hoztak létre Kaposváron. Azaz egy olyan, több közlekedési ágazatot összefogó, azokat összehangoló komplex rendszert, amely az utasok közlekedés iránt támasztott igényeit a legmagasabb színvonalon hivatott kiszolgálni. A fejlesztésnek köszönhetően megépült egy kétsávos körforgalom, egy gyalogos-kerékpáros híd, egy új, helyi és helyközi járatokat egyaránt kiszolgáló buszállomás, egy 92 férőhelyes P+R parkoló, és egy közúti felüljáró.
Az újonnan megépült csomópont leglátványosabb eleme a MÁV 376-os sorozatú 642-es pályaszámú szobor-gőzmozdony, amely méltó súllyal szimbolizálja a vasút jelentőségét a közlekedésben. Ahogyan a környék és a műtárgyak is megújultak, átépültek, úgy a mozdony is új köntösben, új helyszínen fogadja az érdeklődőket. A gőzös eddig a vágányokkal párhuzamosan, a Vasút étterem mögött volt kiállítva, így szinte láthatatlan maradt azok elől, akik még sosem jártak az állomás belső oldalán. Az éttermet 2019-ben lebontották, helyére ugyanis egy új körforgalom került. Ennek közvetlen szomszédságában van most a mozdony, a csomópont minden részéről jól látható.
Az áthelyezést a gőzös esztétikai felújítása követte, amelyet a MÁV-START Zrt. Pécsi Járműbiztosítási Igazgatóságához tartozó dombóvári telephely szakemberei végeztek el. A csapat a mozdonyt erősen kifakulva, pergő festéssel vette át, majd 2020. június 19-én hozzáfogtak a munkálatokhoz. Első lépésként a gőzös mosását végezték el, egy magasnyomású, melegvizes berendezéssel, majd lekaparták a régi, málló festékréteget. A mozdonyt ezután egységesen fekete színűre mázolták, beleértve a konyhát is, majd ennek padozatát újradeszkázták. A díszítőfestést a régi fényképek alapján készítették el, a teljes felújítás így három hetet vett igénybe. A mozdony állagmegóvásán profi csapat dolgozott, olyanok, akik egyébként is a járművek újrafényezésével foglalkoznak.
–Nehézséget jelentett, hogy nem festőkabinban, hanem a helyszínen kellett megoldani a festést – mondta el Eklics Ferenc, a csoport munkairányítója. – Egyébként minden kolléga nagy kedvvel vállalta a feladatot, hiszen szeretik a kihívásokat, és az ehhez hasonló színes, műhelyen kívüli feladatokat. A mozdony felújításán nyolcan dolgoztak: Eklics Ferenc, Kántor Imre, Gárdony Zoltán, Böröczi Barnabás, Juhász László, Szabó György, Horváth Gábor Bence és Bíró Zoltán.
A típusról:
Gyártási időszak: 1910-1923
Gyártott darabszám: 399 db (a MÁV részére)
Maximális sebesség: 45 km/h
Tömege: 35 tonna üresen, 45 tonna rakva
Hossza: 9,8 méter
Érdekességek: A mozdony szertartályos kivitelű, azaz a hátsó részében, a „puttonyban” tárolták a szenet. Alkalmas volt gőzzel történő vonatfűtésre, rendelkezett sebességmérő berendezéssel és légsűrítővel is, így lehetőség volt a kocsik levegős fékezésére. A beépített gőzdinamó lehetővé tette az elektromos világítóberendezés (mozdonylámpa) használatát. A mozdonyt 1910-ben gyártották a MÁVAG budapesti gépgyárában. 1982-ig, azaz 72 éven át állt a vasút szolgálatában. Az elmúlt 110 év során több pályaszáma is volt, az 1960-ban történt felújítása óta viseli a 376-642-es számot. 1982-ig megjárta az összes somogyi vicinálist, a legenda szerint ez a mozdony továbbította az utolsó Barcs – Kaposvár személyvonatot 1979-ben. 1982-ben nyugdíjazták, azóta Kaposvár vasútállomáson van kiállítva.