Vízre szállás és irány a természet!

evezés Ajánló

2024.05.31 15:11
szerző: Fajcsák Balázs

Június hónapra fordulva a nap sugarai egyre erősebben simítják végig a tájat, a fák lombja már zöldbe burkolózott, és ahogy az égbolt egyre kékül, kellemes virágillat járja át a környezetet. Ezek egyvelege szinte égbe kiáltva hívogat minket, hogy a saját bőrünkön tapasztaljuk meg a természet adta erőt, valamint szépséget, és kiélvezzük a nyarat. Erre remek lehetőséget kínálnak az egyre népszerűbb vízitúrák, legyen szó éppen folyó- vagy állóvízről, illetve a hagyományos, azaz kajakos és kenus vagy az egyre elterjedtebb SUP-os túrákról. Nézzük is meg, hogy merre érdemes vízre szállni!

Vízfelületben gazdag ország lévén biztos sokaknak van már tapasztalata a köznyelvben csak kenutúraként emlegetett jelenség kapcsán. Attól függően, hogy ez pozitív vagy negatív, érdemes újra gondolni a vízitúrákhoz való viszonyunkat. Ha pedig csak arról van szó, hogy rég ragadtunk lapátot, akkor éppen itt az ideje, elvégre millió meg egy mód van rá, hogy vízen fedezzük fel kis hazánk természeti kincseit. A folytatásban kettő Budapest környéki, egy dunántúli és egy keleti országrészben található alternatívát ismertetünk. 

A Dunakanyar, az örök klasszikus 

Az ország legnagyobb folyójának ikonikus kanyarulata kihagyhatatlan evezőstúra célpont mindazoknak, akik szeretik az igazán látványos és vadregényes helyszíneket. A mozgalmas, nyüzsgő vízi forgalom és a varázslatos táj élményekkel teli napot garantál. Az Esztergom és Visegrád közötti útvonal szinte teljes egésze a Duna főágán vezet, a vízszint magasságától függően csak néhol ágazik ki egy-egy sziget kínálta csendesebb, rövid mellékágba. A kisoroszi szigetcsúcs és Esztergom közötti rész a legszebb és legfelkapottabb szegmense a folyónak, ennek megfelelően megannyi kikötési pont, pihenő hely és strandolási lehetőség várja a sporttársakat. Éppen ezért érdemes a túrára egy egész napot szánni és egy rövid fürdőzéssel
megszakítani azt a pilismaróti vagy a zebegényi strandon. Ami pedig a felszerelést illeti: Verőcén, Nagymaroson, Zebegényben, Szobon és Visegrádon is van lehetőség hajóbérlésre, így akár rövidebb és hosszabb utakat is lehet tervezni, viszont akik nem csillagtúra jelleggel szeretnének nekivágni a napnak, hanem kimondottan egyik pontból a másikba akarnak eljutni, azoknak érdemes alaposabban megtervezni a részleteket és az eljutás módját. 

A Csepel-sziget és a Kis-Duna 

Dél-Pest egyik, ha nem a legnagyobb természeti kincse a Soroksári-, illetve Ráckevei-Duna-ág. A sűrű nádassal és több évtizedes fákkal tűzdelt budapesti partszakasz nemcsak a partról, hanem a vízről is ámulatba ejtő látvány az évnek ezen időszakában. Hajóforgalomról szinte alig beszélhetünk, egyedül a két nagy csepeli és a pesterzsébeti csónakházak sportolói vannak a vízen, de ők  aligha jelentenek gondot számunkra. Az összesen 57 kilométer hosszú ágat több kis sziget tarkítja, köztük megannyi kevésbé járható szakasszal, ami egyfelől kihívás, ugyanakkor páratlan élmény, mivel közvetlen közelből élvezhetjük az érintetlen természet páratlan varázsát. A Dunakanyarhoz hasonlóan itt is több strand, valamint kikötési pont áll a rendelkezésünkre – Június hónapra fordulva a nap sugarai egyre erősebben simítják végig a tájat, a fák lombja már zöldbe burkolózott, és ahogy az égbolt egyre kékül, kellemes virágillat járja át a környezetet. Ezek egyvelege szinte égbe kiáltva hívogat minket, hogy a saját bőrünkön tapasztaljuk meg a természet adta erőt, valamint szépséget, és kiélvezzük a nyarat. Erre remek lehetőséget kínálnak az egyre népszerűbb vízitúrák, legyen szó éppen folyó- vagy állóvízről, illetve a hagyományos, azaz kajakos és kenus vagy az egyre elterjedtebb SUP-os túrákról. Nézzük is meg, hogy merre érdemes vízre szállni! –vízitúrák Magyarországon többek között – Szigetcsépen, Ráckevén és Tasson is. Mivel az ág északon és délen is zsilippel szabályozott, ezért a legtöbb esetben kvázi „állóvízként” viselkedik a folyó, ebből adódóan bátran lehet próbálkozni a SUP-pal, legyen szó rövidebb vagy hosszabb túráról. 

A Tihanyi-félsziget kevésbé ismert, ám annál szebb oldala 

A Bencés Apátság, a visszhang, a levendulamező vagy éppen a rév mind-mind ikonikus pontjai a Tihanyi-félszigetnek, sőt több mint valószínű, hogy a legtöbben jártunk is ezeken a helyeken, éppen ezért biztosan köt oda minket valamilyen emlék, illetőleg élmény. Sajkod hallatán azonban jó eséllyel kevesebb az értő tekintet, bár az idősebbeknek egy-egy Bujtor István-filmből valószínűleg ismerősen cseng a félsziget nyugati csücskében fekvő településrész. Sajkodnak a szélesebb nyilvánosságból való kiesése földrajzilag determinált, hiszen gyakorlatilag egy zsákfaluról beszélünk, ahova egy szűk, félig aszfaltozott, félig köves-murvás út vezet. Paradox módon ez a status quo adja Sajkod egyedi báját, mégpedig azt, hogy egy háborítatlan partszakasz mentén fekszik, saját stranddal és vendéglátóhelyekkel, tehát minden adott ahhoz, hogy innen indulva vágjunk neki egy fergeteges napnak. A strandon vízre szállva a Tihanyi-félsziget meredeken emelkedő hegyei alól, a nádas mellett egészen az örvényesi szabadstrandig evezhetünk, majd onnan a félsziget közvetlen közelében bejárjuk annak nyugati felét. A strand zajától eltávolodva az érintetlen természet sürgő-forgó életének lehetünk szemtanúi az utunk során. A gazdag madárvilággal rendelkező, egyedülálló hangulatot árasztó partszakasz mellett illő csendben végigevezni, mert itt tényleg részévé válunk a természetnek. A fölénk magasodó erdőség és az üde környezet láttán el is feledjük, hogy a Balaton egyik legfelkapottabb környékén túrázunk. Ha érzünk magunkban még erőt és persze lelkesedést, akkor akár át is evezhetünk a félsziget túlsó partjára, hogy megcsodálhassuk a felettünk tornyosuló apátságot. Amennyiben így döntünk, akkor Sajkodra visszaérve egy bő 15 kilométeres etapot tudhatunk magunk mögött, majd elégedetten fogyaszthatjuk el a balatoni klasszikusok bármelyikét, miközben az északi part vonulatait pásztázzuk. 

A Tisza-tó és kiágazásai 

A Tisza-tó közel 130 négyzetméteres területe Magyarország legváltozatosabb vízitúrázásra alkalmas vízfelülete. Az ezernyi nádassziget, a kisebb-nagyobb földnyelvek és szigetek, holtágak, belső tavak, ártéri erdőkön át vezető csatornák igazi labirintussá teszik a Tisza-tavat. A tavat és környékét több medencére lehet osztani, melyek közül egyértelműen a poroszlói a legnépszerűbb. Az átlagos vízmélység errefelé 130 centiméter, és számos halfaj, valamint vízinövény élőhelyeként szolgál. A holtágakban, a sok nádassziget között kezdő és haladó vízitúrázók egyaránt változatos kirándulásokat tehetnek,melyekhez Tiszafüred szabadstrandja ideális kiindulópont lehet. Mindezek mellett két különleges, kizárólag vízi úton megközelíthető
kilátó is található itt, ahonnan belátni az egész Poroszlói-medencét. A Poroszlóhoz közeli Csapói-Holt-Tisza mentén található a Fattyúszerkő-kilátó, az Újlőrincfalvához és a Ravasz-háthoz közelebb eső kilátó pedig a Bölömbika-kilátó nevet kapta. 

 

Vízre szállás előtt – Mire kell figyelnünk? A vízitúra remek módja annak, hogy közelebb kerüljünk a természethez, felfedezzük a vízi világ szépségeit, és aktívan töltsük el a szabadidőnket. Ahhoz azonban, hogy a túra élvezetes és biztonságos legyen, szükség van megfelelő előkészületekre. Az első és legfontosabb az optimális felszerelés kiválasztása, ami alatt a hajóra és a lapátokra gondolunk. Ezek kijelölésénél a legfőbb szempontok a felhasználók tudása, a túra típusa és a víz jellege. 

gyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy egy holtágban SUP-ozunk vagy éppen a Nagy-Dunán kajakozunk, hiszen előbbin maximum mi veszélyeztethetjük saját magunkat, utóbbin viszont a folyó erős sodrásával és a kisebb, illetve nagyobb közlekedő hajókkal is számolnunk kell. Így tehát, ha olyan helyen evezünk, ahol erős hullámok is érhetnek minket, akkor mindenképpen egy széles törzsű hajót válasszunk. Ez kiváltképpen igaz akkor, ha legalább egy kezdő vagy bizonytalan társ is velünk utazik, ugyanis az adott szituációban – akarva akaratlanul – a vélt vagy valós félelem hatására olyan mozgásokat tehet, amelyekkel beborítja az egész csapatot. 

Szerencsére ebben az esetben se kell aggódni, hiszen a kötelezően viselendő mentőmellény minden esetben megóv minket. Végül ne feledkezzünk meg az útvonaltervezés fontosságáról sem! Tervezzük meg előre, hogy merre szeretnénk menni, és figyeljük a pihenőhelyeket is, hiszen nem szégyen megállni, sőt célszerű többször is akár, amennyiben ez lehetséges, pláne ha az infrastruktúra ezt lehetővé teszi. Tájékozódjunk a víz szintjéről és az esetleges veszélyes szakaszokról, továbbá jó, ha van nálunk egy síp és elemlámpa arra az esetre, ha esetleg elkeverednénk, vagy ránk esteledne. Tartsuk észben, hogy a víz az úr, és vigyázzunk egymásra!