A fügefa egyszerűen tökéletes, minden kertben ott a helye. Mutatós, kevés gondozást igényel, betegség ritkán támadja meg, és bőséges termést hoz, gyümölcse ráadásul az egyik legédesebb mind közül. Nem véletlen tehát, hogy ez az emberiség egyik legelső kultúrnövénye, amit több mint 11 ezer évvel ezelőtt, jóval a gabonafélék előtt elkezdett háziasítani. Az ókorban már elismert növényként tekintettek rá, az egyiptomi fáraók például a gyógyhatásai miatt rajongtak érte, de számos történelmi-mitológiai történetben is felbukkan.
A görög mitológiában Zeusz fügefává változik a titánok háborúja során, Buddha pedig egy fügefa alatt ülve találta meg a megvilágosodást. Az ókori Rómában a Romulust és Remust szoptató farkasnak szintén egy fügefa adott árnyékot, a legnagyobb hírnevet azonban a Biblia hozta el számára, ahol több könyvben is megemlítik. Az azonban a mai napig sem bizonyos, hogy a Paradicsomban a jó és a rossz tudásának fája alma- vagy fügefa volt-e. Egy biztos, Kis-Ázsiában, ahol az Édenkert lehetett, nem őshonos az alma, és a legtöbb ábrázolás szerint Ádám fügefalevéllel takarta magát. A Sixtus-kápolna világhírű mennyezetfreskóján Michelangelo ugyancsak fügefát festett a Kiűzetés a Paradicsomból jelenet ábrázolásakor, amikor a kígyó átnyújtja a tiltott gyümölcsöt Évának. Bizonyos kultúrkörökben a füge a termékenység, a házasság és a szerelem szimbóluma.
A fügefa hazánkban a 16. században jelent meg, elsősorban Pécsen, a Mecsek lankáin, a Buda vidéki domboldalakon Budafok, Nagytétény, Érd, Diósd és Törökbálint környékén, valamint a balatoni szőlőhegyek lejtőin. A mediterrán vidék jellegzetes gyümölcse ma már az egész országban megtalálható, és a kertnek egy napos részén bőségesen – egy szezonban akár kétszer is – hoz termést. Itthon a nagyobb zöld és a kisebb lila
fügefajták terjedtek el, pedig több száz létezik belőlük a csíkostól a sárgán át a szinte teljesen feketéig. Az érett, mézédes gyümölcsöt érdemes azonnal elfogyasztani, mivel legfeljebb egy-két napig tárolható hűtőszekrényben, de ha túl sok a termés, dzsemet, lekvárt, bort és pálinkát is készíthetünk belőle, hiszen igen magas a cukortartalma.
Emellett igen változatos kiegészítője mind az édes, mind a sós salátáknak, sonkáknak, sajtoknak, sőt pogácsába, házi kenyérbe, kalácsba, süteménybe is kiváló töltelék. Isteni íze mellett nem feledkezhetünk meg jótékony hatásairól sem. Rendkívül magas rosttartalma jót tesz az emésztésnek. Kiváló kalcium- és káliumforrás, amely erősíti a csontokat, és normalizálja a magas vérnyomást. Magas C- és E-vitamin-, valamint antioxidáns-tartalmának köszönhetően fogyasztásától egészségesebb lesz a bőrünk – késlelteti az öregedés jeleit, kisimítja a ráncokat, és jó a pattanások ellen. Mindemellett jó hatással van a szívre, erősíti az immunrendszert és oldja a stresszt.
Fügetorta
Hozzávalók: 5 db füge apró kockákra vágva, 3 db tojás, 20 dkg liszt, 20 dkg porcukor, 10 dkg darált dió, 180 ml olaj, 1 tk. sütőpor, 1 tk. szódabikarbóna, 1 ek. őrölt fahéj, 1 tk. őrölt gyömbér, 1 csipet só
A díszítéshez: 250 ml hideg habtejszín, 180 g hideg sűrített tej, 4-5 füge A karamellszószhoz: 25 dkg cukor, 15 dkg hideg vaj, 200 ml tejszín, 1 csipet só
Elkészítés: A tojásokat habverővel felhabosítjuk, majd hozzáadjuk a porcukrot és az olajat, és tovább keverjük. Lassan hozzáadagoljuk a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, majd a fűszereket, végül belekeverjük a fügét és a diót is. Kivajazunk és liszttel megszórunk egy 25-30 cm-es tortaformát, beleöntjük a tésztát, és 180 fokon 30-35 perc alatt megsütjük. Amíg a torta teljesen kihűl, elkészítjük a habot és a karamellszószt a tetejére. A hideg tejszínhabot habverővel felverjük, majd fokozatosan hozzáadagoljuk a sűrített tejet. A felvert habot a kihűlt torta tetejére kenjük, és negyedbe vágott fügékkel díszítjük. A karamellszószhoz a cukrot lassú tűzön elkezdjük hevíteni, és amikor barnulni kezd, hozzáadjuk a tejszínt és a vajat. Megvárjuk, amíg minden felolvad, és aranybarna színű lesz, majd egy csipet sóval ízesítjük. Amikor a karamellszósz kihűlt, meglocsoljuk vele a tortát.
Fügével sült csirkecomb
Hozzávalók: 8 db alsó csirkecomb, ½ kg füge, 2 gerezd fokhagyma, 2 ek. olaj, 0,5 dl balzsamecet, 1 ek. mustár, 2 ek. máz, 2 ág rozmaring, só, bors
Elkészítés: A sütőt melegítsük elő 180 fokra! A füge szárát szedjük le, és vágjuk őket félbe. Egy tálban keverjük össze a balzsamecetet, az olajat, a mustárt, a mézet és a zúzott fokhagymát. Tegyük a combokat és a fügét egy sütőtálba, öntsük rá a szószt, és forgassuk át alaposan. Végül sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá a rozmaringot, majd toljuk a sütőbe. Időnként locsoljuk meg a húst a fűszeres lével, s addig süssük, amíg a hús teljesen meg nem puhul.
Fügelekvár
Hozzávalók: 1 kg érett füge, 1 csésze kristálycukor, 1/4 csésze citromlé, 1 tk. vaníliakivonat, 1/4 tk. őrölt fahéj
Elkészítés: A fügét mossuk meg, vágjuk negyedekre, és tegyük egy nagy lábosba. Adjuk hozzá a cukrot és a citromlevet, keverjük össze az egészet, majd hagyjuk állni kb. fél órát, hogy a füge kiengedje a levét. Ezután tegyük a tűzhelyre, és közepes lángon forraljuk fel a fügekeveréket, majd vegyük vissza a hőmérsékletet, és időnként megkeverve hagyjuk főni 45-60 percig, vagy amíg a keverék a kívánt állagúra be nem sűrűsödik. A főzés utolsó 10 percében adjuk hozzá a vaníliakivonatot és az őrölt fahéjat. Az elkészült lekvárt még forrón töltsük sterilizált üvegekbe, zárjuk le, és tegyük száraz dunsztba. Kalácson, pirítóson, süteményekben és egy sajttál mellé is mennyei.
