Embert próbáló volt az árvízi védekezés, amelyből a MÁV munkatársai is kivették a részüket. Az Esztergom és Komárom közötti vasútvonalon a védekezés irányításában vett részt Radvánszki János mérnök, a budapesti PTI Területi Pályalétesítményi Osztály munkatársa. Pályavasúti mérnök kollégánkat kérdeztük az ottani munkáról és az árvízi védekezésben szerzett tapasztalatokról.
A Duna áradásakor két hétig le kellett zárni az Esztergom és Komárom közötti 4-es számú vasútvonalat a forgalom elől. Mi volt az árvízi védekezéskor a MÁV feladata?
A vasútvonal nyílt árterületen egy töltésen halad végig a Duna mentén, bizonyos szakaszokon a folyó közvetlen közelében, viszont a vonal nem az állami védmű része. Erre a szakaszra a MÁV saját árvízvédelmi tervvel rendelkezik, amit a területileg illetékes vízügyi igazgatóság hagy jóvá.
Ezek szerint akkor az árvízi védekezés itt a vasúttársaságra hárul?
Igen, mi látjuk el a vasútvonal, ezáltal egyes helyeken a közvetlen közelben található településrészek védelmét. Az árvízi védekezést úgy kellett megszervezni, hogy a Duna egyrészt ne öntse el a környékbeli ingatlanokat és területeket, másrészt a vasútvonalat Almásfüzitő és Dunaalmás között, illetve Nyergesújfalunál ne kelljen újjáépíteni az áradás levonulása után.
Mi volt az Ön feladata, és mire kellett felkészülniük?
A védekezés irányításában vettem részt. Figyelembe kellett vennünk, hogy 2013-ban már átszakadt egy helyen a vasúti töltés. A mostani áradáskor a víz elérte a vasúti pálya ágyazatát, amire számítani is lehetett, a magas vízszint több helyszínt veszélyeztetett. Ebből adódóan a MÁV munkatársai leginkább arra készültek fel, hogy ne mozduljon el az ágyazat, így Nyergesújfalunál egy kilométeren a pályát fóliával fedtük le, amire homokzsákokat helyeztünk. A 4-es számú vasútvonalon három olyan acélszerkezetű híd található, amelyeket a megáradt víz képes leemelni, így elejét kellett vennünk annak, hogy a hídszerkezet a sarukról elmozduljon. Ezért a Tekeresi patak, a Fekete patak és az Unyi patak hídját leterheltük. Mivel az Unyi patak hídnál a vasútvonal az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság védvonalát keresztezi, ezért az ágyazatot ideiglenesen vízzáró anyaggal cseréltük ki.
Hol kellett még megerősíteni a vasúti védművet, illetve milyen problémákkal szembesültek a mostani áradáskor?
Almásfüzitő és Dunaalmás között volt még jelentős a védekezés, úgy is mondhatnám, hogy a munka oroszlánrészét itt végeztük. Dunaalmás közelében a 25+70 szelvénynél volt jelentősebb szivárgás, ezt ellennyomó medencékkel próbáltuk mérsékelni. A 25+75-ös szelvénynél a homokzsákokból emelt gát nem lett volna elegendő a maximális tetőzésnél, így a gát tetejére mobil szivattyúkat helyeztünk el. Ezen a szakaszon a közút legfelsőbb szintje negyven centiméterrel fekszik alacsonyabban a vasútnál, így minden meg kellett tennünk annak érdekében, hogy a 10-es utat ne öntse el a Duna. A 28-as szelvénynél szintén homokzsákokból építettünk kereszt töltést. Ebben nagy segítségünkre voltak a dunaalmási lakosok, akik a helyi homokbányából hoztak utánpótlást a zsákokba.
Milyen volt az együttműködés, kik segítettek az árvízvédelmi munkákban?
A helyiek mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség és a polgárőrség munkatársai is kivették a részüket a védekezésben, segítették a kollégáinkat. Emellett jöttek a Komáromi gépipari-autószerelő szakközépiskola kadét programjában részt vevők is, sőt még a tatai TAC Birkózó Szakosztály is elküldte néhány versenyzőjét zsákokat pakolni. A vízügyi szakemberek folyamatosan konzultáltak a helyi igazgatóság és a szakaszvédelem vezetőjével.
Mennyi ideig tartott egy-egy „műszak”, hogyan tudtak pihenni?
Egy-egy „műszak” 10-12 órás volt, azonban a felügyeletet éjjel-nappal biztosítaniuk kellett a kollégáknak. Az első napokban eső nehezítette a munkavégzést, akkor csak esőkabátban, gumicsizmában vagy bakancsban lehetett dolgozni. Később a napközbeni hőingadozásra kellett nagyon odafigyelni, továbbá az öltözékre, főleg azoknak, akik pakolták a zsákokat. Ezúton is szeretném megköszönni minden résztvevő kollégának az emberfeletti munkáját. Fárasztó volt nagyon a munka, miután hazaértem, mindig többet aludtam, mint amennyit szoktam.
Volt sérülés az árvízi védekezéskor?
Az egyik munkatársunknak a fóliatekercs hengerének éle megvágta a kezét, őt helyi elsősegélyben részesítették. Más eset nem történt.
Mióta dolgozik a MÁV-nál?
Tavaly december 1-én léptem be a vasúttársasághoz. Ezt megelőzően a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársa voltam.
Miért lépett be a MÁV-VOLÁN-csoporthoz?
Munkahelyet váltottam és építőmérnökként ebben a munkakörben kerestem állást. A vasútnál volt egy lehetőség, amit elfogadtam.
A Budapest-Hegyeshalom vasútvonal Szőny és Komárom térségében szintén a Duna közvetlen közelében halad, viszont ott korábban épült egy gát. Az 1-es vonalon volt valamilyen feladatuk a Duna áradása miatt?
Valóban, ott korábban megépült az állami védelmi vonal részeként a gát, és a vasút a védmű mentett oldalán található. Ezáltal az árvízi védekezés a helyi vízügyi igazgatóság feladata. Győrnél viszont a Rába-hídnál fokozott készültséget kellett bevezetni a visszaduzzadás miatt. Mivel megemelkedett a vízszint, a MÁV munkatársainak folyamatosan figyelniük kellett, hogy tetőzéskor se érje el a víz a hídsarut. Ettől függetlenül mindkét pályán szakaszoltuk a villamos felsővezetéket. Vagyis a híd felett nem volt áram a felsővezetékekben, amelyeknek mindkét végét le kellett szigetelni, így a vontatójárművek lendületből gurultak át ezen a szakaszon.