A közös munka volt a CAF-30 rendezvény sikerének a kulcsa

élményvonat Rólunk

2024.11.21 14:24
szerző: Putsay Gábor

Különleges rendezvénnyel zárta a MÁV-START az idei retró- és tematikus események sorát, a spanyol CAF kocsikból kiállított, menetrend szerint közlekedő Mecsek InterCity vonatok üde színfoltot hoztak a Pécs felé közlekedőknek november 16-17-én. A sikeres rendezvény a különböző szakterületeken dolgozó munkavállalók felkészültségének és együttműködésének volt köszönhető. A MÁV-START részéről három munkavállaló számolt be a rendezés és a közös munka részleteiről. Székely Bence, a MÁV-START Szolgáltatásfejlesztés termékmenedzser szakértője, Koncz János Koppány, az Utasellátó igazgatóság junior projekt szakértője és Kádas Miklós Péter, a Járműbiztosítási igazgatóság üzemmérnöke. Ezeken a rendezvényeken a legfontosabb, hogy az utas jól érezze magát, a CAF-30 négy járatán körülbelül 1500 embernek tette ezt lehetővé a MÁV-START csapata.

 

A szervezetek közös és összehangolt munkájának volt köszönhető, hogy az idei évre tervezett retró- és tematikus eseményeket sikeresen és ilyen jelentős érdeklődés mellett lehetett megvalósítani. A 2024-es tematikus eseménysorozat záróprogramja volt a CAF-30 rendezvény november 16-17-én, amit a spanyol gyártmányú személykocsik forgalomba helyezésének tiszteletére rendezett a MÁV-START. A CAF-30 szervezése már augusztusban megkezdődött és a munkatársak igyekeztek olyan szolgáltatásokat és programokat meghatározni, amivel az utasok elégedettek, másrészt elkülönül a többi programtól – mondta Székely Bence. A külön és sokszor unikális programokkal lehetett ugyanis elkerülni, hogy ne legyenek egysíkúak a rendezvények, mindenképpen valami többletet és újdonságot hozzanak az utazóközönségnek. Mindehhez folyamatos egyeztetésre és közös munkára volt szükség a Szolgáltatásfejlesztés, az Utasellátó, a Járműbiztosítás és a műszaki területek munkavállalói és a kommunikáció részéről. Ennek a koordinálásában játszott meghatározó szerepet a MÁV-START Szolgáltatásfejlesztés.

Olyan rendezvényt kellett megtervezni, amely egy sztenderd, menetrend szerint közlekedő InterCity járaton megvalósítható ahol prémium és első osztály is található, emellett közlekedtetni lehet a vonaton fekvő-, háló-, és étkezőkocsit. Külön feladatott jelentett a szerelvény tíz kocsijának rendelkezésre bocsátása – ide értve a járművek felkészítését, tisztítását – mivel a Mecsek InterCitybe sorolt CAF-járművek javarészt nemzetközi forgalomban közlekednek. Az előkészítés részét képezte az is, hogy a MÁV-START illetve az Utasellátó olyan formán határozza meg a szolgáltatási árakat – különösen a háló- és fekvőhelyes kocsik esetében –, hogy a rendezvénynek pozitív legyen a szaldója, vagyis nyereséget hozzon a vasúttársaságnak. A legfőbb cél mégis az volt a CAF-30 kellemes és maradandó élményt adjon az utasoknak, illetve azoknak az ügyfeleknek, akik a többletszolgáltatásokat is igénybe vették – mondta Székely Bence.

Ötletgazdaként a Szolgáltatásfejlesztés igyekezett a spanyol vonalat képviselni és az ottani kultúrát bevezetni az étkezőkocsi fedélzetére és a Prémium lounge részlegre. Így az étkezőkocsiba látogatók jellemző spanyol ételeket és italokat választhattak, az 1. és a prémium osztályt igénybe vevő utasoknak igény esetén CAF-30 koktélt szolgáltak fel az Utasellátó munkatársai.

A MÁV-START munkatársai arra törekedtek, hogy az egyes kocsiosztályokhoz társított szolgáltatások pozícionálásával többszintű kategóriákat alkotva minden érdeklődő megtalálhassa a számára kedvező ajánlatot. A háló- és fekvőhelyes kocsik foglalási kategóriái esetében a nemzetközi EuroNight vonatok szolgáltatásait vették alapul és egészítettük ki néhány ponton, míg a Hálókocsi DeLuxe kategória egészen új szintet kínál az utazásban az elsőbbségi beszállítással, a korlátlan étel- és italfogyasztással kiegészülve, amely különleges és az európai vasúti közlekedésben teljesen ismeretlen párosítás. Ezt a törekvést a foglalások is visszaigazolták, hiszen a háló- és fekvőhelyes kocsik a szombat délutáni illetve a vasárnap reggeli Mecsek IC-n végig „teltházzal” közlekedtek. A szombat reggeli Budapest-Pécs járat 2. osztályán is minden jegy elkelt, a prémium osztály teljes, az 1. osztály pedig közel kilencven százalékos kihasználtsággal közlekedett. Különösen kedvelt volt az 1. osztályú utasok esetében a Prémium lounge illetve az ülőhelyen felszolgált CAF30 koktél. Ugyancsak sokan érdeklődtek a poggyászkocsiban kialakított tematikus tárlat iránt is, ahol képgaléria segítségével mutatta be a MÁV-START az érdeklődőknek a CAF kocsik történetét.

„Valójában az addig elvégzett munka akkor teljesedett ki számomra, amikor a számtalan közös egyeztetést követően a Keleti pályaudvaron megláttam a tízkocsis, kívül-blül makulátlan szerelvényt indulásra készen” – mondta Székely Bence.

 

Minibár kocsi az 1. osztályon

Egy ilyen összetett eseménynél lényegében a járat ötletének felmerülésétől az Utasellátó munkatársai részt vesznek a tervezésben, ezt egy munkacsoportban a Szolgáltatásfejlesztéssel, és szükség esetén más szervezetekkel közösen végezik – mondta Koncz János Koppány. Feladatuk a kapcsolódó földi és fedélzeti szolgáltatások biztosítása, kezdve a földi utasfelvétellel (check-in), folytatva a szerelvénynél az utasok fogadásával, majd indulás után a vendéglátó kocsikban, valamint a magasabb osztályokon ülőhelyen történő kiszolgálással, mindezeket pedig kiegészítve a fedélzeti utastájékoztatás megvalósításával. Ebben a folyamatban érintett szinte a teljes Utasellátó: az előkészületekben a szolgáltatási és üzemeltetési szervezetek szakértői kollégái, a tényleges megvalósításban pedig a földi kiszolgálást végző raktári és egyéb háttértámogatást nyújtó kollégák, valamint természetesen a vonaton dolgozó munkavállalók. Ezen a járaton 13 fős személyzet dolgozott, köztük volt egy vonatmenedzser, két szakács, két felszolgáló, egy-egy utaskísérő a háló és fekvőhelyes kocsikra, négy kísérő a prémium és 1. osztályú kocsikra, egy poggyászkocsi kísérő, és egy fő, aki a Prémium váróban az utasfelvételt intézte.

Az ünnepi szerelvényen összesen 1333 foglalt hely volt – a valós utasszám azonban ennél némileg több, mivel bizonyos szakaszokon illetve jegytípusokkal helybiztosítás nélkül is lehetett utazni. Ha őket is figyelembe vesszük, illetve a vonat miatt az állomásokra ellátogató nézelődőket is beleszámoljuk, akkor körülbelül 1400-1500 utas volt.

Elmondta: a feladata a szervezetet érintő feladatok összefogása, az álláspontunk képviselete a munkacsoportban, valamint az Utasellátóra eső feladatrészek koordinálása a szervezeten belül. A szervezői csapatban egy jó együttműködés alakult ki, mindenki megteszi a tőle telhető maximumot, így alapvetően jól tudunk haladni. A különcélú járatok esetében a grafikai teendőket is ő látja el, erre a járatra étlapot, hatféle Ön útiterve kiadványt, egyedi söralátétet, ételzászlót, koktélzászlót, beszállókártyákat és még számos más apróságot kellett készíteni. Ahogy lezárult az értékesítés az éjszakai szakaszt is tartalmazó részre, a fekvőhelyes kocsik utasait becsekkolta online – ők most először a PDF formátumú beszállókártya mellett már az okostelefonon lévő Wallet-hez hozzáadható dinamikus beszállókártyát is kaptak. Ahogy közeledik az indulás ideje, egyre nagyobb szerepet kap a vonat csapata: először a speciális teendők miatt egy részletes leírást készített nekik a szolgálatról, majd az indulást megelőző nap egy személyes eligazítás következett, ahol átbeszélték a járat tudnivalót, a munkamegosztást, és a különleges részleteket. Ez után megjött az áru, mindenki elpakolta a saját kocsiján, majd együtt befejeztük a még hátra lévő előkészületeket. „Nagyon hálás vagyok a teljes személyzetnek, akik végig kiválóan helyt álltak az út során, ilyen csapat nélkül nem lehetne egy-egy hasonló eseményt megvalósítani” – mondta.

Egy ilyen útnál a legfontosabb cél, hogy az utasok jól érezzék magukat. „Tehát én akkor vagyok elégedett, ha boldogan fogyasztó vendégeket, mosolygó gyerekeket, érdeklődő vasútbarátokat, és az út végén elégedetten leszálló utasokat látok – ez úgy gondolom, hogy ezen az eseményen sikerült. Ott voltam mind a négy vonaton, „álruhában”, azaz civilben többször végigmentem a szerelvényen, és hallgattam a visszajelzéseket, véleményeket”. Nagyon sok volt pozitív értékelés, többen teljesen meglepődtek, amikor megjelent a minibár kocsi az 1. osztály végében, és a fehér kesztyűs kísérő elkezdett friss kávét osztogatni róla – ráadásul úgy, hogy ez benne van az árban. Hasonló pozitív visszajelzéseket tapasztalt az étkezőkocsiban történő fogyasztásról, a spanyol fogásokról, és persze az éjszakai körről is. Végül minden jól alakult – de ehhez sok kolléga támogató hozzáállása kellett. Erről csak két érdekes példa: az egyik, hogy az út előtt két nappal derült ki, hogy az egyik minibár kocsi Szegeden van, de nagy szükség lenne rá itt – a helyi JBI munkatársai egyből intézték a Budapestre juttatását, másnap kora délutánra már a Keletiben volt. A másik, hogy úton Pécs felé egyszer csak hirtelen fékezni kellett, és a nem várt erők hatására valami elmozdult a tűzhelyben, így innentől egyik főzőlap sem működött, amíg a vonat visszaért a Keletibe, és ki tudták cserélni. A szakács kollégák viszont egyből áttervezték a konyhai technológiát, és a sütőket, valamint egyéb eszközöket használva lényegében mindent ki tudtak adni. Mindkét esetből az látszik, hogy bár nem várt kisebb fennakadások bármikor jöhetnek, de a megoldást kereső kollégákkal minden ilyenen túl lehet jutni, és a vendégek ebből nem tapasztalnak semmit.

Az étkezőkocsi lényegében folyamatosan teltházzal üzemelt, az esemény végére több spanyol étel is teljesen elfogyott. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a spanyol fogások iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet, de ennek mértéke még a munkatársakat is meglepte.

A vonaton egyébként három helyen kínáltak vásárlási lehetőséget: az étkezőkocsi mellett a háló- és a fekvőhelyes kocsin is elérhető volt a vendéglátás. Ezek célja a korábban már említett, teljes célközönség lefedésére irányuló filozófia volt: a fekvőhelyes kocsiban kifejezetten kedvező árakkal, elviteles tálalású termékkel, és a belföldi bisztrókon alapesetben megszokott harapnivalókkal és italokkal várták a munkatársak az utasokat, míg a hálókocsi – most először – úgynevezett fedélzeti Prémium Lounge funkcióban közlekedett a nappali körben. Ennek lényege, hogy a belépés csak az 1+ és 1. osztály utasai számára volt lehetséges, de itt alkalom adódott elvonulni telefonálni, elfogyasztani egy italt, vagy beszélgetni egy ismerőssel. A fülkék ezalatt nappali módban voltak. Az út folyamán többen beültek kávézni, emellett népszerű volt a spanyol Estrella sör, és a kizárólag a magasabb osztályú utasok számára elérhető CAF30 koktél is. A jegyár a nappali 1. osztályú kocsiban is tartalmazott egy üdítőt vagy kávét, aminek olyan járulékos előnye is volt, hogy az étkezőkocsiban több asztal maradt azok számára, akik főétkezésre terveztek volna betérni, így lényegében mindenki jobban járt. Az este közeledtével a Prémium Lounge ismét hálókocsivá alakult, innentől az éjszakai körre jegyet váltó utasok vehették birtokba. A kínálatot tekintve érdekesség, hogy a jegyvásárlásnál ebbe a kocsiba olyan termékeket is elő lehetett rendelni, ami étlapon nem szerepelt, így egészen egyedi igényeket is ki lehetett szolgálni. Olyan exkluzív prémium termékek is elkeltek, mint a világ legjobbnak tartott pezsgője, a Dom Pérignon, vagy a beluga kaviár, amely a világ legritkább tokhal fajtájából származik, és fogása alig éri el az évi száz darabot.

A részletes kiértékelés még folyamatban van, de az már most látszik, hogy a járat üzletileg is pozitív eredménnyel zárult. Ez természetesen fontos, hiszen enélkül hosszabb távon nem lehetne fenntartani a tevékenységet, de az igazi haszon, hogy újabb közel 1500 utasnak tudtak a vasúttársaság munkatársai örömet szerezni, és erősíteni a vasút szerethető, jó oldalát. Ezeknek a különleges eseményeknek az is a célja, hogy egy-egy új szolgáltatást kipróbáljunk, és ha beválik, annak egy részét előbb-utóbb át tudjuk ültetni a mindennapi járatokra, ezáltal általánosan fejlesztve a szolgáltatást. Most is vannak az út tapasztalatait figyelembe véve ilyen tervek.

 

Fontos a kocsik műszaki előkészítése

Az esemény előtt komplex átvizsgáláson vettek részt a Mecsek IC-be sorozott járművek a Keleti pályaudvaron. Ezt a feladatot kollégáival együtt Kádas Miklós Péter üzemmérnök végezte. A diagnosztikai vizsgálatok elsősorban az utastájékoztató és tűzjelző berendezésekre és az ajtóvezérlő berendezésekre irányultak. A CAF kocsik mellett a szerelvénybe sorolt IC+ 1. osztályú kocsit is ellenőrizni kellett, így például a fülkékbe telepített vezérlőegységeket, hogy a világítás jól működjön. Különösen a kocsikat összekötő UIC kábelek átvizsgálására kellett figyelmet fordítani, hiszen ezeken keresztül működik a kommunikációs, így az utastájékoztató rendszerek, az ajtók és a fékberendezések vezérlése.

 

A portré képeken Székely Bence, Koncz János Koppány és Kádas Miklós Péter látható.