A káposzta az egyik legrégebbi zöldségételünk, amit Ázsiában már 4000 éve fogyasztanak és savanyítanak. Az ősi eljárás mit sem változott az évezredek során, végigkísérve a történelem dicső és kevésbé felemelő korszakait. A savanyú káposzta ott volt a császári palotákban és a lövészárkokban, ahogy ma is éppúgy megtalálható az utcai árusoknál, mint a Michelin-csillagos éttermek előkelő fogásai között. Az ókori Egyiptomban például macskajaj ellen fogyasztották. Ez a szokás ma is elevenen él, hiszen mi másra vágynánk egy átmulatott éjszaka után, mint egy jó savanyú káposztás korhelylevesre. A görögök és rómaiak egyéb pozitív tulajdonságait is felismerték, sőt külsőleg, borogatás formájában is használták a leveleit. A középkorban Cook kapitány soha nem indult el savanyú káposzta nélkül, és a teljes legénység számára elrendelte kötelező fogyasztását.
Az intézkedés eredményes volt, hosszú hajóútjain nem ütötte fel a fejét a korábban végzetes skorbut. Hazánkban a 16. században jelent meg és terjedt el ez a látványos zöldségféle, amelyről olyan korabeli receptek is tanúskodnak, mint a káposztában főtt szalonnás kappan. Később, az 1700-as években további húsos káposztaételek is bekerültek a szakácskönyvekbe, például a töltött és a kolozsvári káposzta. A 19. században született meg a székelykáposzta receptje, ami nem azonos a töltött káposztával, és még csak nem is Erdélyből származik, viszont Petőfi volt a névadója és az egyik legnagyobb rajongója. Történt ugyanis, hogy Székely József főlevéltáros Petőfivel az oldalán igencsak későn érkezett meg a törzshelyének számító Komló-kertbe, ahol a konyha már bezárt.
A kocsmáros mégsem szerette volna üres hassal útnak ereszteni jól ismert vendégeit, ezért elsorolta, milyen maradékokból választhatnak. Székely a savanyúkáposzta- főzeléket és a pörköltet öntette össze, és a kényszerházasság olyan jól sikerült, hogy Petőfi legközelebb már a maga által székelygulyásnak keresztelt ételt kérte ki. A káposzta pozitív élettani hatásai vitathatatlanok, amit alátámaszt az is, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete beválasztotta a káposztát a világ 20 legfontosabb zöldsége közé. A ma már nálunk is jól ismert koreai kimchi évek óta első helyen áll a superfoodok listáján.
Ez számunkra azért érdekes, mert nem sokban különbözik a mi savanyú káposztánktól, élettani hatásaik szinte megegyezőek. Hihetetlen magas a C-vitamin-tartalma, rendkívüli a természetes probiotikum- tartalma, ezért nagyon jót tesz a gyomor-, bél- és immunrendszernek. Jelentős mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, A-, B-, E- és K-vitamint, továbbá kiváló antioxidáns és antibakteriális hatású. A kalóriában szegény káposzta ráadásul tökéletes alapanyag a fogyókúrázók számára, ezért is teremtett divatot a káposztaleves-diéta. Válasszuk tehát az édes fejes, a színpompás lila vagy a fodros kelkáposzta bármelyikét is, biztos, hogy jól járunk!
Coleslow – az amerikai káposztasaláta
A gyorséttermekből ismert saláta mára meghódította a világot. Nemcsak hamburgerek, hanem bármilyen sült hús mellé kiváló, ráadásul hihetetlenül egyszerű elkészíteni. Hozzávalók: 1 fej édes káposzta (lehet fehér és lila vegyesen is), 1 sárgarépa, majonéz, almaecet, porcukor, só, bors Elkészítés: Az öntethez összekeverjük a majonézt ízlés szerint egy kevés almaecettel és egy-két kanál cukorral, majd sózzuk, borsozzuk. A káposztát negyedeljük, kivágjuk a torzsáját, és vékonyra reszeljük. A sárgarépát szintén lereszeljük, majd a zöldségeket beleforgatjuk az öntetbe. Tálalásig hűtőszekrénybe tesszük, hogy az ízek összeérjenek.
Bajor káposztaleves
Laktató és finom. Egy tál forró savanyúkáposzta-leves a téli mínuszokban igazi felüdülés, sőt másnaposság ellen is hatásos – legalábbis azt mondják.
Hozzávalók: 40 dkg savanyú káposzta, 10 dkg füstölt szalonna, 20 dkg füstölt tarja, 1 nagy fej vöröshagyma, 3 evőkanál olaj, só, őrölt bors, babérlevél, 2 dl tejföl, 1 evőkanál liszt
Elkészítés: A füstölt szalonnát vékony csíkokra vágjuk, megpirítjuk az olajon. Ha megsült, kivesszük a szalonnadarabokat és félretesszük. A zsiradékon üvegesre pirítjuk a finomra vágott vöröshagymát, majd hozzáadjuk a csíkokra vágott füstölt tarját, és vízzel felengedjük. A savanyú káposztát (ha szükséges) átmossuk, kissé összevágjuk, és beletesszük a levesbe. Sóval, borssal, babérlevéllel ízesítjük, és 35-40 percig főzzük. A végén hozzáadjuk a félretett szalonnát, és tejfölös habarással enyhén sűrítjük.
Káposztás lángos
A hétvégi piacozás elmaradhatatlan fogása otthon is bátran elkészíthető. Tökéletes vendégváró, aminek természetesen káposztás változata is létezik.
Hozzávalók a tésztához: 50 dkg finomliszt, 1,5 teáskanál só, 3 dl víz, 3 dkg friss élesztő, 1 liter olaj a sütéshez
A párolt káposztához: 50 dkg fejes káposzta, 1 teáskanál só, 1 mokkáskanál bors, 1 teáskanál cukor, 2 evőkanál olaj
Elkészítés: A káposztát negyedeljük, kivágjuk a torzsáját, lereszeljük, elkeverjük a sóval, és kb. 20 percig állni hagyjuk, hogy a levét kiengedje. Ezután alaposan kinyomkodjuk, és a felmelegített olajon puhára pároljuk. Megszórjuk cukorral, rövid ideig tovább sütjük, végül kevés borssal fűszerezzük. Félretesszük hűlni, s közben elkészítjük a lángos tésztáját. Langyos vízben felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet tálba szitáljuk, és elkeverjük a sóval, majd hozzáadjuk az élesztőt, és bedagasztjuk. Ha a tésztánk puha, és elválik az edény falától, a kihűlt káposztát óvatosan beledolgozzuk. A tálat letakarjuk, és 40-45 percig hagyjuk pihenni. Ha szépen megkelt, olajos kézzel gombócokat szakítunk belőle, kb. 8-10 darabot. A gombócokat további 10-15 percig pihentetjük. Egy nagyobb serpenyőben felforrósítjuk az olajat. A gombócokat olajos kézzel kihúzkodjuk, és óvatosan a bő, forró olajba csúsztatjuk. Sütés közben a tésztát az olaj alá nyomkodjuk. Oldalanként 2-3 percig sütjük, majd papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradék lecsepegjen róla. Sóval, tejföllel, esetleg baconcsíkokkal vagy kolbászkarikákkal megszórva tálaljuk.
Csohány Domitilla