A Portfolio.hu webináriumot szervezett Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia – a fővárosi közlekedés aranytartaléka címmel. A konferencián Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, dr. Homolya Róbert MÁV elnök-vezérigazgató, és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ igazgatója beszélt az érdeklődőknek a magyar vasúttal és a budapesti agglomerációval kapcsolatos átfogó fejlesztési tervekről. A konferencia felvétele megtekinthető a MÁV Youtube-csatornáján.
A vasút Budapest közlekedésének aranytartaléka. Nem túlzás azt állítani, hogy a főváros és az ország egyik legnagyobb hatású és jelentőségű programjának startkövénél állunk éppen: a Budapest Fejlesztési Központ elkészítette a következő 20 évet átfogó komplex vasútfejlesztési stratégiát Budapestet és az agglomerációt érintően. A koncepció új alapokra helyezi a vasút és a HÉV-ek szerepét a főváros és térsége életében. A cél, hogy 2040-ig komplex beruházások révén 80%-kal növekedjen az elővárosi vasútvonalakon utazók száma.
Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár előadásában elmondta, hogy húsz év alatt 2000 milliárd forintos, javarészt uniós forrásból valósulna meg a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, amely biztosítaná, hogy a térségben megduplázódjon a vasúton utazók száma, és 115 ezer emberrel kevesebben közlekedjenek gépkocsival a város központi részei felé. A véglegesítés előtt álló vasútfejlesztési stratégia konkrét célja között szerepel, hogy minden elővárosi állomásról óránként legalább négy vonat induljon Budapestre, amelyekkel legalább három metróvonal elérhető közvetlenül, és mindezt egyetlen bérlettel vagy jeggyel lehessen igénybe venni. A koncepció legfontosabb elemei a Déli Körvasút és átmenő vasúti rendszer megvalósítása, a meglévő vasúti infrastruktúra felújítása és fejlesztése, hiányzó megállók és átszállókapcsolatok megépítése, valamint a járműpark fejlesztése.
Vitézy Dávid a Budapest Fejlesztési Központ igazgatója szerint az agglomerációban és Budapesten zajló népességnövekedés miatti autóforgalom és annak káros hatásai (időveszteség, környezetszennyezés) csak a vasúti fejlesztésekkel csökkenthetők hatékonyan. Az ország 37 legforgalmasabb állomásából 27 a központi régióban található, de kapacitáshiány van. Azonban a Stratégia hatására a térségben 80 százalékkal növekedhet a vasúti utasforgalom. Ahhoz, hogy több vonatot lehessen működtetni, fejpályaudvarok helyett Budapesten is átmenő vasúti rendszerre van szükség. Az átjárhatóságot először a Déli Körvasúttal lehet létrehozni. Több új megálló, új átszállási kapcsolat is létesül. Ilyen például a Nádorkert, Közvágóhíd, Ferencváros és Népliget megállók. Az átmenő vasúti rendszer része lesz a Duna alatti vasúti alagút.
Dr. Homolya Róbert elnök-vezérigazgató előadásában számokkal és statisztikákkal mutatta be a vasúti közlekedés jelentőségét, az elmúlt évek tendenciáit. Hangsúlyozta a Vasút Európai Évének célját: a klímaváltozás megelőzése érdekében az Európai Unió és Magyarország kormánya is szeretné növelni a vonattal való személy- és áruszállítást, hiszen a vasút a legfenntarthatóbb közlekedési mód. Előadásában bemutatta, hogyan hatottak pozitívan az elővárosi közlekedésre az eddig végrehajtott fejlesztések, például a székesfehérvári és az esztergomi vonal megújítása, milyen utasszámnövekedést lehet elérni a beruházásokkal. Beszélt a MÁV egyéb területeken zajló fejlesztéseiről, megújuló járműállományról, az állomások felújításáról, a jegyértékesítési rendszer és a menetrend optimalizálásáról, a B+R és P+R parkolók kialakításáról, a vasúti és a buszos közösségi közlekedés összehangolásáról, mely lépések együttesen teremtik meg a jövő versenyképes vasútját. Hangsúlyozta, hogy a vasút megújulásához nem szigetszerű beruházásokra, hanem komplex, koherens fejlesztésekre van szükség. Az elnök-vezérigazgató kiemelte: Budapest a magyar vasúti közlekedés legmeghatározóbb térsége, a kötött pályás útvonalakon közlekedők kétharmada érinti a budapesti elővárosi vonalakat, minden második vonat - legyen az személyforgalmi vagy teherszállító - befut a fővárosba. Jelenleg Magyarországon a vasúti pályák mindössze 2,4 százaléka alkalmas óránként 140 kilométernél nagyobb sebességre. Ezért is szükséges az átfogó fejlesztés.