A felhagyott vasútvonalakról szóló könyvet a MÁV-csoport Magazin előző két számában mutattuk be olvasóinknak. A szerző, Polonyi Viktor célja, hogy az egykor korszerű és nagy megbecsülésnek örvendő vasúti közlekedésnek méltó emléket állítson, és a helyiérdekű vasutak történetein át megismertesse az olvasóval az egykori hálózat jelentőségét, annak mai lenyomatát, ránk maradt hagyatékát és következményét. Sorozatunk harmadik részét olvashatják.
A kötet kiemelten foglalkozik az elmúlt évtizedekben felhagyott, megszüntetett vagy forgalomszüneteltetett vasútvonalak jelen helyzetével, így a saját tervezésű térképekkel és archív felvételekkel gazdagított történeti részek értékes aktuális képanyaggal, valamint drónfotókkal egészülnek ki. A jelen állapotot feltáró fényképek melletti rövid szöveges összefoglalók egy képzeletbeli vonalbejárásra invitálják az Olvasót, és megállóról megállóra, állomásról állomásra végigkalauzolják az egykori vasútvonal mentén. A rövid leírások mellett kisebb táblázatok is helyet kaptak, ezek számos hasznos információval, adattal gazdagítják az adott állomás/megállóhely megismerését. Az egyik ilyen adat a településközponttól való távolság, amely sok esetben rámutat a csökkenő utasszám és ezzel együtt a bezárás egyik okára. A látványos drónfelvételek csaknem 250 fotóval egészülnek ki,
melyek az egyes szolgálati helyek (egykori rakodóállomások, megálló-rakodóhelyek, megállóhelyek) mai pillanatképét örökítik meg. A fényképek többsége az állomási környezet bemutatásán túl egy-egy izgalmas – akár építészeti vagy vasúttörténeti jelentőséggel bíró – részletet is kiemel, így számos érdekességre vagy elfeledett
tényre is fény derül.
A Magazin korábbi lapszámaiban az egykori Celldömölk–Fertőszentmiklós vasútvonal történetét olvashatták, míg a következőkben az aktuális állapotát, ránk maradt hagyatékát ismerhetik meg.
A vasútvonal helyzete napjainkban
Celldömölk
A Magyar Nyugoti Vasút által 1871-ben épített Székesfehérvár– Szombathely–Gyanafalva–országhatár viszonylatú vasútvonal fontos szárnyvonala volt az ugyanabban az évben átadott Kis-Czell– Győr közötti szakasz. A két vonal közös állomása 1871-ben nyílt meg I. osztályú felvételi épülettel és hatvágányos vízállomásként, a jórészt Gróf Zichy Eduárd nevéhez fűződő magánvasút-társaság tervei alapján. A vasút fokozatos térnyerésével a település gazdasági szerepe is növekvő pályára állt, így a pályaudvar rövidesen meghatározó közlekedési gócponttá nőtte ki magát. Napjainkban az állomásról átszállásmentesen elérhető számos célállomás, úgymint Szombathely, Győr, Pápa, Veszprém, Székesfehérvár, Budapest, de a 2020-as menetrendváltástól bevezetett menetrend szerint a Helikon fantázianévre hallgató InterRégió vonatokkal kétóránként elérhető a Balaton nyugati térsége és Kaposvár is, emellett Dombóvárra, illetve Pécsre is utazhatunk. Celldömölköt elhagyva a vasút egykori nyomvonala jórészt a várost Kenyerivel összekötő, alsóbbrendű út mellett halad közvetlenül.
Vönöck
Az állomás neve a korábban már taglalt tragédiával forrott össze. Napjainkban a felvételi épület megkopva bár, de megőrizte korabeli homlokzati képét. A gyanútlan átutazók kétségkívül megütközhetnek azon, amikor a ház előtt elhaladva a fehérre mázolt kerítésen a Vasútállomás 1. címet olvassák. A településen átmenő főút a Ko suth Lajos utca nevet viseli, mégis az imént említett helyrajzi név létező címet takar. A jelenleg lakóházként funkcionáló épület lakójának elmondása alapján az állomást kiszolgáló melléképületek és egyéb létesítmények a mai napig megtalálhatók.
Vönöck/ A főút mentén elhelyezkedő felvételi épület
homlokzata nem sokat változott a vasútvonal felszá-
molása óta. Ma vasutasok leszármazottjai lakják
Kemenespuszta
A ténylegesen a puszta közepén fekvő megállóhely 1950-től 1961-ig töltötte be szerepét. A szolgálati hely sz mára létesített épület kifosztva és megszégyenítve árválkodik a vasúti töltés maradványának peremén, de már láthatóak a felújítás/bővítés jelei is, amelyek tulajdonosváltásról adhatnak tanúbizonyságot. Az átalakuló őrház és a közút között tisztán kivehető az úttal párhuzamosan emelt vasúti töltés is, amelyet a növényvilág már gazdagon benépesített.
Kemenespuszta/ Az egykori őrház jelenleg átalakulóban
Kenyeri
A Kenyeri-Rábakecskéd néven is feltüntetett egykori állomást 1978- ban – a vönöckivel egyetemben – minősítették át megállóhellyé. A korábban III. osztályú, HÉV-típusú felvételi épület ma homlokzati díszítőelemeitől megfosztva szolgáltat bizonyítékot a Vasút utca egykori funkciójáról. Az érvényben lévő telekalakítás miatt a községben már nehézkesen követhető a néhai vasút vonalvezetése, de mindenesetre az utcanév emlékezteti az arra járót a település egykori büszkeségére.
Kenyeri/Kenyeri egykori felvételi épülete a homlokzati
díszítőelemei megfosztva őrzi a vasút hagyatékát