A felhagyott vasútvonalakról szóló könyvet a MÁV-csoport Magazin előző számaiban mutattuk be az olvasóinknak. A szerző, Polonyi Viktor célja, hogy az egykor korszerű és nagy megbecsülésnek örvendő vasúti közlekedésnek méltó emléket állítson, és a helyiérdekű vasutak történetein át megismertesse az olvasóval az egykori hálózat jelentőségét, annak mai lenyomatát, ránk maradt hagyatékát és következményét. Sorozatunk negyedik részét olvashatják.
A kötet kiemelten foglalkozik az elmúlt évtizedekben felhagyott, megszüntetett vagy forgalomszüneteltetett vasútvonalak jelen helyzetével, így a saját tervezésű térképekkel és archív felvételekkel gazdagított történeti részek értékes aktuális képanyaggal, valamint drónfotókkal egészülnek ki. A jelen állapotot feltáró fényképek melletti rövid szöveges összefoglalók egy képzeletbeli vonalbejárásra invitálják az olvasót, és megállóról megállóra, állomásról állomásra végigkalauzolják az egykori vasútvonal mentén. A rövid leírások mellett kisebb táblázatok is helyet kaptak, ezek számos hasznos információval, adattal gazdagítják az adott állomás/megállóhely megismerését. Az egyik ilyen adat a településközponttól való távolság, amely sok esetben rámutat a csökkenő utasszám és ezzel együtt a bezárás egyik okára.
A látványos drónfelvételek csaknem 250 fotóval egészülnek ki, melyek az egyes szolgálati helyek (egykori rakodóállomások, megálló-rakodóhelyek, megállóhelyek) mai pill natképét örökítik meg. A fényképek többsége az állomási környezet bemutatásán túl egy-egy izgalmas – akár építészeti vagy vasúttörténeti jelentőséggel bíró – részletet is kiemel, így számos érdekességre vagy elfeledett tényre is fény derül.
A Magazin korábbi lapszámaiban az egykori Celldömölk–Fertőszentmiklós vasútvonal történetét olvashatták, illetve a Celldömölk–Kenyeri közötti szakasz aktuális állapotát, ránk maradt hagyatékát ismerhették meg. Jelen részben a vonal középső szakasza, a Nick-Rábahíd–Iván vonaldarab kerül bemutatásra.
Nick-Rábahíd
Kenyeri községet elhagyva karakteres zöld csíkként emelkedik ki a katonás rendben álló búzatáblák soraiból a valamikori vasúti töltés vonala, amely a megyehatárt képező folyóhoz érve elvegyül az ártéri
erdő lombjai alatt. A mozgalmas múlttal bíró, egykori hídszerkezetből mára semmi sem maradt. A túlpartra érve viszont újra láthatóvá válik az egykori vasút helye, sőt néhány talpfa is hever az út mellé dobva a földön, jelezve a vasút szellemét.
A Kis-Rába ma is álló, kicsiny vasbeton hídja a forgalom megszüntetése előtti években készült. A megállóhely keletkezésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a második világháború után létesítették. A néhai vasúti őrházat 2014 nyarától a RÁBA-Műgát és Térségéért Egyesület bérli a GYSEV Zrt.-től. Céljuk, hogy a gyönyörű természeti közegben elhelyezkedő épület belsejében és környezetében méltó emléket állítsanak a celli vasútnak. Az ízlésesen gondozott területen jelenleg is láthatók a kiállított vasúti ereklyék, illetve a töltésen továbbhaladva beton szelvénykövekkel és a sűrű fű alatt lapuló, elkorhadt tölgy talpfákkal is találkozhatunk.
Nick
A Répcelak szomszédságában elhelyezkedő piciny község megállóhelye IV. osztályú HÉV-szabvány felvételi épülettel rendelkezett, amely ma lakóházként hasznosul. Az egykori megálló-rakodóhely kétvágányos elrendezésére többek között a felvételi épület – a közúti átjáróban látható sínpárhoz képest – elhúzott pozíciója is utal. Szerencsés módon nemcsak az utasforgalmi épület, hanem a darabáru rakodására emelt, kis méretű ipari épület és annak rakodópadja is fennmaradt.
Répcelak
Répcelak állomása a celldömölki vicinális átadásakor már hat éve szolgálta a vasúton utazni vágyókat. A Porpác és Pozsonyligetfalu között 1891-ben megnyitott Szombathely–Pozsonyi HÉV egyik legjelentősebb utasforgalommal rendelkező állomása ma ismét csak a fővonali irányt szolgálja ki. A 21. századra fővonallá fejlesztett
vasútvonalon a GYSEV évekkel ezelőtt ütemes menetrendet alakított ki, melynek során a nagyjából kétóránkénti személyvonatos ütem Szombathely és Csorna (egyes esetekben Hegyeshalom állomás) irányába biztosított. A HÉV-társaság által emelt indóházat a vonal fejlesztésekor elbontották, helyére a ma is látható – de azóta már szintén felújított –, lapostetős felvételi épület került. A celldömölki helyiérdekű vonal Fertőszentmiklós felé vezető – felsővezetékkel is ellátott – kiágazását mintegy 300 méter hasznos hosszal jelenleg kihúzóvágányként
használják.
Répceszemere
A pozsonyi vonalat elhagyva egy éles balos ív következett, mely a Répce folyót keresztezve fordult rá a szemerei egyenesre, melyet egy sűrű, erdős terület szegélyez. Az egykori vicinális nyomvonala mellett az Ivánt Répceszemerével összekötő alsóbbrendű út halad. A piciny község III. osztályú HÉV-szabvány felvételi épülete a
kétezres évek elején teljes felújításon esett át, jelenleg magántulajdonban áll, lakóházként funkcionál.
Iván
Az egykor tekintélyes személy- és teherforgalommal bíró állomás mára teljes mértékben az enyészeté lett. A háromvágányos rakodóállomás peronjainak helye már nem is látogatható, a növényzet és az elhagyatott állapotok miatt felismerhetetlenné vált. A III. osztályú HÉV-típusépületet is omladozófélben találhatjuk, megtekintése több szempontból sem ajánlott. A valamikori rakodóterületet jelenleg egy fűrészipari cég birtokolja. Érdekesség, hogy a múlt században használt, vasból készített marharakodó rámpát a több mint negyvenöt éve fe hagyott funkciója ellenére sem vitték még el a területről.