A HÉV idei jubileumi kitüntetésátadójának rangidős ünnepeltje: Kozma Miklós villanyszerelő csoportvezető. Kozma Miklós valójában csak 8 éve dolgozik a MÁV-csoportnál, hiszen 2017 előtt a HÉV a BKV-hoz tartozott. Feladata azonban évtizedek óta változatlan: a helyiérdekű vasút létesítményeinek, energiaellátási rendszereinek karbantartása és javítása. A Távközlési, Energiaellátási és Biztosítóberendezés-üzemeltetési (TEB) Főnökség energiaellátási szakaszának villanyszerelő csoportvezetője idén a legidősebb „törzsgárdatag” a MÁV Személyszállítási Zrt. HÉV-üzletágánál: a szakember a május 8-i kitüntetésátadón 50 éves jubileumi elismerést vehetett át.
Ötven év alatt minden téren nagyot változott a világ, de kezdjük az elején! Hogyan indult a HÉV-es pályafutásod? Volt családi indíttatás a pályaválasztásnál?
Családi előzmény nem játszott szerepet benne, de már az általános iskolában is sokat barkácsoltam, fizikaórákon szerettem meg az elektronikát és a villanyszerelést. Az autószerelés is érdekelt. Az általános iskola után szakmunkásképzőbe kerültem, ahol villanyszerelő ipari tanulóként leginkább a BKV-nál dolgoztam. Amikor felszabadultam, szakmunkásként a metrónál, majd 1981-től a HÉV-nél is kaptam feladatokat.
Mik voltak a főbb állomások, feladatok a karriered során?
A metró után a BKV-n belül több területen is dolgoztam villanyszerelőként: a Kálvin téri forgalomirányító központban, a Fehér úti metró járműtelep-beüzemelésén, a Kőér utcai járműtelepen, metróépítésnél, majd újra a Kálvin téren és éjszakánként a Kőér utcában, ahonnan 1991-ben elment az akkori csoportvezető, és felkértek a
pozíció betöltésére – azóta is itt vagyok.
Mik voltak a legnagyobb kihívások?
Mindig tervezetten dolgoztunk, a mi munkánkban nem jellemző a haváriahelyzet. Hálózati villanyszerelőként elsősorban a 0,4 kV-os hálózatok javítását, karbantartását, üzemeltetését végezzük, a térvilágítás, a váltófűtés, az épületek villamosenergia-ellátásának karbantartása a feladat. A TEB Főnökség energiaellátási szakasza egyébként elsősorban a vontatási gépházak energiaellátásáért és a 0,4 kV-os hálózat javításáért, karbantartásáért felel.
Hogyan változott a technika, a szakmai háttér 50 év alatt?
A hálózati villanyszerelés eszközei természetesen korszerűsödtek,dizájnosabbak lettek, de a szakma alapjai nem változtak, így nem jelentett gondot, hogy lépést tartsak az évtizedekkel. Remek szerelési leírások vannak, ha új eszközök érkeztek, megtaláltuk az alkalmazás módját. Elsősorban a gyengeáramú területen kellett képeznem magam, egyes berendezések már PLC-vel (programozható logikai vezérlővel) működnek, a bekötésüket, üzemeltetésüket meg kellett ismernem.
Hogy látod, milyen fejlesztések a legsürgetőbbek a HÉV-nél?
A járműállomány és a pálya fejlesztése egyértelműen halaszthatatlan a folyamatos karbantartás ellenére is. A mi területünkön pedig az állomások elosztóinak, hálózati eszközeinek a cseréje lenne sürgető, de ez is forrásigényes, ráadásul folyamatosan üzemben vannak, így nehéz cserélni a berendezéseket.
Milyen kollektívát irányítasz?
Összesen öten vagyunk a gödöllői vonal hálózati villanyszerelői csapatában, ezt a csoportot irányítom, és részt veszek a napi munkában is. Egy átlagos napon elsősorban a reggeli hibajelentés áttekintése alapján dolgozunk. Mindenki tudja: ami elromolhat, az el is romlik, tehát sosem unatkozunk. Ha éppen még sincs meghibásodás, akkor karbantartást, megelőzést végzünk.
A kollégáid minden bizonnyal fiatalabbak. Mik a tapasztalataid az ifjabb generációkkal?
A közvetlen kollégáim is ötven pluszosok, egy fiatal műszerész van, aki idén végezte el a villanyszerelő-iskolát. Összeszokott csapat, nem jellemző a fluktuáció, van, akivel 35 éve együtt dolgozunk. Az egészen fiatalokban egyelőre még kevésbé látom, az ambíciót, a szakma szeretetét ezen a területen, őket a modern technológiák és a játékok érdeklik inkább.
Te sosem éreztél késztetést a váltásra más irányba?
Az én generációm a stabilitást, a biztonságot nagyra értékeli. Lettek volna lehetőségeim, de mindig beigazolódtak a megérzéseim, amikor egy elsőre jobbnak látszó vállalat előbb-utóbb megszűnt, vagy éppen óriásira nőtt az ott dolgozók munkaterhe. Én jó helyen voltam az egész pályafutásom során – ajánlom másoknak is!
Kevesen mondhatják el magukról, hogy ötvenéves munkaviszonnyal rendelkeznek, ráadásul még most sem készülsz nyugdíjba. Jól bírod a terhelést!
A szakmunkásképző iskola időtartama is beleszámít a jogviszonyba, hiszen egy hetet iskolába jártunk, egy hetet dolgoztunk, nyáron pedig 2 hónap szakmai gyakorlat következett különböző területeken ipari tanulóként, tehát 14 éves koromtól számít a munkaviszonyom. Egy évem lenne még a nyugdíjig, de az egészségi állapotomtól és a lehetőségektől függően még két évig szeretnék itt lenni. A feleségem már nyugdíjas, de még ő is dolgozik.
Milyen kitüntetéseket kaptál a pályafutásod alatt?
Ifjú szakmunkás kitüntetést kaptam a 80-as évek elején, kétszer kiváló dolgozó voltam, majd a vezérigazgató-helyettesi dicséret ezüst fokozata következett, most pedig az 50 éves jubileumi elismerés zárja a sort.
Vannak tervek a nyugdíjas évekre?
Nem tervezgetünk, majd kialakul. Két lányom van, de unokák még nincsenek. Addigra hátha megérkeznek, és legalább lesz időnk foglalkozni velük, besegíteni. Különösebb hobbim nincs, azaz valójában a szakmám a hobbim, de ha nyugdíjba megyek, legfeljebb a ház körüli javítások jöhetnek szóba ezen a téren. Pihenés, kikapcsolódás, utazgatás, mozi, színház – ezekre készülünk.
Egy kis HÉV-történelem
Kozma Miklós az idén 138 éves HÉV-történelem bő egyharmadának részese volt. De hogyan indult a HÉV?
Az első, tíz kilométeres és gőzmozdony vontatta vonalat 1887. augusztus 7-én adták át Budapest-Közvágóhíd és Soroksár között, ezt még abban az évben meghosszabbították Harasztiig, majd 1892-ben Ráckevéig. A gödöllői vonal első, a Keleti pályaudvartól Cinkotáig megépített szakaszát 1888. július 20-án adták át, ebben az évben épült ki a szentendrei kapcsolat is. 1912-ben nyitották meg a ráckevei HÉV szárnyvonalaként az első csepeli HÉV-et, majd 1951-ben megépült a Boráros térre vezető csepeli gyorsvasút. 2011-től a BKV járatszámozásában a szentendrei HÉV H5, a ráckevei H6, a csepeli H7, a gödöllői H8 (Gödöllő) és H9 (Csömör) megnevezéssel szerepelt. A HÉV 2017-től a MÁV-csoport része, előbb MÁV-HÉV Zrt. néven leányvállalatként, majd 2025. január 1-jétől a MÁV Személyszállítási Zrt. HÉV-üzletágaként. Előtte, 1968. és 2016. között a BKV-hez
tartozott.
A MÁV-csoport országos busz- és vasúthálózatához képest a mindössze 100 km-es HÉV-vonalhálózat kicsinek számít. Menetrendszerűségben és utasszámban azonban a HÉV uralja az elővárosi szolgáltatási szegmenst, így jelentőségében egyáltalán nem kicsi.