A kezdeményezés célja, hogy a csomóponthoz tartozó vasútállomások üzemi,- és utasforgalmi területeit az ott dolgozó kollégák közös munkával megszépítsék. A „TEGYÜNK” névre keresztelt program első állomása Hegyeshalom volt.
Az ehhez hasonló kezdeményezések nem újkeletűek, ám annál nagyobb örömet okoznak, mind az utasoknak, mind pedig a vasutasoknak – mondta el Horváth Zsuzsanna, forgalmi csomóponti főnökségvezető, a program értelmi szerzője, akit az eddig elért eredményekről, és a folytatásról kérdeztünk.
Miért hoztad létre a programot? Honnan ered az elnevezése?
Mert alkalmas arra, hogy elmélyítse munkatársainkban a szolgáltatói szemlélet fontosságát. Másrészről kitűnő csapatépítő tevékenységnek tartom az állomáscsinosítást. Azt hiszem, hogy ezen a pénteki napon mindenki jól érezte magát, jó volt jót tenni, ami lelkileg is pozitív hatással volt ránk. Véleményem szerint, ha itt együtt tudnak dolgozni a különböző szakágak, akkor ez később is a hasznukra válik majd, a munkájuk során. A program neve „TEGYÜNK” lett (ami egyébként egy rövidítés: Társaságunkat Egyesítő Győri Üzemi Naparanyozó Karbantartó mozgalom), mert úgy érzem, hogy a tenniakarás az, ami kiveszett az emberekből és a közösségekből. A közösségnek egyébként nagyon nagy ereje van, ezt fontos lenne megtapasztalnia mindenkinek.
Milyen munkálatokat tudtatok elvégezni?
Négy állomásfőnökség tartozik a csomóponthoz: Győr, Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár és Győrszentiván. A program első állomásaként Hegyeshalom vasútállomáson és Levél megállóhelyen dolgoztunk. A PFT segítségével meghosszabbításra került a vágányok mentén az életvédelmi kerítés, a korábban összegyűjtött zöldhulladékot elszállítottuk - ez száz szemeteszsákot jelentett. Lefestettük a kerékpártárolókat és a peronokra kihelyezett padokat, lemostuk az esőbeállókat, és felsepertük az utasforgalmi területeket. Az elszórt szeméttől megtisztítottuk az állomás előtti parkot, a rendezőpályaudvart és Levél megállóhelyet, az állomásépületben lévő virágokat átültettük.
Kik vettek részt az akcióban?
Nagy örömömre több szakág is képviseltette magát. Voltak velünk nappalos munkatársak, a mentor, környezetvédelmi szakelőadó, munkavédelmi szakelőadó, humánpartner, hidászok, a pályafenntartás és az ingatlankezelés emberei, és balesetvizsgálók.
Hogy tudtál ennyi embert bevonni? Mi a motorja ennek az egésznek?
A lelkesedés. Szerintem nem tudod jól érezni magad, ha nem vagy lelkes. Sok ember elfelejt a jól végzett munka örömével hazamenni, befásulttá, unottá válik. Nem felejthetünk el örülni, az ilyen programok - a közösségnek köszönhetően - pedig segítenek visszacsempészni az esetlegesen elveszett jó hangulatot.
Ha már a hangulatról beszélünk, vezetőként te mivel tudsz hozzájárulni a csapatod jóllétéhez, az összetartozás erősítéséhez?
Például az ehhez hasonló programokkal, ami természetesen nem csak szemétszedés, de egy közös bográcsozás is lehet. Ezen felül igyekszem figyelni mindenkire, a kerekéveseket például személyesen köszöntöm. Az eseményre süteményt sütök valamint saját készítésű apróságot – általam varrt táskát, vagy papírvirágot – viszek. Egy kis termelői mézet is kapnak az állomásfőnök úr révén továbbá egy üveg bort vagy desszertet teszünk még az ajándékcsomagba. Ez sok energiát elvisz, de nagyon jó ebben a közösségben élni, ezt fenntartani.
Az elmondottakból arra következtetek, hogy „régi vágású” vasutas vagy. Mióta dolgozol a vállalatnál?
2007 szeptemberében kezdtem, bár a kötődés sokkal korábbi. Édesapám mozdonyvezető volt, így kiskoromtól kezdve a vasutas világ része vagyok. Voltam külsős forgalmi szolgálattevő, és forgalmi szolgálattevő. A gyermekeim születése után forgalmi technológiai szakelőadóként jöttem vissza, aztán forgalmi koordinátor, végül pedig - tavaly decemberben - csomóponti főnök lettem. Volt alkalmam látni, hogy mi az, amin kicsi odafigyeléssel javíthatok.
Csak úgy a hozzáállás, mint a tevékenységek terén… Mi a program következő állomása?
Mosonmagyaróvár. Felkértem az állomásfőnököt és a forgalmi koordinátort, hogy segítsenek összegyűjteni azokat a feladatokat, amelyeket el kellene végezni. A programot egyébként évi négy alkalmasra tervezem.
Az állomásszépítésben részt vettek: Hornyák László, Szarvas Kálmán, Czigány Ernő, Németh Szabolcs, Szabó Tibor, Kovácsné Tóth Renáta Tímea, Szarka Pál, Béres Péter, Sipos Attila, Szép Mónika, Bognár Klára, Gaál Bence, Fehérvári Erzsébet, Vargáné Szabó Éva, Szabó Tiborné, Nagy Tibor, Stadler József, Hering Ferenc, Horváth Zsuzsanna, Vadász Miklós, Fülöp Attila, Czuppon Jenőné, Hujbert Tibor, Neuperger István, Ráczné Szabó Katalin, Sík Annamária, Böröcz Eszter, Borsodi Melanie, Balázs Péter Alajos, Bertalan Zoltán, Kozári András, Viszló Titusz, Ozsvát Károly és Szép Lajos.
