Hogyan és milyen érzésekkel fogadta e magas kitüntetést?
Meglepetésként ért, ezt őszintén mondhatom. Azok a kollégák, akik eddig részesültek ebben a magas rangú kitüntetésben, komoly, elismert közlekedési szakemberek, akik sokat tettek a hazai közösségi közlekedésért, így megtiszteltetés volt, hogy már én is ennek a körnek a tagjává váltam.
Mióta dolgozik a MÁV-nál, és melyek voltak a legfontosabb lépcsőfokok a ranglétrán?
2008-ban kezdtem a pályafutásomat a MÁV-START-nál, nemzetközi területen, az akkori vezérigazgató-helyettes kabinetjénél, ami nagyon jó előszoba volt, hogy jobban megismerkedjek a hazai mellett a nemzetközi vasúti környezettel is. Nagyon sokat tanultam abban az időszakban, nemcsak szakmailag, hanem a menedzsment területén is. Utána évekig szakértőként dolgoztam, ami nagyon hasznosnak bizonyult, hiszen a vasúti közlekedés és az értékesítési terület minden alapját ott tanultam meg.
Ezt követően Zaránd György, az akkori vezérigazgató-helyettes szakmai titkára lehettem. Ez egy nagyon izgalmas és hasznos időszak volt, így már nemcsak a nemzetközi díjszabási területre, hanem a vasút teljes üzleti területének tevékenységére, mindennapjaira ráláttam. A menetrendtervezéstől az értékesítésen keresztül a szolgáltatásfelügyeleten át a marketingig egy helyen kezeltünk mindent. Szerencsére elég nagy teret kaptam tőle, hogy ezekbe a területekbe beleássam magam, még jobban elmélyüljek, a sok szakmai feladat által tudtam tovább fejlődni. Személyesen is sokat tanultam tőle arról, hogy egy ekkora szervezetet hogyan kell menedzselni, miként kell jól vezetni. Olyan vezetési szemléletet ismertem meg általa, amelyet azóta is igyekszem leképezni, megvalósítani. Ez azért is volt fontos lépés, mert itt nyertem el a bizalmat, hogy később vezetővé válhassak.
A következő fontos lépcsőfok az volt, amikor 2019-ben értékesítési igazgatóként tértem vissza a vasúthoz más munkahelyen töltött két év után. Itt nemcsak egy beosztást kaptam, hanem egy lehetőséget is: a korábbi ötleteink alapján lehetségessé vált, hogy az értékesítés az általunk kitalált irányba felődjön tovább, saját csapatot tudtam építeni, így olyan emberekkel tudtam együtt dolgozni, akiket én választottam. Kölcsönös bizalom épült ki közöttünk, hiszen ez a jó munkának az alapja.
Együtt dolgozhattam dr. Kormányos Lászlóval, aki ehhez a kereteket biztosította abban az időszakban, Hegyi Zsolttal, akivel rengeteg innovációt tudunk megvalósítani, Rácz Tamással, akinek a jegyértékesítési rendszer üzemeltetésében és a folyamatok kialakításában komoly szerepe volt. A csapat tagja volt Reich László is, aki remek projektszemléletet hozott be az akkori működésbe, de természetesen folytathatnám a sort sok-sok névvel, akik támogattak, hittek abban, amit csináltunk.
Az értékesítési rendszer ezáltal olyan irányba mozdult el, amellyel nagyon komoly sikereket tudtunk elérni az önkiszolgáló csatornák fejlődésében. Akár a MÁV-applikáció, JKA-automaták tekintetében, amelyek az ország teljes területén telepítésre kerültek és elérhetővé váltak.
Mi a legfontosabb, amit Öntől tanulhattak a kollégák, és Ön mit tanult tőlük az évek alatt?
Voltak olyan vezetőim, akiktől nemcsak szakmailag, hanem emberileg is sokat tanultam, és ezeket szerencsére a mai napig is tudom alkalmazni. A kollégáimnak köszönhetően nagyon sokat fejlődtem abban, hogy lássam, ha bizalmat szavazunk, felelősséget adunk nekik, akkor ebből nagyon sokat tudnak visszaadni, tudnak élni a bizalommal, és magas szinten, motiváltan teljesítenek. A kollégáim számára én a lehetőséget biztosítottam: akár egy projektben vagy akár egy karrier-előrelépésben, szerencsére elmondható, hogy ezt mindenki meg is hálálta, pozitívan élte meg.
Mely projekt igényli a legnagyobb figyelmet jelenleg a MÁV Személyszállítási Zrt. üzleti területén? Melyek az idei év legnagyobb feladatai?
Az év elején meghatározott 10 miniszteri pont üzleti területet érintő projektjeinek megvalósítása (késésbiztosítás bevezetése, klímamenetrend kialakítása és MÁV+ applikáció fejlesztése) és emellett az egyik legfontosabb az integráció elmélyítése. Az üzleti terület az egész integrációban előrébb járt, talán elmondhatom, hogy mi törtük az utat és kijelöltük az irányokat a szolgáltatásmenedzsment és az értékesítés területén. A szolgáltatásfelügyeletnél az ügyfélszolgálat összevonása korábban megkezdődött, még a cégcsoportok összevonása előtt az értékesítésben már megtörtént az integráció, hiszen a Volán jegyértékesítését már korábban egy kalap alá vettük a vasútival, akár a helyjegyek értékesítését, akár a viszonylati jegyeladást vesszük figyelembe. Az alágazatonként eltérő díjszabásokat egységesítettük, egy platformra hoztuk az ország- és vármegyebérletekkel, valamint a tarifareformmal. Mondhatni, hogy a jegyértékesítési terület volt a pionír a közösségi közlekedés integrációjában. Július 1-től pedig már a végrehajtás szintjén is megtörtént az integráció, a pénztári hálózat bekerült az Értékesítési Főigazgatóság égisze alá, így az idei év feladata, hogy a szinergiákat kihasználva ezt tovább mélyítsük, moduláris oktatást biztosítva komplex tudást biztosítsunk a kollégáknak, egységes megjelenést hozzunk létre az utasok számára is. Emellett kiemelten fontosnak és prioritásnak tartom, hogy megújulnak az önkiszolgáló csatornáink, a megjelent MÁV+ applikációt folyamatosan fejlesztjük, nemcsak a régi applikációt szeretnénk kiváltani, hanem újabb és újabb, a felhasználók által is nagyon várt funkciókkal bővíteni, elsősorban az utastájékoztatás területén. Ebben az évben belekezdtünk a JKA vásárlási felületének a megújításába is, valamint természetesen az internetklienst is fejlesztjük.
Hogyan látja a MÁV+ applikáció eddigi eredményeit? Milyen fejlesztéseket hoz még az idei év az applikáció számára?
Nagyon fontos eredmény, hogy április elsején el tudott indulni a MÁV+, viszont abból a szempontból még van teendő előttünk, hogy jobban áttereljük az utasokat a régi applikációról az újra. De látjuk, hogy mik azok a funkciók, amelyeket mindenképp át kell még vinnünk az újba, és látjuk az is, hogy mik lesznek azok tartalmak, amelyek extra, rég várt szolgáltatásként fognak megjelenni. Mindenképpen fejlődni fog az új alkalmazás utastájékoztatási része, a járatok részletes útvonalával kapcsolatos tájékoztatásai, az állomási információk elérése: mikor és melyik vágányra vagy kocsiállásra érkeznek az adott járatok. Emellett új dolgokkal is foglalkoztunk, ezeknek egyik előszele a widget funkció, amely megkönnyíti a bérlet bemutatását, és nemsokára a jegy bemutatását is segíteni fogja. Az egyik csak a MÁV+-ban elérhető funkció, a késésbiztosítás kezelése, hiszen itt tudjuk a
bérletünkkel ezt rögzíteni, továbbá a papírjegyeinket is a MÁV+-ban tudjunk beolvasni késés esetén. Idén érkezik a push üzenet, amellyel általános és saját utazással kapcsolatban kaphatunk felugró üzenetet az alkalmazás megnyitása nélkül is. Megjelennek a térképes funkciók, valamint a sokak által kedvelt grafikus helyfoglalás már az applikációban is elérhető lesz. Reményeink szerint a fejlesztések egy részét már az idei évben élvezhetik az utasaink.
Egyre jobban növekedik a digitális csatornákon jegyet vásárlók aránya. Ez milyen hatással van a pénztári munkakörben dolgozó kollégákra?
Az önkiszolgáló csatornák térnyerése már évekkel ezelőtt elkezdődött, és folyamatos a változása és a hatása. Ahogy látjuk, a pénztári területen természetes a fogyás, a pénztári munkatársak nyugdíjazásának ütemével tudunk a pénztári hálózat nagyságából visszalépni. Ahogy a kollégák aránya csökken, úgy szűkül a hálózat is, de nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem veszélyezteti egyikük állását sem, mindenki számára biztosított és az is marad a munkahelye, sőt mivel ennek a területi eloszlása sem egyenletes, ezért adott esetben további tanfolyamokat is indítunk pénztárosi munkakörre. Azt mindenképpen fontos kijelenteni, számunkra is fontos, hogy legyen személyes utaskapcsolat és kiszolgálás, és hogy ez a csatorna a jövőben is megmaradjon. Olyan irányú átalakítás azonban valóban tervben van, hogy komplex utaskezelést szeretnénk elérni a nagyobb állomásokon, erre a legjobb példa a Keleti Utascentruma.
Az üzleti területen valósult meg leginkább a teljes integráció a cégcsoportban. Hogy látja, így közel egy év elteltével sikerült már a mindennapok részévé válnia az integrációs szemléletnek?
Szerencsére már az elején előjöttek azok a problémák és konfliktusok, amelyeket az hozott magával, hogy egyes munkakörökben kibővültek a feladatok. Hálás vagyok a vezetőimnek, hogy nekik köszönhetően ezek hamar megoldódtak, ahol pedig komolyabb feszültségek voltak, ott a Humánerőforrás Főigazgatóság belső trénereinek támogatásával, tréningekkel segítettünk elsimítani a helyzetet, nekik ezúton is köszönjük a munkájukat. Mostanra már látják a kollégák, hogy a befektetett munkának van eredménye, most már lényegesebben könnyebb az irányításban a munkafolyamatok elvégzése, így ezeket a tapasztalatokat tovább tudjuk vinni
a végrehajtás szintjén is.
Milyen üzenetet adna a jövő generációjának, azoknak, akik a közösségi közlekedéssel szeretnének foglalkozni?
Mindenképpen azt, hogy ennek a szektornak igenis van jövője, érdemes vele foglalkozni. Ebben a szektorban olyan szinten vannak még lehetőségek akár a digitalizációról, az innovációról beszélünk, hogy mindenképpen szükség van a fiatalokra, azokra, akik máshogy gondolkozásra sarkallnak minket. Szerencsére jó visszajelzés az is, hogy a Széchenyi István Egyetemen, a múlt évben indított „Vasút világa” kurzusra egyre többen jelentkeznek, és nagy örömmel végzik el. Azt is látjuk, hogy a mobilitás javítása, a mobilitáshoz való hozzáférés biztosítása a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele, motorja, amiben a közösségi közlekedésnek kiemelt feladata, szerepe van. Ezzel kapcsolatban zárszóként egy dél-amerikai város polgármestere, Enrique Peñalosa gondolatát érdemes idézni: „Nem az a fejlett társadalom, ahol még a szegények is autóval járnak, hanem ahol még a gazdagok is a tömegközlekedést választják.”