A friss, élénkzöld tavaszi fűben idilli látványt nyújtanak a békésen legelésző, puha kis báránykák.
Az ember egyik legrégebben háziasított állata azonban nemcsak cukisága és gazdasági haszna miatt figyelemre méltó, hanem kultúrákat és világvallásokat átszövő, évezredes szimbolikája miatt is.
A juhok február végén, március környékén hozzák világra utódaikat, hogy a fagyok elmúltával a megerősödött kisbárányok elsők között mehessenek ki a tavaszi napsütésbe, az ismét élő, lüktető, virágzó természetbe. Nem véletlen tehát, hogy a bárány a népi kultúrában az újjászületés jelképe, ahogy az állatöv első jegyét is a kos szimbolizálja, ugyanezt az üzenetet hordozva.
Mítoszok állata
Az egyiptomi mitológiában Amon az egyik legrégebbi és legjelentősebb isten, akit gyakran kosfejjel ábrázoltak. Később a monda szerint Nagy Sándort elismerte a saját fiának, aki ettől kezdve kosszarvas fejdíszt
viselt uralkodói jelvényül. A görög mitológiában szintén jelentős szerepe van a juhoknak. A bolyongó Dionüszoszt egy kos mentette meg a szomjhaláltól, akárcsak Odüsszeuszt, aki a legényeivel együtt birkák hasa alá rejtőzve tudta elhagyni a küklopsz barlangját.
Vallási jelkép
A bárány a mai napig a zsidó és a keresztény húsvét kiemelt szimbóluma, és eredete egészen az Ószövetségig vezethető vissza. A bibliai tíz csapás közül, amely Egyiptomot érte, az utolsó volt az elsőszülöttek halála. Röviddel az Egyiptomból való kivonulás előtt az Úr meghagyta Mózesnek, hogy minden zsidó család készüljön fel egy bárány feláldozására, és a vérét kenjék rá az ajtófélfára. Ez a jel védte meg őket, így az izraelita gyerekeket elkerülte a halál, és a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Ez azóta jelentős zsidó ünnep, a pészah (magyarul: pászkaünnep, a kovásztalan kenyér
ünnepe a húsvéti bárány feláldozásával), azaz az egyiptomi kivonulás ünnepe. A keresztény húsvét a zsidó pészah átértelmezése, ugyanis a kereszténység Krisztust (áldozati) báránynak tekinti, akit azért feszítettek
keresztre, hogy magára vegye az emberiség bűneit. Innen ered az Isten báránya, azaz Agnus Dei elnevezés is. Ilyenkor Jézust bárányként, glóriával a feje körül és keresztes zászlóval ábrázolják. A bárány
több bibliai történetben is szerepel, például amikor a feltámadt Krisztus megjelent a Genezáreti-tó partján tanítványainak, ezekkel a szavakkal adta át Szent Péternek a főpásztori hatalmat: „Legeltesd bárányaimat!” A nyáj kifejezés még ma is használatos a keresztény közösségekre. A bárány a reformátusoknál is kiemelt jelentőséggel bír. Bár a református egyház kerüli a túlzott képi ábrázolást, a bárány mint Krisztusjelkép a címerében is szerepel, illetve a húsvéti igehirdetésekben és a teológiai gondolkodásban is központi szerepet játszik.
Húsvéti bárány – az asztalon
A bárány gasztronómiai hagyománya ugyancsak jelentős, hiszen már több ezer évvel ezelőtt, a zsidó pészah idején is bárányhúst ettek, majd a keresztények ugyanezt a vallási szokást vitték tovább. A fiatal, zsenge, rózsaszínű hús szaftos és ízletes, igazi kulináris élmény húsvétvasárnapra, méltó fogás a kereszténység legnagyobb ünnepéhez.
Zöldséges bárányleves
Hozzávalók: 1-1,5 kg csontos bárányhús, 1 nagy fej vöröshagyma, 6 gerezd fokhagyma, 2-3 fej gomba, 1 db paprika, 4 db kisebb paradicsom, 4-5 db sárgarépa, 1 db fehérrépa, 1 cs petrezselyem zöldje, só, bors, babérlevél
Elkészítés: A bárányhúst a csonton hagyva megtisztítjuk, hideg vízben feltesszük főni, és amikor felforrt, leszedjük a habját. Hozzáadjuk a megtisztított, feldarabolt zöldségféléket és a fűszereket, majd tovább főzzük legalább egy órán keresztül, amíg minden alapanyag meg nem puhul. A levest leszűrjük, a húst kicsontozzuk (a bordákat egyben is hagyhatjuk), és a zöldségekkel, gombával együtt visszatesszük a levesbe. Akárcsak egy jó tyúkhúslevest, ezt is forrón tálaljuk.
Bárányborda citrusos-zöldfűszeres morzsában
Hozzávalók: 3 szelet bárányborda személyenként, só, bors, olívaolaj, 10 dkg pankómorzsa, 1 cs petrezselyem, kakukkfű, 1 db lime
Elkészítés: A báránybordákat csonttal együtt megtisztítjuk és felszeleteljük. Tenyerünkkel óvatosan megcsapkodjuk,sózzuk, és zsírpapírral lefedve pihentetjük. Közben elkészítjük a zöldfűszeres, roppanós morzsát. A pankómorzsát, a petrezselymet, csipetnyi kakukkfüvet, a lime reszelt héját és egy kevés olívaolajat összeturmixolunk. Beleforgatjuk a báránybordákat, és forró serpenyőben oldalanként 3-4 perc alatt megsütjük, majd a végén frissen őrölt borssal meghintjük. Köretként grillezett zöldséget (pl. cukkini, kápia paprika, újkrumpli) vagy mentás kuszkuszt ajánlunk.
Húsvéti répatorta
Hozzávalók a tésztához:
30 dkg sárgarépa, 3 db tojás, csipet só, 15 dkg cukor, 25 dkg darált dió, 10 dkg finomliszt, 1 cs sütőpor
A krémhez: 20 dkg mascarpone krémsajt, 2-3 evőkanál cukor, 2,5 dl habtejszín
Elkészítés: A sárgarépát megpucoljuk, lereszeljük. A tojásokat a cukorral és egy csipet sóval habosra keverjük, majd hozzáadjuk a diót. Ezután beletesszük a sütőporral elkevert lisztet, majd a legvégén a reszelt répa kerül bele. Addig keverjük, amíg homogén masszát kapunk. Sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük, és kanállal elsimítjuk a tetejét. Előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük 180°C-on, majd félretesszük hűlni. Közben elkészítjük a krémet, amihez a tejszínt először habbá verjük, majd összekeverjük a cukorral és a mascarponéval. (Ha másnapra készítjük, érdemes hozzákeverni egy csomag habfixálót is. Ha ezt kihagyjuk, kenés előtt érdemes a krémet hűtőbe tenni dermedni, hogy könnyebb legyen vele dolgozni.).
Miután a torta kihűlt, kettévágjuk, megkenjük a belsejét krémmel, majd kívülről is bevonjuk az oldalát és a tetejét. Ráadásként díszítsük marcipánrépákkal a tortánkat!
