Ellenállhatatlan és abbahagyhatatlan. Talán mert friss, üde és ropogós. Talán mert a téli hónapok után ez az első gyümölcsünk, ami megnyitja a szezont, és már oly régóta vártunk rá. Talán mert ránézésre is gyönyörű. Vagy talán azért, mert a gyerekkorunkat juttatja eszünkbe, és hirtelen újból vágyat érzünk fára mászni… Egy biztos, a cseresznyét mindenki imádja.
Tökéletes formája, szépsége, ragyogása és finom, édes íze miatt az ókorban az istenek eledelének hitték. S valóban, ez az apró gyümölcs úgy eteti magát, mint moziban a popcorn, azzal a különbséggel, hogy a cseresznye egészséges, míg utóbbi nem igazán. Egy teli tál pillantok alatt képes kiürülni, függetlenül attól, hányan cseresznyéztek belőle, de emiatt szerencsére nem kell, hogy lelkiismeret- furdalásunk legyen. Végre egy finomság, amiből bármenynyit ehetünk. Sőt kifejezetten javallott a fogyasztása, hiszen vese- és vértisztító, enyhíti az ízületi és reumatikus panaszokat, illetve segíti a fogak és csontok fejlődését, ezért a még fejlődésben lévő gyermekek számára is ideális csemege. Ezen túlmenően támogatja a pihentető alvást, A-vitamin-tartalmának köszönhetően pedig a szem egészségének megőrzését is. Kiváló szomjoltó, hiszen a gyümölcs kb. 80%-a víz. Pozitív élettani hatásait hosszan lehetne még sorolni, hiszen elsőre bármennyire is furcsának tűnhet, de a cseresznyének nemcsak a húsa, hanem minden része felhasználható. A szárából például vizelethajtó gyógytea készíthető, míg a cseresznyemaggal bélelt párna kiváló hideg vagy meleg borogatásra, a mag héja ugyanis nagyon jól tartja a hőt. Kérge, gyökere szintén hasznosítható, csodaszép színű és erezetű faanyaga pedig bútorok, díszek, hangszerek alapanyagául szolgál. A cseresznye – jótékony tulajdonságai mellett – elsősorban mégis az ízének köszönheti a sikerét. Mi pedig Lucullusnak, a történelem egyik legnagyobb ínyencének köszönhetjük e gyümölcs elterjedését. A lakomáiról híres ókori római hadvezérnek ugyanis egy közel-keleti hadjárata során annyira megízlett a cseresznye, hogy egy nagy szemű, ízletes fajtából vitt is magával haza, Itáliába. Azóta a cseresznye meghódította egész Európát és az Amerikai Egyesült Államokat. Hazánkban is bármerre járunk, cseresznyefával biztos, hogy találkozunk. A gazdák szívesen ültetik szőlő mellé is, mert ha a cseresznye virágzáskor elfagy, a szőlő még mindig hozhat termést. A későbbi, májusi fagy azonban a szőlőt teheti tönkre, erre azonban a cseresznye már nem érzékeny, így valamilyen termés biztos, hogy lesz az évben. A nemesített kerti cseresznyének ma már több mint ezer fajtája ismert. A korábban érők világosabbak, míg a későn érők akár egészen feketés színűek lehetnek, mint például az egyik leghíresebb és legízletesebb hazai fajtánk, az oltalom alatt álló szomolyai fekete cseresznye. A cseresznye titka frissességében is rejlik. Egy-két napnál tovább nem tárolható, így érdemes azonnal fogyasztani vagy fagyasztani. Ha valamilyen rejtélyes oknál fogva mégsem fogyna el azonnal a friss gyümölcs, aszalhatjuk, vagy levest, lekvárt, dzsemet és süteményeket is készíthetünk belőle. Minden változat népszerű lesz, ezt garantáljuk!
Amikor minden rózsaszín – a japán cseresznyevirágzás
A sakura, vagyis a cseresznyefa és annak virága a japán emberek számára évszázadok óta a feltöltődést jelenti. Szeretik, tisztelik és csodálják. Mivel a szigetországban a cseresznyevirág szirmai az állandó megújulást jelképezik, így ez a növény vált a tavasz és az újjászületés szimbólumává. A természet e szemet és lelket gyönyörködtető átváltozása a japánok számára kultikus ünnep. A rügyek kipattanását, a szinte mindent elárasztó rózsaszín virágpompát mindenki látni szeretné, ezért számtalan egyéni és szervezett program formájában vesznek részt a hanamiban, azaz a cseresznyevirágok nézésében. Ez történhet egy nagyszabású fesztivál keretében, ahol színes programokkal várják a virágnézőket, de lehet egy piknikezéssel egybekötött séta is a parkban. Az ünneplés napnyugta után is folytatódik, ugyanis a fákat színes lámpásokkal díszítik fel, még varázslatosabbá és hangulatosabbá téve a látványt. A hanamin mindenki szeretne részt venni és erőt meríteni a fák pozitív kisugárzásából, családok, barátok, szerelmesek, iskolás csoportok, munkahelyi kollektívák, és ma már számtalan turista is érkezik egy-egy ilyen eseményre. Hogy pontosan hova érdemes menni, mindig lehet tudni, hiszen ebben az időszakban a meteorológusok előre jelzik a szezon kezdetét és arról is tájékoztatnak, hogy éppen mikor és hol virágzik a sakura.
Cseresznyés pite
Hozzávalók: 150 g hideg vaj, 70 g cukor, 20 g vaníliás cukor, 250 g liszt, 60 g hideg víz, 650 g kimagozott cseresznye, fahéj, 1 tojássárgája, tej
Elkészítés: Az omlós pitetészta titka a hideg és a gyorsaság. Az alapanyagok (és ha lehet, a kezünk is) legyenek hidegek. A lisztbe belemorzsoljuk a vajat, majd hozzáadunk 40 g cukrot, a hideg vizet és egyneművé gyúrjuk. Cipóvá formázzuk, és kb. 30 percre a hűtőbe tesszük. Ha a tészta elég hideg ahhoz, hogy jól lehessen vele dolgozni, lisztezett felületen kinyújtjuk és beleegyengetjük a piteformába. A tészta alját szurkáljuk meg villával, hogy a sütés közben keletkező gőzök eltávozhassanak. A formán túllógó részeket levágjuk, öszszegyúrjuk, kinyújtjuk, és csíkokra vágjuk, ez lesz majd a rács a pite tetején. Kibéleljük a tésztát alufóliával és nehezéket teszünk rá (bab, lencse stb.), majd 180 fokos légkeveréses sütőben „vakon” sütjük 10 percig, majd az alufólia és nehezék nélkül további 10 percig, hogy a közepe se legyen nyers. Közben elkészítjük a tölteléket. Ehhez serpenyőbe tesszük a cseresznyét, a maradék cukrot, a vaníliás cukrot és egy kevés fahéjat, és közepes lángon addig kevergetjük, amíg a cukor el nem olvad. A cseresznyés tölteléket az elősütött piteformába öntjük és a maradék tésztacsíkokkal berácsozzuk a tetejét. A csíkokat kenjük meg tejes tojássárgájával. Légkeveréses sütőben 180 fokon, 20–25 perc alatt készre sütjük.