Végre beköszöntött az igazi jó idő, a hosszú és hűvös tavasz után élvezhetjük a napsütést és a természetet. A napfény hatására testünk jobban érzi magát és olyan változásokat él át, amelyek pozitívan hatnak fizikailag, és jótékony hatásában mentális egészségünk is részesül. Ha a jó időt a szeretteinkkel a szabadban töltjük, akár egy önfeledt játékkal is hozzájárulhatunk testünk-lelkünk egészségéhez.
Játék felnőttként
„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani…?” Kosztolányi szép és sokat értelmezett versében az élet-játék egyre komolyabbá válik. Az értelmező szótár számos magyarázata közül az egyik megfogalmazás szerint a játék egy kedvtelésből, szórakozásból, testi-lelki erőnkkel végzett cselekvésünk. De miért is találhat örömöt a felnőtt a játékban? Volna az embernek olyan szükséglete, amely játék segítségével kielégíthető? Mit mond a pszichológia erről? Bizony, az emberi szükségleteink egyike a játékszükséglet. Ez az, amely szórakozásra, nevetésre, viccre, sportolásra, táncra stb. késztet bennünket. A felnőttkor számos felelősségteljes feladatot ró ránk, játszani pedig elfelejtünk közben, vagy időnk sincs rá. Sőt, felnőttként azt is hihetjük, hogy játszani már nem odaillő dolog. Gyerekkorunkban még a játékról szólt minden, de felnőttként a saját és a világ gondjaira figyelünk, és egyre kevesebbet játszunk. Pedig játszani jó! A tudósok szerint ilyenkor az agyi örömközpontok aktiválódnak, a pozitív érzelmek növelik a kognitív képességeinket, miközben a másokkal való kapcsolatteremtés által szociális energiaforrás-raktáraink is feltöltődnek. A játékkal növeljük kreativitásunkat is, így agyunk eredetibb módon lesz képes gondolkodni, ez segíthet megoldást találni a kihívást jelentő helyzetekben. A játék, a nevetés, az önfeledt szórakozás kimozdít minket a mindennapok őrlőmalmából, rövid időre megszabadulhatunk terheinktől, enyhül a stressz és a feszültség.
Szabadtéri játékok
Persze nem feltétlenül kell tudományos indoklás ehhez a tézishez, hiszen mindenki tudja, átélte már, micsoda nagyszerű dolog a játék maga a családdal vagy a barátainkkal. A szabadban eltöltött játék pedig a család aktív együttléte, a lehető legjobb a gyermekeknek is, pedig olykor nehéz őket rávenni arra, hogy kikapcsolják a tévét, számítógépet, egyéb kütyüket. Remek dolog a kertben focizni vagy tollasozni apával, anyával! Szabadtéri ügyességi játékokat szinte mindenki ismer, különösebb befektetés sem szükséges jónéhányhoz, csak egy kis kreativitás. Ilyenek a különböző labdás ügyességi játékok, ütős labdajátékok, ugróiskola, papírsárkányeregetés. A hinta, libikóka, buborékfújás, ugrókötelezés és a bunkerépítés is jó móka a kertben a gyerekekkel. Építettek már babsátrat, ahol az ügyesen elültetett és a pálcákra felfutó bab egyre lombosabb és titokzatosabb rejtekhelyet eredményez? Készítettek már célbadobós játékot színesre mázolt konzervdobozokból? Akadálypálya és kincskeresés a kertben – emlékezetes és örömteli, aktív kikapcsolódási lehetőségek a szabadban – felnőttnek és gyermeknek egyaránt.
A lényeg, hogy együtt
Együtt lenni jó, a közös játék a család, a barátok összetartozásáról szól – arról az időről, amelyet önfeledten megosztunk egymással. Persze a koronavírus járvány megváltoztatta szokásainkat, mindennapi ritmusunkat, kapcsolattartásunkat. A családtagoknak új élethelyzetet kellett megoldaniuk azzal, hogy a gyermekek otthon tanultak, és a szülők közül is, aki tehette, otthon dolgozott. A kijárási korlátozás is sok család életében nyitott új fejezetet. A kialakult helyzetben talán egyre jobban felértékelődött a család szerepe, a kapcsolatainkra is új nézőpontból tekintünk. Ez az időszak megmutatta, hogy mekkora érték van emberi kapcsolatainkban. Bízunk abban, hogy ezt az időszakot lassan magunk mögött hagyjuk, és ebben a késő tavaszi – kora nyári napsütésben önfeledten játszhatunk, nevethetünk családtagjainkkal, barátainkkal együtt.
Hum Krisztina