November eleje óta kormányrendelet írja elő, hogy újra kötelező a maszk használata a tömegközlekedésben. Sajnos nincs okunk kételkedni abban, hogy a vírus újra terjed. Az más kérdés, hogy kik azok, akik jelenleg a legveszélyeztetettebbek. Bármit is gondolunk, tény, hogy a vírus újra jelen van az életünkben és ismét irányítja azt. Igen, tele a hócipő és mindenkinek az lenne a legjobb, ha a vírus előtti életünket élhetnénk. Ehhez azonban egységes gondolkodásra van szükség, hiszen a „vírusgondunk” is egy. Ha azt szeretnénk, hogy végérvényesen búcsút inthessünk ennek a hosszú ideje fennálló rémálomnak, tegyünk érte – magunkért, szeretteinkért, embertársainkért. Kíváncsiak voltunk, hogy a Volánbusz utasai és munkatársai mit mondanak a témával kapcsolatban. Bármiféle kiegészítés nélkül osztjuk meg olvasóinkkal a válaszokat, hátha lesz egy olyan mondat, amely sokaknak segít a jó döntés felé lépni. Nem lehet elégszer elmondani, hogy egymásért is felelősek vagyunk, közös az ügyünk és a gondunk.
Utasaink válaszai:
F.-né K. Anna
„65 éves nyugdíjas vagyok, mivel sokat járok távolsági autóbusszal és városon belül is rendszeresen használom a járatokat, úgy gondolom, korábban kellett volna meghozni ezt a rendeletet. Magam miatt nem aggódom, mert eddig is használtam a maszkot és két oltást megkaptam, a napokban megyek a harmadikra. Egy percig nem gondolkoztam azon, hogy kérem-e vagy sem. Nem érzem még olyan idősnek magam, hogy meghaljak, van két unokám, akiknek az esküvőjén – ha táncolni már nem is fogok – szeretnék részt venni, látni őket az oltár előtt.”
Z. Klaudia
„23 éves egyetemista vagyok, 5 hónapja átestem a betegségen, ha lehet így fogalmazni, brutális volt; túléltem, de egyes tünetekkel ma is kénytelen vagyok együtt élni. Bevallom, akkor oltatlan voltam, de ha tehetném, ma már máshogy döntenék, lehet, hogy megúsztam volna az egészet három tüsszentéssel. Úgy gondolom, hogy egy nap láz és gyengeség semmi, ahogy letelik a betegség után javasolt idő, beadatom az oltást.”
Gy. Hajnalka
„Úgy unom már ezt az egészet, másfél éve csak erről szól az életünk. Dühös vagyok azokra az emberekre, akik – már elnézést – idétlenebbnél idétlenebb kifogásokkal jönnek, hogy miért nem oltakoznak, miért nem viselnek maszkot. Az a véleményem, hogy sajnos semmibe veszik a többi embert és mások egészségét. Most jól felhúztam magam…”
L.-né Erzsébet
„76 éves vagyok, a régi kor embere, átéltem sok mindent ez alatt a 76 év alatt, de ilyen közönyt, fásultságot még nem láttam. Könyörgök, azok, akik folyton ellenkeznek, miért nem vigyáznak a maguk és a mások egészségére? Nekik nincs édesanyjuk, édesapjuk, akit féltenek? Engem a két gyerekem vitt el oltásra, számomra ezzel bizonyították a legjobban, hogy szeretnek és számít nekik az egészségem.”
R. Tamás
„Nehéz kérdés, de röviden meg tudom válaszolni. Én nem politizálok, sok ember viszont politikát csinál ebből a kérdésből. Nekik üzenem, hogy ez nem politikai ügy, az egészségünk a tét! És, ha szabad, visszakérdezek: mi a legfontosabb a világon? Köszönöm!”
H. I.-né
„Két gyermek édesanyja vagyok, azon sem gondolkoztam, hogy a gyerekeim megkapják-e a kötelező oltásokat, ezen sem gondolkoztam. Az egész család egészséges, de az oltások után a biztonság kedvéért megnézettük az antitestszámot, mert eleinte szkeptikus voltam. Tízszeres a védettség, úgyhogy megnyugodtam. Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki még nem oltakozott, tegye meg!”
A buszvezetők válaszai:
„Nem gondolkoztam egy percet sem az oltáson. Már totálisan kivagyok a vírustól, ezért örülök az újabb intézkedéseknek.”
„Örülök annak, hogy az utasaimat is egyre ritkábban kell figyelmeztetni a maszkviselésre.”
„Jó látni, hogy mindenki betartja a szabályokat, pedig azt hinném, hogy már immunisok lettünk a vírussal kapcsolatos rengeteg médiamegjelenés miatt. De tudjuk, hogy a vírusra az oltás adja az immunitást!”
„Olyan jó lenne, ha mindenki oltakozna, és újra úgy élhetnénk, mint 2019-ben!”
„Nálam az utasok a kötelezővé tétel előtt is hordták a maszkot, igaz, én jellemzően nyugdíjasokat szállítok.”
„Elegem van a vírusból, de persze betartom a szabályokat, mert féltem a bőröm.”
„A lányom komoly betegségben szenved, nem szeretném hazavinni neki a vírust, mert végzetes lehet számára. Természetesen minden utast megkérek, hogy tartsa be a szabályokat, én még a vezénylőben, a pihenőben sem veszem le a maszkot. Nem kockáztatok. Tegye mindenki ezt!”
„Meg sem fordult a fejemben, hogy ne kérjem az oltást. Van olyan, aki ezzel nem él? Hát, nem mondom ki azt, amit most gondolok, még úgy sem, hogy anonim módon válaszoltam a kérdésre…”