Egyetlen érintés felér tízezer szóval – tartja a mondás. Ami a szemnek a szín, az orrnak az illat, a szájnak az íz, az az ujjnak az érintés. Ebben a cikkben legnagyobb érzékszervünk, a bőrünk általi érzékelést nézzük meg közelebbről. És reméljük, hogy ezzel nem vállalunk veszedelmes kockázatot, azaz nem visszük vásárra a bőrünket…
A minket körülvevő világot a környezet megismerése által formáljuk, miközben magunk is alkalmazkodunk hozzá. A kognitív, azaz megismerési folyamatok legelső lépése a környezetünk ingereinek érzékelése. Az érzékelést és az észlelést, azaz pl. a látást, hallást, tapintást stb. a kognitív funkciók közé soroljuk. Ezek azok a megismerési, gondolkodási és információfeldolgozási tevékenységek, amelyekkel érzékeljük, felfogjuk és használjuk a tudásunkat, általuk válik lehetővé az értelmi működés. Az érzékelést és az észlelést a pszichológia külön folyamatként vizsgálja, noha a kettő szorosan egymásra épül. Az érzékelés során az érzékszerveinkkel egy bizonyos határig (ingerküszöbig) felvesszük az adott ingert, amelyet bonyolult mechanizmuson keresztül ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítunk. Az észlelés már egy magasabb idegrendszeri folyamat, egy következő lépcsőfok, mivel az ingerület tudatosítását jelenti. Tehát érzékeljük az ingert, pl. a hangot, majd tudatosul, hogy ez a trombita hangja vagy a rigó éneke. Az, hogy a körülöttünk lévő világot miként érzékeljük és észleljük, sok mindentől függ és korántsem egységes.
A bőr, mint érzékszerv
A bőr a legnagyobb kiterjedésű (átlagosan 2 négyzetméter nagyságú) érzékszervünk. Mint a külvilággal közvetlenül érintkező szerv, a határfelület a szervezet és környezete között, igen nagy mennyiségű receptorsejtet és szabad idegvégződést tartalmaz. Az általános iskolai biológia-tankönyvből ismert a bőr anatómiája és szerkezete, amely szerint a legfelső réteg a hám, a középső réteg az irha, a legalsó pedig a bőralja. A hám legfelső rétege a szaruréteg. Ez az, amely a leginkább véd bennünket a külső hatásoktól, hidegtől vagy UV-sugárzástól, megtartja a hőt és gátolja a kiszáradást. Ez az a réteg, amit látunk, tapintunk. Bőrünk a biológiai funkciók, mint pl. a hőháztartásunk megőrzése mellett a testünk első védelmi vonala is, véd a különböző fizikai, kémiai behatásoktól, káros sugárzástól, sérülésektől, hidegtől-melegtől stb. De az érzékelés is nagyon fontos: a bőrben elhelyezkedő idegvégződések által rengeteg információt szerzünk a körülöttünk lévő világból, illetve érzéseink kifejezőeszköze is a tapintás. A mechanikai, hő- és fájdalomérző idegvégződések, a tapintásérző, a nyomásérző, hideg-, melegreceptorok a bőrünk különböző rétegeiben helyezkednek el. Minden érintést, simogatást, ahogyan az ütést, nyomást a bőrünk érzékel, testszerte különböző mértékkel. Az érzékelő receptorok az ujjbegyeinken találhatók meg a legsűrűbben, míg a hátunk közepén a legritkábban.
Bőrünk egészsége
A szép bőr alapja az egészséges életmód, beleértve a megfelelő táplálkozást is. Rossz szokásaink előbb-utóbb nyomot hagynak rajta. A dohányzás, a gyakori alkoholfogyasztás, az egyoldalú vagy egészségtelen étkezés egy idő után meglátszik a bőrön. A gyümölcsök, zöldségek, zöld saláták, friss fűszernövények olyan rostokat, vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyek belülről építik és szépítik a bőrt. A megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék bevitele nemcsak az általános egészségünk és jóllétünk szempontjából fontos, hanem a bőrünk állapota miatt is. Számos betegség elsődleges tünetei között szerepelnek a bőrön is jól látható elváltozások, ezért az orvosi szótárban a szemrevételezés vagy inspectio fontos vizsgálati lépés. Mindenekelőtt azonban a szép bőr feltétele a tisztaság, bőrünk védelme a mindennapos tisztálkodással kezdődik. Manapság a kozmetikai ipar világából is rengeteg információ zúdul ránk folyamatosan, ezért ezen a téren is fontos a tudatos vásárlás. Sőt, a számtalan kemikália mellett, mostanában egyre gyakrabban ajánlják a természetes vagy természetközeli tisztálkodószereket és kozmetikumokat. Még inkább így van, ha valami konkrét oknál fogva, például allergia miatt, rákényszerülünk az alternatív megoldásokra. Ha érdekel bennünket ez a téma és utánajárunk a kíméletesebb eszközöknek, remek megoldásokat találhatunk, mint amilyen a disznózsírból és kerti körömvirágból készített tiszta körömvirágkrém vagy a szaponintartalmú borostyánlevéllel való mosás.
A napozás hasznáról és káráról
Július van, a nyár dereka, ahogyan arra a címben is utaltunk. Tombol a nyár és ezerrel süt a nap. A mértéktartó napozás testünknek és lelkünknek egyaránt jót tesz. A hasznos napsugarak tisztítják és fertőtlenítik a bőrt és elősegítik a D-vitamin termelődését, a napfény fokozza az életkedvet, elűzi a búskomorságot és vidámmá tesz. Az erős ultraibolya sugárzás azonban káros, hiszen roncsolja a bőr sejtjeit, gyorsítja a bőröregedést, rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet. Legyünk tehát óvatosak, tartsuk be a fokozatosságot, használjunk napozókrémet, naptejet, napozás után test- ápolót. A napozás rövid távú káros hatása a leégés, amely egyfajta égési sérülés, és kezelést igényel. A legkönnyebb esetekben csak a bőr hámrétege károsodik. Az égett terület vörös, a bőr feszes, sima és fájdalmas. A napozás vagy a szolárium által okozott égési sérülések legtöbbször ilyen típusúak. Az égett bőrt először hűtsük folyó vízzel, majd felületes sérülés esetén kenjük be hidratálókrémmel. Mindig tartsuk be a napozás általános szabályait, vigyázzunk a kisgyermekekre és az idősekre. De ha nyár, ha tél, évszaktól függetlenül vigyázzunk magunkra, figyeljünk bőrünk egészségére, töltekezzünk fel napsütéssel, mosolyogjunk sokat – és simogassuk, öleljük meg azt, akit szeretünk! Bőrünk receptorai érzékelik majd az érintést, de ezzel közben mi ne is foglalkozzunk. Testünk-lelkünk meghálálja majd.