Ha nyár, legyen jó idő, hiszen ki szeretné a szabadsága alatt a szobából bámulni a szakadó esőt? De vigyázat, a hőségből is megárt a sok, a kánikulának és a perzselő napnak is megvannak a veszélyei. Hogy a nyaralás idején senki feje se fájduljon meg, segítünk megelőzni a napszúrást, és adunk pár tippet, hogy a legnagyobb forróság is elviselhető legyen.
Az előrejelzések és az elmúlt évek tapasztalatai alapján idén is hosszú, forró nyárra számíthatunk. A hazánkat is érintő klímaváltozást és az átlaghőmérséklet emelkedését saját bőrünkön is megtapasztaljuk, hiszen amíg 20-30 évvel ezelőtt a 30 °C már rekkenő hőségnek számított, mára a hőmérő higanyszála gyakran kúszik akár 40 °C fölé is. Az ilyen kiugróan magas hőmérséklet, valamint a hozzá kapcsolódó UV-sugárzás számos veszélyt jelent az egészségünkre. A csúcshőmérsékletek mellett pedig az akár két hétig is elnyúló tartós meleg – amikor éjszaka sem tud lehűlni, felfrissülni az idő – is megviseli az emberi szervezetet. Ilyenkor főleg az idősekre, a gyerekekre, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel küzdőkre érdemes különösen odafigyelni, őket ugyanis fokozottan megviseli a hőség.
Figyeljük az orvosmeteorológiai előrejelzést!
Hőségriasztást az országos tiszti főorvos rendelhet el, melynek három fokozatát különböztetjük meg. Ilyen esetekben az egészségügyi és védelmi szervezeteknek, valamint a munkáltatóknak is fel kell készülniük a megelőző óvintézkedésekre, a megnövekedett esetszámok ellátására, illetve a lakosságnak is célszerű védekezni a baj megelőzése érdekében. I. fokú riasztás: egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 °C-ot. II. fokú riasztás: a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 °C-ot. III. fokú (vörös) riasztás: A napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 °C-ot.
A kánikula veszélyei
Köztudott, hogy D-vitaminra egész életünk során szükségünk van az egészségünk fenntartása, valamint az immunrendszer és a csontozat erősítése miatt. Néhány élelmiszer mellett – olajos halak (lazac, szardínia, makréla), vörös húsok, máj vagy tojássárgája – elsősorban a napsugarakkal juthat szervezetünk megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz. A túlzott napozás azonban sok kockázattal is járhat, hőgutát, napszúrást kaphatunk, leéghetünk vagy ki is száradhatunk.
Kockázatok:
• Hőguta esetén a test felmelegszik (40 °C fölé), a bőr kipirul, száraz és forró a tapintása. Emellett a fejfájást, szédülést, hányingert, keringési zavart eszméletveszés is követheti, ezért a tünetek észlelésekor mentőt kell hívni. Az orvos érkezéséig kezdjük el a beteg testét hűteni vizes borogatással és vigyük hűvös helyre.
• A napszúrás nem olyan súlyos, mint a hőguta, de sok hasonló tünetet mutat: fejfájás, hányinger, verejtékezés, erős szívverés és sápadtság. Ilyenkor felborul a szervezet víz- vagy sóháztartása, ezért azonnal pótolni kell a folyadékveszteséget, lehetőség szerint ásványi anyagokkal együtt, és vigyük a beteget hűvös helyre.
• A leégés egyfajta égési sérülés, amely az erős UV-sugárzás hatására keletkezik. A bőr pirossá válik, érintése forró és fájdalmas. Kísérheti hidegrázás és láz is.
• A kiszáradás veszélye – különösen gyerekeknél és időseknél – kánikulában fokozódik. A kevés folyadékbevitel fáradtságot, fizikai rosszullétet is eredményezhet, ezért mindig ügyeljünk testünk megfelelő vízpótlására.
Hogyan védekezzünk?
• 11 és 15 óra között tartózkodjunk árnyékos helyen.
• Használjunk magas faktorszámú fényvédő krémet.
• Ruházatunk legyen laza, jól szellőző, világos színű, használjunk napszemüveget és ne feledkezzünk meg a fejünk védelméről sem, amire a legjobb választás egy szalmakalap.
• Igyunk többet, naponta kb. 3-5 liter folyadékot, a fizikai igénybevételtől függően. Kerüljük a hideg, cukros italok fogyasztását (a jég is képes leforrázni a torkot), egy langyos tea például sokkal jobban hűti a testet. Hőségben ne fogyasszunk alkoholt.
• Kerüljük a nehéz, zsíros ételek fogyasztását, helyette együnk zöldséget, gyümölcsöt, salátát, lehetőség szerint naponta többször kevesebbet.
• Hűtsük a testünket akár egy napközbeni hideg zuhannyal, akár egy vizes törülközővel a nyakunkban.
• Parkoló autóban tilos – még lehúzott ablak mellett is – bent hagyni kisgyereket vagy háziállatot, mert tűző napon bent néhány perc alatt 60 °C fölé emelkedik a hőmérséklet.
• A bevásárlást időzítsük kora reggelre vagy késő délutánra.
A lakás hűtése
Tartós hőhullám esetén a menedéket adó házak, lakások is képesek úgy felmelegedni, hogy éjszaka szinte aludni sem tud az ember, aminek következtében stresszesebbek leszünk és felmegy a vérnyomásunk. Néhány praktikával azonban hűvösen tarthatjuk a helyiségeket.
• Sötétítsünk be! Napközben zárjuk be az ablakokat és mindenhol sötétítsünk be akár függönnyel, rolóval, redőnnyel, spalettával vagy zsalugáterrel, de ha van napellenzőnk, azt is húzzuk ki.
• Éjszaka hűtsünk! Este nyissuk ki az ablakokat és reggelig hagyjuk szellőzni, felfrissülni a lakást.
• Kapcsoljuk ki a gépeket! A bedugott monitorok, számítógépek, világítótestek és a készenléti állapotban lévő elektromos berendezések is fűtenek, ezért ezeket kapcsoljuk ki.
• Főzzünk előre! Perzselő hőségben egy-egy hosszabb főzés szaunává változtathatja a konyhát. Ha tudjuk, hogy jön a kánikula, főzzünk egy hétre előre, és tegyük fagyasztóba a kész ételeket. A melegítés már csak rövid ideig tart. Ha mégis frissen akarunk összedobni valamit, válasszunk gyorsan elkészíthető ételeket, például rizstésztát, kuszkuszt vagy salátákat, így nem fűt órákig a sütő vagy a tűzhely.
• Klímát csak okosan! Egyre több lakásba vezetnek be a légkondicionáló berendezéseket, ezekkel azonban legyünk óvatosak. A kinti és a benti hőmérséklet különbsége soha ne haladja meg a 8 fokot, tehát, ha kint 35 °C van, ne állítsuk a klímát 20 °C-ra, mert összezavarja a hőháztartásunkat és könnyen megfázáshoz is vezethet a hirtelen jött hideg.