Összesen közel tízezer parkolóhely és több mint nyolcezer kerékpártároló épül Budapesten és az elővárosokban a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia alapján, kormányzati beruházásban. Ez a központi régió valaha volt legnagyobb P+R és B+R létesítési programja. A részletekről Vitézy Dávid beszélt közösségi oldalán.
A Budapesti Fejlesztési Központ 3250 P+R parkoló és 2200 B+R kerékpártároló-férőhely tervezésére írt ki közbeszerzést. A tervezett fejlesztéssel duplájára növelhető az elővárosi vasútvonalak mellett a parkolóhelyek száma, így a Budapestre utazók közül többen válthatnak kötöttpályás közlekedésre.
Az elővárosokból az utasok kétharmada autóval érkezik ma Budapestre, 10-ből csak 3-an választják a közösségi közlekedést. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, átfogó beruházási programra van szükség az elővárosi vasúti és hév-hálózaton. Ennek programját, a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (http://budapestvasut2040.hu/) februárban mutatta be Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója, Fürjes Balázs államtitkár és dr. Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója. A Stratégia megvalósulása esetén 2040-ig az átfogó és egymásra épülő, komplex beruházásoknak köszönhetően összességében 80%-kal növekedhet az elővárosi vasútvonalakon utazók száma, ezzel párhuzamosan pedig nagy mértékben csökkenhet a fővárosba áramló autóforgalom.
A vasútfejlesztések nélkülözhetetlen tartozéka a vasútállomások, megállóhelyek megközelíthetőségének javítása. A most kiírt tervezési közbeszerzés nyolc vasútvonal,
- az 1-es hegyeshalmi,
- a 30a székesfehérvári,
- a 40a pusztaszabolcsi,
- a 70-es váci,
- a 80a hatvani,
- a 100a ceglédi,
- a 120a újszászi és
- a 150-es kunszentmiklósi
vonalakat érinti, ezek állomásain kezdik meg új P+R parkolók és B+R kerékpártárolók tervezését. Egy év alatt csaknem ötven helyszínen készülhetnek el a parkolók, több forgalmas helyen parkolóházak engedélyezési és kiviteli tervei, ezt követően kezdődhetnek meg az építkezések.
A fentieken túl a H5-ös, H6-os, H7-es héveken zajlik, a 71-es veresegyházi és a 142-es lajosmizsei vasútvonalon, illetve a H8-as és H9-es héveken pedig a közeljövőben indul (illetve folytatódik) a tervezés a vonalak átfogó megújítására, melyek keretében P+R parkolók és B+R kerékpártárolók tervezését integráltan végzik a vonal egészének tervezésével. Az esztergomi vasútvonalon a vonal felújításakor elkészült P+R parkolók bővítésére pedig a NIF kezdett párhuzamosan tervezésbe.
Ezekkel együtt összesen közel 10 ezer P+R és több mint 8 ezer B+R férőhely előkészítése zajlik vagy kezdődik meg rövidesen a budapesti külső kerületekben és az agglomerációban, kivétel nélkül mind a 11 MÁV elővárosi vasútvonalra és mind az 5 hév-vonalra kiterjedően.
A BFK az elmúlt egy évben a fővárosba vezető összes vasúti és hév-vonal valamennyi agglomerációs állomásán és megállóhelyén felmérte az autós parkolási és kerékpártárolási igényeket. 108 településen összesen 171 állomáson és vasúti megállóban vizsgálták, hogy hány parkoló- és tárolóhely van, mennyire lenne igény most, illetve, hogy a fejlesztések után mennyivel használnák többen a P+R-eket és B+R-eket. A fejlesztés az agglomerációban nem csak az ingázók, de a budapestiek érdeke is, hisz a belváros forgalomcsillapításának előfeltétele az agglomerációs közösségi közlekedés versenyképesebbé tétele. Az egyik legfontosabb eszköz a módváltó utazások elősegítése, vagyis az, hogy a gépkocsit, kerékpárt a vasútállomáson lehessen hagyni. Még jobb persze, ha az utas autó helyett már a vonathoz is közösségi közlekedéssel jut el, ezért a tervezési feladatnak része a buszfordulók, buszmegállók megtervezése is, ahol ezek hiányoznak és szükségesek. Az agglomerációs vasút- és hévállomások megközelíthetőségének fejlesztési feladatait a Budapest Fejlesztési Központ Fürjes Balázs, Budapest és az agglomerációs fejlesztéséért felelős államtitkár felügyelete mellett a kormány által biztosított támogatás segítségével végzi.
Forrás: Vitézy Dávid Facebook