Megérkezett a budapesti Keleti pályaudvarra a Vasút Európai Éve programsorozat keretében elindított „Connecting Europe Express”. Az Európát összekötő expresszvonat a környezetbarát és fenntartható vasút népszerűsítését és térnyerését szolgálja, valamint közös platformot ad annak megvitatására, miként tehető a vasút a legvonzóbb közlekedési móddá az utasok és a vállalkozások számára egyaránt.
A különleges járat szeptember 2-án indult Lisszabonból, és öthetes útja során több mint 100 városban áll meg. Budapestről Kassa felé veszi az irányt, majd az egész Európán átívelő, több mint egyhónapos útja végén október 7-én érkezik meg Párizsba.
A Connecting Europe Express útjához a vasúti kocsikat különböző európai vasúttársaságok biztosították, amelyhez a nemzeti vasúttársaság is csatlakozhatott. A vonaton vándorkiállításnak ad otthont a MÁV-START átalakított CAF poggyászkocsija, amelyen bemutatják a vasúti utazás élményét javító technológiákat és innovációt, valamint szemléltetik, hogy miként támogatja az Európai Unió az infrastrukturális projekteket. A kiállító kocsi virtuálisan is megtekinthető a https://players.cupix.com/p/68986bVM oldalon.
A Connecting Europe Express vonat budapesti érkezésének tiszteletére szervezett sajtóeseményen Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: „A magyar kormány a közösségi közlekedés versenyképességét elsősorban a környezetkímélő vasút térnyerésének támogatásával növeli. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fontos feladata, hogy 2030-ra teljes körűen kiépítse a korszerű és átjárható hazai vasúti törzshálózatot. A környezetkímélő és energiahatékony vasutat a következő egy-másfél évtizedben indokolt a hazai szakpolitikai erőfeszítések középpontjában tartani. Magyarország összesen mintegy hatezer milliárd forintot tervez a kötött pályás infrastruktúra, járműállomány és szolgáltatások átfogó megújítására fordítani.””
Dr. Juhász Roland, a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára kiemelte: „A kormány deklarált célja, hogy a vasúthálózat a közösségi közlekedés gerincévé váljon. Az állam, mint tulajdonos által nyújtott további pénzügyi segítségnek köszönhetően a vasúttársaság gazdálkodása stabil, a foglalkoztatás garantált, a munkahelyek biztonságban vannak. A MÁV tehát továbbra is biztos státuszt, tervezhető életpályát kínál dolgozóinak. A kormány célkitűzései egybecsengenek az európai uniós közép- és hosszú távú tervekkel, miszerint új lehetőségeket kell teremteni a gazdasági térségek és a közlekedési hálózatok összekapcsolására, hogy az emberek egyre inkább a közösségi közlekedési alternatívákat válasszák az egyéni közlekedéssel szemben.”
Dr. Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója hozzáfűzte: „2050-ig 700 km vasúti pályát kell villamosítani ahhoz, hogy a klímacélt el tudjuk érni. 2030-ig ehhez csaknem 800 darab új vasúti jármű beszerzése szükséges. A járműfejlesztések ennek szellemében jelentősek: a megrendelt 40 KISS emeletes motorvonatból tizennégy már forgalomba állt a legforgalmasabb elővárosi ceglédi és váci vonalunkon, és a jelenlegi ütemezés szerint 2022 végéig a teljes, negyven darabos flotta közlekedhet már az agglomerációban. A 90 darabos szériából ötvenöt saját gyártású IC+ kocsi járja az országot és zajlik az első osztályú IC+ kocsi gyártása. Az első vasútvillamosok a jelenleg zajló tesztek sikerességétől függően a tervek szerint november és karácsony között elindulhatnak Hódmezővásárhely és Szeged között. Folyamatban van 115 darab villanymozdony beszerzése is. A tavaly megrendelt négy nagyvasúti munkagépből hármat már leszállítottak a MÁV FKG részére, így az új gépek a költségmegtakarítás mellett nagyobb hatékonysággal képesek elvégezni a vasúttársaság saját pályakarbantartási- és felújítási munkáit.”
A rendezvényen az érdeklődőket köszöntötte Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külügyi államtitkára és Herald Ruijters, az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) beruházási, innovatív és fenntartható közlekedésért felelős igazgatója is.
A Connecting Europe Express az európai vasúti ágazati partnerek és az uniós, nemzeti és helyi szintű intézmények közös erőfeszítéseinek eredményeként jött létre. Az európai vasúti nyomtávok közötti különbségek miatt a Connecting Europe Express valójában három vonatból – egy ibériai, egy standard és egy balti vonatból – áll, amelyek a járat útvonala mentén találkoznak. A projekt emlékeztetőül szolgál az európai vasúti hálózat egyes részei közötti átjárhatóság hiányosságaira, ugyanakkor a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők kiemelkedő együttműködéséről is tanúskodik.
A standard vonatot a MÁV-START kiállítókocsiján felül egy konferenciakocsi (SNCF, Franciaország), két szokványos személykocsi (DB, Németország és SBB, Svájc), egy étkezőkocsi (FS, Olaszország) és egy hálókocsi (ÖBB, Ausztria) alkotja. A Portugáliától Spanyolországig közlekedő ibériai vonatot a Renfe spanyol vasúti társaság biztosította, a balti vonatot pedig a litván LTG üzemelteti.
A jelenlegi világjárvány miatt a Connecting Europe Expresszel kapcsolatos összes tevékenység megszervezésekor kiemelt szempont volt a biztonság. Egyes események élő közvetítésben is megtekinthetők lesznek, és a szervezők arra buzdítják a vasút iránt érdeklődőket, hogy személyesen is üdvözöljék a meghatározott állomásokon megálló vonatot.
Hazánkban elsőként Sopronban állt meg az Európa Expressz. Mosóczi László a soproni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a magyar vasút program kiemelt céljai közé tartozik a nagysebességű kapcsolat megteremtése a környező országok fővárosaival, hogy hazánk földrajzi adottságaival élve Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon. Megkezdődött a tervezése a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának kapacitásbővítő korszerűsítésére. A szükséges források rendelkezésre állnak, a Soroksár és Kelebia közötti szakasz rekonstrukciója 2025-re elkészül. A kormány a közelmúltban biztosított forrást a Szeged és Szabadka között megújuló vasúti összeköttetés hazai szakaszának korszerűsítésére. A következő évtizedben kiépülő Budapest-Varsó gyorsvasút a visegrádi országok fővárosait kapcsolja össze és egy ausztriai leágazással a nyugat-európai nagysebességű vasúti hálózatba is beköti a térséget. Mindezek mellett tervben van a budapesti repülőtéri vasút és a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút megvalósítása is.
Ines Ayala Sender, a Rajna-Duna törzshálózati korridor európai koordinátora ugyanezen sajtótájékozatót azt emelte ki, hogy Magyarország kivételes helyzetben van, mert szervesen kapcsolódik Európa vasúti vérkeringéséhez, három európai uniós vasúti folyosóval is összeköttetésben van.