Megrendezték a V-HÍD Magyar Vasút 2024 Konferenciát, amelyen a MÁV-VOLÁN-csoport aranyfokozatú támogatóként volt jelen. A MÁV a pályahasználatot igénybe vevő vasúttársaságok számára díjcsökkentést jelentett be.
A 16. alkalommal megrendezett vasúti konferenciát Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg, és ünnepi beszédet mondott Dr. Mosóczi László, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnöke, aki egyben a MÁV-START és a Volánbusz vezérigazgatója. Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója többek között a személyszállítás aktuális feladatait ismertette, emellett a konferencián téma volt az áruszállítás és a vasúti infrastruktúra fejlesztése is.
A magyar vasúti pályahálózatot fenntartó MÁV fontos bejelentést tett a konferencián. Mint azt Urvald Krisztián, a MÁV pályavasúti szolgáltatásokért felelős igazgatója közölte, a vasúttársaság előkészített egy, a pályadíjak csökkentésről szóló döntést, ezzel ösztönözve a vasúti áruszállítást és enyhítve a szektor versenyképességi nehézségeit. A javaslat szerint a MÁV a díjképzéskor figyelembe vehető kilóméterteljesítmény elérését követően térítésmentesen biztosítja a hálózatot a vasúttársaságok számára. Így a kilóméterteljesítmény elérését követően a hálózathozzáférési díj az alapszolgáltatások esetében – például menetvonal biztosítás, kilóméteralapú pályahasználati díj, felsővezetékhez történő hozzáférés – nem lesz felszámítva az adott menetrendi időszakban. A legfontosabb cél, hogy ezzel ösztönözzék a vasúti társaságokat arra, hogy növeljék a forgalmat és jobban kihasználják a vasúthálózatot.
Csepreghy Nándor elmondta, hogy a magyar kötöttpályás közlekedésben nincs több tartalék az elmúlt évek elmaradt beruházásai miatt. A korszellem megváltozása és a környezettudatosság miatt most a vasút fejlesztése kerül előtérbe. Ehhez akarat és pénz kell. Készek arra, hogy ezt a stratégiát megvalósítsák – hangsúlyozta. A nemzeti fejlődés következő korszakát a vasútnak kell megtestesítenie, most a vasút jön. Hozzákezdtek a tízéves vasútfejlesztési programhoz, ennek első fejezete az augusztusban meghirdetett ötpontos közlekedési akcióterv.
Az államtitkár szerint a vasúti fejlesztések nemzeti konszenzussá váltak, amit a környezetvédelmi szempontok és a magas üzemanyagárak is indokolnak. A 10 éves terv részeként 10 milliárd eurós beruházást terveznek, amely a lassú vasúti pályák modernizálására, a járműállomány megújítására és a MÁV átszervezésére irányul. Ugyanakkor az uniós források befagyasztása jelentős nehézségeket okoz, amit nemzeti források bevonásával igyekeznek kompenzálni. Addig is az augusztusban bejelentett ötpontos közlekedési akcióterv nyújthat segítséget, amelynek része az összességében kétmilliárd eurós pályaépítési program, amelyet felerészt hitelből, felerészt pedig hazai pénzből lehetne megvalósítani. Az Európai Fejlesztési Bank (EIB) egymilliárd eurós kölcsönéből, és szintén egymilliárd eurónyi költségvetési forrásból – összesen nyolcszázmilliárd forintból – jelentős beruházásokat lehet megvalósítani a hazai vasúthálózaton. Ezáltal 119 kilométernyi sebességkorlátozás szüntethető meg, és 490 kilométeren központi forgalomirányítás épül ki. Benyújtották a hitelkérelmet, hónapok múlva megszülethet a döntés, ezután egyből hozzá lehet fogni az építkezéshez.
Mosóczi László a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnöke, egyben a MÁV-START és a Volánbusz vezérigazgatója elmondta, hogy a HUNGRAIL tagvállalatai ötvenezer embert foglalkoztatnak Magyarországon, az éves árbevételük négyezermilliárd forint. Zajlik a Budapestet elkerülő V0 vasútvonal építésének az előkészítése, és szeretnék meghosszabbítani a vasúti egyeskocsi fuvarozás támogatását.
Keresztes Péter V-Híd Cargo Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a cég évek óta platinafokozatú támogató és először névadó szponzor. Hangsúlyozta, hogy korszerű, megbízható és kiszámítható vasutat akarnak Magyarországon, a fejlődés elengedhetetlen. A V-Híd jövőre új vasúti átépítő és építő gépláncot helyez üzembe, amit magyar mérnökök fejlesztenek ki.
Az idei konferencián is átadták a MÁV egykori vezérigazgatója előtt tisztelegve a Sípos István díjat. Ezt a díjat több évtizedes munka elismeréseként adja a szakma. Ebben az évben Zaránd György, a MÁV-START korábbi vezérigazgatója kapta meg a díjat, aki vasúti pályafutását 1973-ban kezdte, és 2016-ban vonult nyugdíjba a MÁV-tól.
Hegyi Zsolt a MÁV vezérigazgatója kiemelte, hogy az EIB hiteléből és hazai forrásból megkezdődhetnek a pályafelújítások, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a MÁV folyamatosan karbantartja a hálózatát, emellett saját beruházásokat is végez. Az EIB-projekt a tervek szerint 2029-ben fejeződik be. A járműfelújítás is az ötpontos program része. Ez tartalmaz új járműbeszerzést és használt járművek megvételét is. Fontos cél ugyanakkor, hogy a meglevő járműparkot is „helyreállítsák”, így minél több vizsgára vagy fővizsgára váró járművet tudjanak közlekedtetni. A MÁV jelentős járműbeszerzést valósított meg az elmúlt 15 évben, ennek köszönhetően például az új motorvonatokkal bonyolítják a Budapest környéki elővárosi forgalmat, amely a MÁV forgalmának a hatvan százalékát jelenti. A vezérigazgató elmondta, hogy a MÁV-VOLÁN-csoport számára komoly kihívást jelent a menetrendszerűség javítása, amely az utóbbi időszak egyik legnagyobb problémává vált. Bár némi előrelépés tapasztalható, a szeptemberi adatok szerint a vonatok csupán 75 százaléka érkezett pontosan, ami elmarad a kitűzött 90 százalékos céltól. A késések csökkentése, ezzel együtt a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében technológiai fejlesztésekre, új járművekre és infrastrukturális beruházásokra van szükség, miközben a munkatársak felelősségvállalása is kulcsszerepet kap. Közölte, hogy tavaly 114 milliárd forintért vásároltak menetjegyeket az utasok a MÁV-VOLÁN-csoportnál, idén ugyanennyi bevételre számítanak. Hangsúlyozta, hogy a munkavállaló a legfontosabb erőforrás, az integráció egyik dolgozó számára sem járhat hátránnyal.
Vasúti gyártók képviselői is tartottak előadást, a meghívottak között szerepelt dr. Homolya Róbert, a Stadler Trains Magyarország Zrt. elnöke, Balázs Gáspár, az Alstom Transport Hungary Zrt. vezérigazgatója és Vécsey balázs, a Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója. A beruházások révén a környezetvédelemre, a digitalizációra és nem utolsó sorban az utasélményre kell törekedni.