Brüsszelben rendezte meg szerdán az Európai Vasúti és Infrastruktúra Társaságok Közössége (CER) és az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége a „Vasút és finanszírozás” című eseményt. A rendezvény fontosságát jelezte, hogy a nyitóelőadást Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese tartotta. A MÁV-csoportot Kukoda Bernadette, nemzetközi kapcsolatok vezető és Obreczán Mátyás döntéselőkészítő szakértő képviselte. Előadásában a vasúttársaság szakértője elmondta: a felülvizsgált TEN-T rendeletben meghatározott határidőket figyelembe véve létfontosságú a megfelelő, hosszú távú finanszírozás biztosítása és az olyan, már bevált pénzügyi mechanizmusok megtartása, mint amilyen a CEF. Nagyon fontos a finanszírozási igények kielégítése érdekében a többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló források megnövelése, illetve az uniós zöld finanszírozás kihasználása is.
A MÁV-csoport vezetése az európai vasúti szektor nevében arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tartsa szem előtt ezeket a szempontokat, valamint biztosítsa az erőforrásokat a határon átnyúló TEN-T beruházások számára és erősítse meg a jövőbeni tervezett projekteket.
A magas rangú találkozón többek között Johann Pluy, az ÖBB Infrastruktur igazgatótanácsának tagja, Kosma Złotowski, lengyel EP-képviselő és Eric von Breska, a DG MOVE beruházásokért, innovatív és fenntartható közlekedésért felelős igazgatója vett részt.
A CER a soros uniós elnökséggel közösen minden félévben magas szintű találkozót szervez a vasúti szektor számára fontos és az uniós jogalkotási napirenden aktuálisan megjelenő valamely témában. A 2024. év második félévi magyar elnökség esetében a vasúti szektor finanszírozása szerepelt a rendezvény középpontjában.
A becslések szerint 2021 és 2030 között hozzávetőleg 500 milliárd euróba kerülne a TEN-T törzshálózatának a kiépítése, és 2050-ig 1,5 billió eurót kellene a teljes hálózat létrehozására fordítani. Az új TEN-T rendelet következtében a teljes beruházási szükséglet várhatóan tovább fog emelkedni. Szintén jelentős összegeket igényel a különféle digitális megoldások (ERTMS, FRMCS, DCM, DAC) megvalósítása: az ERTMS telepítése körülbelül 100 milliárd euróba, a DAC bevezetése további 13 milliárd euróba kerülhet. A nagysebességű hálózat kiépítésének költségét 540 milliárd euróra becsülik. A magas finanszírozási szükséglet miatt a CEF pályázati felhívásaira a rendelkezésre álló kereteknél akár ötször nagyobb összegben nyújtanak be pályázatokat, és már ma is vannak olyan projektek, amelyeket kizárólag a források elégtelensége miatt kell elutasítani.
Az esemény másik központi kérdésköre a következő többéves pénzügyi keret (MFF) volt. A CER álláspontja szerint a vasút fő finanszírozási forrásait továbbra is a költségvetések biztosítják. A 8. RMMS-jelentés szerint a nemzeti költségvetések a beruházásokkal együtt számolt pályahálózat-működtetői ráfordítások 69 százalékát fedezték, az uniós finanszírozás nyolc százalékot tett ki, a maradékot saját források és kölcsönök alkották. A 2028-2034-es időszakra vonatkozó MFF várhatóan a jelenlegitől eltérően fog működni: a keret négy pillérre fog épülni, a CEF, a Kohéziós Alap és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok a mai formájukban megszűnnek. Ugyanakkor az MFF „Ellenállóképesség és Kohézió” pillérjében rendelkezésre álló összegeket a nemzeti beruházási tervek alapján az Európai Bizottság osztaná szét a tagállamok között. A vasutaknak mindenképpen törekedniük kell annak megismerésére, hogy az új MFF hogyan fogja biztosítani számukra a forrásokat, beleértve a határon átnyúló beruházásokhoz szükséges összegeket is.
A CER a vasúti szektor finanszírozásának kérdéseivel korábban is kiemelten foglalkozott. Egyrészt a szervezet külön – MÁV által vezetett – vezérigazgatói koalíciót hozott létre, amely a vasúti társaságok számára releváns összes uniós finanszírozási formával és a finanszírozás egyéb lehetőségeivel foglalkozik (Finanszírozási koalíció). Másrészt a kérdés megjelent a CER Manifesto „On Track for Europe” című, a szervezet 2024-2029 közötti időszakra vonatkozó szakpolitikai napirendjét tartalmazó dokumentumban is.
