A Budapest és Bécs közötti vasúti kapcsolatot a biztosítóberendezések, a központi forgalomirányítási és egyéb rendszerek összesen 25,6 milliárd forint értékű fejlesztése fogja gyorsítani, miután megszületett a kormánydöntés az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós pénzügyi alap legutóbbi kiírásában nyertes vasútfejlesztési projekt finanszírozásáról - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A közlemény emlékeztet: a korábbi CEF-pályázati körökben lekötetlenül maradt források sorsáról nyáron döntöttek a tagállamok képviselői. A jelenlegi uniós költségvetési időszak egyik utolsó kiírásából öt magyar érdekeltségű beruházás nyert támogatást, ezek legjelentősebbike a nemzetközi vasúti átjárhatóság fejlesztése a Kelenföld-Hegyeshalom vonalon. A szűk keresztmetszet felszámolása és a szolgáltatási szint javítása érdekében Almásfüzitő felső, Hegyeshalom, Komárom és Tata állomásokon megújítják a biztosítóberendezéseket, a teljes vonalon továbbfejlesztik, korszerűbbre cserélik a vonatbefolyásoló és központi forgalomirányító rendszereket.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: "Az átjárhatóságot szolgáló beavatkozások nyomán a menetidő negyedórával csökkenthető, a menetrendi kínálat bővíthető lesz az osztrák főváros és Nyugat-Európa felé. A mostani döntéssel a költségekből a közel 16 milliárdos uniós támogatás mellett már a mintegy 10 milliárd forint hazai önrész is rendelkezésre áll. Így minden feltétel adott a környezetkímélő vasúti közlekedés versenyképességét, a gazdaság megerősítését segítő fejlesztés megvalósításához, a kivitelezés jövő tavasszal megkezdődhet".
Magyarország ebben az uniós ciklusban 57 közlekedésfejlesztési projektjéhez nyert el összesen 362 milliárd forint CEF-támogatást. A 670 milliárd forint beruházási értékben megvalósuló fejlesztések közé tartozik az M15 és M70 gyorsforgalmi utak tavaly lezárult teljes négysávosítása, vagy a nyáron elkészült Monostori híd Komáromnál, a Duna fölött. CEF-hozzájárulással zajlik a Kelenföld-Százhalombatta-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vasúti vonalszakaszok korszerűsítése is, amelynek előrehaladása tette lehetővé, hogy bő egy hete óránként indulnak közvetlen járatok a főváros és Eger között.