Tegnap, azaz szeptember 13-án volt húsz éve annak, hogy az első Desiro motorkocsik begördültek Hegyeshalomnál. Először 13, majd újabb tíz egység érkezett a MÁV-hoz, a járművek megjelenésük és műszaki jellemzőik miatt is új színt hoztak a magyar vasúti közlekedésbe. Első bevetési területük a Budapest-Esztergom elővárosi vonal volt, ahol fokozatosan kiváltották a Csörgők által vontatott ingaszerelvényeket és a Bz-motorkocsikat. A 2004-es athéni olimpiát követően 2006-ban újabb nyolc motorvonatot vásárolt a MÁV a görög vasutaktól, így már 31 egység szolgálhatta az utazóközönséget. Ez a mennyiség már elég volt arra, hogy nyaranta az észak-balatoni vonalon is közlekedjenek személyvonati fordában, de a Szabadbattyán-Balatonfüred vonal villamosításáig a Katica InterRégió vonatokat is Desiro motorvonatokból állította ki a MÁV-START. Kezdetekben InterCity vonatként eljutottak Bajára és Sátoraljaújhelyre is. Aztán 2020 végén a Dunántúlra csoportosították őket, a központi szolgálati helyük pedig Székesfehérvár lett.
A 426-os sorozatszámmal ellátott Desiro, becenevükön „Dezső” motorkocsik napjainkban főleg InterRégiós (Gemenc, Helikon, Pannónia) szolgáltatás részeként közlekednek, így például Bajára, Győrbe, Kaposvárra, Keszthelyre, Barcsra, Pécsre, Szekszárdra, Szombathelyre is el lehet jutni ezekkel a vonatokkal. Emellett személyvonati jellegében is találkozhatunk a Siemens által gyártott vonatokkal, melyek közül a Pécsről Pélmonostorig közlekedő járat révén fontos nemzetközi kapcsolat jött létre, hiszen a többségük Eszéki csatlakozással rendelkezik.
A motorkocsik rendkívül jó menettulajdonságokkal rendelkeznek, csendes üzeműek, légkondicionáltak és az utasok kedvelik ezeket a járműveket, első- és másod osztályú szakasz is található rajtuk. Legnagyobb engedélyezett sebességük 120 km/h, össztömegük 70,4 tonna, egy-egy motorvonat teljesítménye 2x275 kW, azaz összességében 750 lóerő. A szerelvények szinkronüzemben is képesek közlekedni, így egyszerre akár három egység is továbbítható a különböző vonalakon.