Méltó megemlékezés Dombóváron: száz éve született Buzánszky Jenő

buzánszky jenő aranycsapat jubileum Hírvonal

2025.05.06 09:20
szerző: MÁV-KIG

Százéves lett volna Buzánszky Jenő május 4-én, a legendás Aranycsapat jobbhátvédje. A jeles alkalomról méltó módon emlékeztek meg szülővárosában, Dombóváron, a vasútállomáson tartott ünnepségen, ahol jelen volt Buzánszky Jenő fia és annak családja, valamint a város vezetése, sportbarátok, vasutasok és helyiek, hogy tisztelegjenek a kivételes sportember emléke előtt.

Az ünnepi beszédet Szabó Csaba, a MÁV pécsi területi igazgatója mondta, aki méltatta Buzánszky pályafutását és emberi nagyságát. „Olyan világot képviselt, ahol a szó becsületet ért, a munka tisztességet, a sport pedig hivatást” – fogalmazott, hozzátéve: „Jenő bácsi példát mutatott, hogyan lehet egyszerre nagyszerű sportoló valaki és alázatos ember.”

Az eseményt ünnepi műsor kísérte, amelynek keretében zenés összeállítással is tisztelegtek Buzánszky Jenő emléke előtt. A program végén különösen megható pillanatra került sor, felvételről lejátszották Buzánszky Jenő előadásában kedvenc dalát, a Sárbogárd–Dombóvár című vasutas nótát. A dallam nemcsak a családtagokat, hanem a közönséget is mélyen megérintette.

Az ünnepség fénypontja volt a különleges Taurus mozdony érkezése, amelynek oldalát az Aranycsapat tagjainak portréi díszítik – köztük Buzánszky Jenő képe is. A mozdony azontúl, hogy technikai látványosság, mozgó emlékmű is, amely a magyar sport dicső korszakát idézi.

Buzánszky Jenő mélyen kötődött a vasúthoz. Édesapja a dombóvári fűtőházban dolgozott, mint géplakatos és a család életét is a vasút világa határozta meg. A dombóvári gimnáziumban érettségiző Jenő a családi hagyományokat követve maga is vasutas lett, Dombóváron volt forgalmi napidíjas, majd 1945 és 1946 között Budapesten elvégezte a MÁV tisztképzőjét is.

Buzánszky Jenő az Aranycsapat egyetlen olyan tagja volt, aki nem budapesti klubban játszott, hanem a Dorogi Bányász színeiben vált ismertté. A 49-szeres válogatott védő az 1952-es Helsinki Olimpia aranyérmese, az 1953-as londoni 6:3-as diadal hőse és az 1954-es világbajnoki döntő résztvevője is volt. 

A dombóvári megemlékezés nemcsak múltidézés volt, hanem üzenet is: 

Buzánszky Jenő élete példát mutat arról, hogyan lehet a sportban és az életben is emberségesen, hűséggel helytállni.