A Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszéke és a Közlekedéstudományi Egyesület immár 15. alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferenciát Győrben, 2025. június 12-én és 13-án. A konferencia fővédnöke Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója volt. A nyitóelőadást Dr. Kormányos László, a MÁV Személyszállítási Zrt. vezérigazgatója tartotta, aki a közösségi közlekedés társadalmi megítéléséről és az aktuális kihívások kezeléséről beszélt.
Az idei konferencia központi gondolatát annak vizsgálata adta, miként formálódnak az utazók közlekedési preferenciái: milyen szempontok vezérlik választásaikat, mely tényezők határozzák meg döntéseiket, és hol húzódik az a határ, amely fölött a közlekedési rendszerek gördülékeny működése már magától értetődőnek tűnik, míg alatta zavaró hiányérzetté válik a szolgáltatást igénybe vevők részéről. Dr. Kormányos László hangsúlyozta, hogy a MÁV Személyszállítási Zrt. az elmúlt öt hónap tapasztalatai alapján folyamatosan dolgozik szolgáltatásainak javításán, melyek a jogelőd vállalatoknál külön-külön is működtek, de összehangoltan még jobban teljesíthetnek. „Munkanapokon 57 ezer vasúti, HÉV- és autóbuszos járattal igyekszünk az elvárt szolgáltatást biztosítani. Ennyi alkalommal kell úgy elindulnunk és megérkeznünk, hogy közben a lehető legnagyobb biztonságot nyújtsunk utasainknak, és szükség esetén megoldjuk a haváriahelyzeteket is. Jelenleg közel 30 ezer kollégánk dolgozik az utasok kiszolgálásán, közülük 15 ezren járművezetők. Ők a kulcsszereplők, ők felelnek a biztonságos eljutásért, a rendszer biztonságos működéséért. Természetes a köszönet a MÁV csoport összes, több mint 50 ezer kollégájának, akik nap mint nap hozzájárulnak a vasúti és közúti közlekedés biztonságos és megbízható működéséhez. Elkötelezett, felelősségteljes, sokszor ember feletti munkájuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy utasaink minden nap eljuthassanak céljukhoz.” – emelte ki Vezérigazgató úr. A tarifareformnak köszönhetően érezhetően megnőtt az utasforgalom, többen és többet utaznak, már olyanok is, akik jellemzően személygépkocsival közlekednek, de időnként igénybe veszik a közösségi közlekedést is. A szolgáltatás minőségét ez nem ronthatja, kapacitástervezéssel és egyéb módokon kezelnünk kell a megnövekedett utasszámot, úgy, hogy lehetőség szerint pontosan tartjuk a menetidőt is. A nyárhoz közeledve, már kirajzolódtak előttünk a várható kapacitáshiányok, melyek enyhítésére mindhárom ágazat (vasút, autóbusz, HÉV) megkezdte a felkészülését – szem előtt tartva a klímaváltozás egyre súlyosbodó kihívásait is. Ezután Dr. Kormányos László a tíz vállalás szellemiségéről és megvalósításának haladásáról beszélt, mely az intézkedések az utazási komfort javítását szolgálják. Egy részük a fejlesztést és megújítást, más részük pedig a felelősségvállalást célozza. Utóbbira példa a késési biztosítás, amely június 1-jétől él, és a 20 percnél többet késő járatok esetén biztosít kompenzációt. Ez a vállalás példa nélküli, és az elmúlt másfél hét tapasztalatainak feldolgozása nyomán folyamatosan finomítjuk a rendszert. E folyamat egyúttal ösztönző erővel hat társaságunkra is, hogy – a lehetőségeinkhez mérten – mérsékeljük a késések számát és idejét. A vasúti- és autóbuszpályaudvarok mosdóit felújítjuk, hiszen ezek biztosítása alapvető elvárás utasaink részéről. Ahogy természetes igény a tiszta jármű is, ezért április elsejétől minden InterCity-n menet közben is takarítunk, és az utasokat is igyekszünk arra ösztönözni, hogy óvják ők is utazás közben is a környezetet. A 10 vállalás több pontja a járműfejlesztést célozza. 2027 végéig ezer új autóbusz érkezik, az első 131 darab szerződését már megkötöttük és hamarosan forgalomba is állhatnak, így jelentősen nő a szolgáltatási színvonal és csökken az átlagéletkor, ezáltal a meghibásodások száma. Az elmúlt 30 év legnagyobb, 100 darabos mozdonyflotta-megújítására is sor kerül, hiszen az 50-60 éves mozdonyok nem bírják a mai igényeknek megfelelő terhelést. Vannak olyan vállalások is, amelyek a meglévő járművek – vasúti kocsik – felújítását célozzák, így ezen a nyáron lényegesen több hadra fogható járművünk lesz, korszerű mozdonyokkal. A GYSEV is részt vesz a fejlesztésekben, hiszen több lépcsőben vesz át vasúti infrastruktúrát és szolgáltatást. Az eddig említetteken túl a MÁV-BUSZ koncepció keretében legalább 200 akcióra kész autóbusz rendelkezésre állása biztosítja napi szinten a megfelelő utaskiszolgálást a nyári időszakban, eseti igénynövekedésnél vagy akár haváriahelyzetekben is. A klímagarancia keretében előre meghirdetjük, mely járatok biztosítanak megfelelő légkondicionálást. Megújult a MÁV alkalmazás is, a MÁV+ funkciói folyamatosan bővülnek, és már a késésbiztosítást is kezelik, de hamarosan személyre szabott utastájékoztatást is biztosítani fog a rendszer. A 10 vállaláson túl igyekszünk megújítani az állomási infrastruktúrát is.
Zárásként Dr. Kormányos László jelezte, hogy a társaságnak számos, korábban nem tapasztalt kihívásnak, elvárásnak kell megfelelnie. Egyre előrébb kerül a nyári csúcsszezon és egyre nő az utasforgalom. A szolgáltatások és esetleges fennakadások összehangolt kezelése érdekében létrejött az Országos Haváriaközpont, központi intézkedési jogkörrel, gyorsabb zavarelhárítást és utastájékoztatást biztosítva. Mindez lehetővé teszi, hogy a lehető legfelkészültebben végezzük a feladatunkat és szükség esetén hatékonyan és a lehető leggyorsabban oldjuk meg a váratlan helyzeteket.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés szakértői szociológiai, társadalmi és egyéb szempontokból is megvizsgálták a közösségi közlekedést érintő kihívásokat.
A vasúti üzemeltetési szekcióban Vámos Levente, a vasúti technológiatervezési szakterület munkatársa a MÁV Személyszállítási Zrt. vasúti járműpark megújításának kihívásait mutatta be előadásában, melyet Dr. Kormányos László vezérigazgatóval és Nyers Péter műszaki szolgáltatás üzletfejlesztési szakértővel közösen állított össze. Hangsúlyozta, hogy társaságunk elkötelezett a vasúti járműstratégiájának megvalósításában, az ebben megfogalmazott célok eléréséhez előkészítette és elindította a szükséges gördülőállomány-megújítást eredményező, hírlevelünkben is többször bemutatott beszerzési eljárásokat. A nagymértékben elavult járműállomány többféle járműtípussal, rövid időn belül történő cserével és különböző beszerzési folyamatok mentén valósulhat meg, mely nagy kihívást állít társaságunk elé. A beérkező járművek üzembeállításához fel kell készülnünk technikai, műszaki, karbantartási és üzemeltetési szempontból, belső folyamatainkat az új kihívásokhoz szükséges alakítani, megújítani. A beszerzési folyamatok elhúzódása, és a gyártói kapacitások szűkössége miatt az új járművek beérkezéséig, a korszerűnek számító járművek domináns volumenszintjének eléréséig tartó átmeneti időszakban nagyobb hangsúlyt fektetünk a meglévő gördülőállomány üzemkészségének javítására és folyamatosan vizsgáljuk a használt járművek beszerzési és bérlési lehetőségeit.
A szakmai konferencia színvonalát tovább emelték kollégáink publikációi, melyek a következő témákban jelentek meg:
A MÁV Személyszállítási Zrt. vasúti járműpark megújításának kihívásai
MÁV Személyszállítási Zrt.: Dr. Kormányos László, Nyers Péter, Vámos Levente
A szerzők közös cikke bemutatja a MÁV Személyszállítási Zrt., korábban MÁV-START Zrt. vasúti gördülőállományi flottájában új járműtípusok miatt bekövetkező műszaki és üzemeltetési folyamatok átalakulásának folyamatát. Ez egy elkerülhetetlen változás, amely minden beszerzés természetes velejárója. Megtörtént a korszerű elővárosi motorvonatok megjelenésekor, az első emeletes motorvonatok forgalomba állásának előkészületei alatt, és a jövőben is folyamatos alkalmazkodást igényel, amikor a cégcsoport 2023-ban véglegesedett 10 éves járműstratégiájának megvalósulásának előkészületei folynak. A cikk az elmúlt években beszerzett és jelenleg is beszerzés alatt álló típusokra és azokkal járó műszaki és üzemetetési kihívásaira fókuszál. Bemutatja, hogy miként tudta a cégcsoport az újszerű gyakorlatokat működési folyamataiba integrálni, és milyen aktuális kihívásokat kell a jelenlegi járműpark megújítás keretében megoldania. Ezen tapasztalatok megosztásának célja, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a cégcsoport új járműtípusai következtében felmerülő üzemeltetési és műszaki kihívásokba, és megismerjék azokat a legjobb gyakorlatokat, amelyek alkalmazásával a közlekedési szolgáltatók sikeresen kezelhetik a hasonló helyzeteket.
A magyarországi éjszakai vonatok közlekedésének utasforgalmi optimalizálása
Széchenyi István Egyetem: Lévai Zsolt
MÁV Személyszállítási Zrt.: Molnár Balázs
A nagytávolságú éjszakai vasúti személyszállítás ismét egyre nagyobb szerepet tölt be az európai közlekedési szektorban. Az éjszakai vonatok forgalmának erősödése több és több vonatpár közlekedtetésére ösztönzi az európai vasúttársaságokat, azonban az ilyen járatok tervezésekor sok tényezőre kell figyelemmel lenni. A szerzők ebben a cikkben korábbi kutatásokra és szakirodalmi elemzésekre alapozva meghatározták, hogy Magyarországról hova érdemes éjszakai vonatokat közlekedtetni. Vizsgálatuk fókuszában az utasok közlekedési módválasztási preferenciái állnak. Megállapításaikat és javaslataikat annak érdekében tették meg, hogy a jelentkező utasigények optimálisan legyenek kielégíthetők.
Járatalapú megrendelés megjelenítése a vasúti közszolgáltatási menetrendben
MÁV Személyszállítási Zrt.: Pataki Csanád József – Kunvári Árpád Károly
A hatályos közszolgáltatási szerződés keretében a Magyar Állam nevében eljáró Megrendelő (Építési és Közlekedési Minisztérium – ÉKM) a közlekedési közszolgáltatóktól (MÁV Személyszállítási Zrt. és GYSEV Zrt.) járati alapon rendeli meg a vasúti közszolgáltatási menetrendet. Az ilyen módon megrendelt vasúti menetrend több fontos pontos és területen (például menetvonal tervezés és kezelés, vágányzárak tervezése és kezelése, üzemirányítás, vontatási szolgáltatás, vonatelőkészítés és kocsivizsgálat) jelentős eltéréseket mutat a korábbi területi alapon elhatárolt megrendeléstől. A járatalapú közlekedésre való áttérés, valamint a GYSEV Zrt. pályavasúti és közszolgáltatási területének tervezett kiterjesztése miatt szükségessé vált a vonatokat közlekedtető szolgáltatók megjelenítésének újragondolása mind a PDF-formátumú, mind pedig az elektronikus utastájékoztatási és értékesítési csatornákon. A cikk bemutatja a vasúti közszolgáltatási menetrendben megjelenő közlekedési társaságok megjelenítésének technikai hátterét, a jelenlegi gyakorlatot, valamint a társvasutak által alkalmazott megoldásokat, és javaslatot tesz a hazai fejlesztési irányokra.
Az önműködő vonatirányítás aktuális kérdései
MÁV Pályaműködtetési Zrt.: Szatmári Csaba Ferenc – Cseh Attila
Magyarországon gyerekcipőben jár az önműködő vonatirányítási rendszerek kialakítása. A szerzők kutatásukban összegyűjtötték a kialakulás történetét, a jelenlegi alkalmazási területeket. Felkutatják a magyarországi alkalmazási szinteket és azokat a kérdéseket, feltevéseket és az ezekre adható válaszokat, amelyek felmerülnek egy ilyen alkalmazás kialakítása során. Napjainkra összenőttek a biztostóberendezési és forgalmi informatikai ágazatok és az önműködő vonatirányítás is ennek az egyik terméke lehet. Arra is fény derül, hogyan lehet együttműködnie a két területnek. A cikk – végezetül – a továbblépési területekre is rávilágít.
Az új osztrák és svájci vasúti fejlesztési stratégiák tervezési alapelemei
MÁV Zrt.: Turi József István
A svájci és az osztrák vasúti szolgáltatások színvonalukban és működési hátterüket tekintve is követendő példát mutatnak Európa többi országa számára. A kiemelkedő szolgáltatás-minőség megalapozásához nagyban hozzájárul az egyes országok vasúti fejlesztésekre vonatkozó stratégia-tervezési és megvalósítási gyakorlata. A vasúti közlekedés Ausztriában és Svájcban is küzd a közúti közlekedés egyre nagyobb térnyerésével, teljesítménynövekedésével. A közelmúltban elkészült stratégiáik célja, a klímavédelmi intézkedések egyik fő részelemeként, a vasúti szolgáltatások jelentős színvonalnövekedésével a közúti közlekedés piaci részesedésének csökkentése. A vasút piaci versenyelőnyét megalapozó stratégiák alapelemeit foglalja össze a szakmai cikk.
A szakmai cikkekről szóló blokk szerzője: Turi József István, integrált rendszer és folyamatmenedzsment vezető, MÁV Zrt.
