A Miskolci Baross Gábor Vasutas Nyugdíjas Klub szeptember 12-én ünnepelte megalakulásának negyvenedik évfordulóját a város polgármesteri hivatalában.
Már délelőtt tiz órára megtelt a díszterem, hiszen a vendégek és a klub tagjai kivetítőn tekinthették meg a negyven élménydús esztendő alatt készített fotókat és videókat. Szabóné Nagy Julianna klubvezető fél tizenegykor nyitotta meg a ünnepséget, köszöntve a díszvendégeket, a meghívott társklubokat (Nyíregyháza, Dunakeszi) és a város nyugdíjasklubjainak képviselőit. A negyvennél is több nyugdíjast tömörítő klubban a Vasutasok Szakszervezete helyi nyugdíjas alapszervezetének tagjai is otthonra leltek, közösségi munkájukat nagyra értékeli a klub vezetése.
A közel 100 fős vendégsereg a születésnapi köszöntő után a Kerek Judit civil-, és esélyegyenlőségi referens által vezetett „Kerek Kórus” műsorát élvezhette, majd a Versmondók Baráti Körének tagjai és a klub kiváló énekesei foglalták keretbe a programot. Köszöntőt mondott Varga Andrea Klára és Badányi Lajos alpolgármester, Garamvölgyi Mihály Pályavasúti Területi Igazgató és Szentes Bíró Ferenc a Vasutas Nyugdíjas Klubok Országos Szövetségének (VNYKOSZ) elnökhelyettese is. Utóbbiak a MÁV és a VNYKOSZ vezérigazgatójának és elnökének díszoklevelét valamint emléklapját is átadták a klubvezetőnek egy-egy virágcsokor kíséretében.
Az összetartozás dalát öt miskolci klub énekelte el hatalmas sikert aratva. Természetesen megemlékeztek a klub 1983-as alakulásáról, a sok-sok együtt töltött év történéseiről, de Reményik Sándor „Mi mindig búcsúzunk” című versével tisztelegtek az elhunyt tagtársaik és klubvezetőik előtt is. Szeretettel emlékeztek a névnapi és születésnapi köszöntésekre is, szó esett a számtalan kiránduláasról, túráról is, melyeket versekkel és szebbnél szebb dallamokkal is megidéztek. Hogy milyenek a klubtagok és a nyugdíjasok? Erre is választ kaptunk az idevágó versek, dalok tolmácsolásával és Janikovszky Éva humoros írásának előadásával.
Az elismerő vastapssal jutalmazott műsort Pappné Pallay Ágnes verse és Dargai Béla népszerű operettslágerekből összeállított dalcsokra zárta, melyet már együtt énekelt a közönség az előadóval.
Az ünnepi program után – a díszterem előterében – vendéglátás, no és az ünnepi torta várta a vendégeket. A pezsgős koccintás előtti pohárköszöntőn elhangzott: a vasút legfontosabb árucikke az idő, a szépkorúaké pedig a megélt idő. Mert ki tudná jobban, szebben és igazabban felidézni az elmúlt évtizedeket mint a nagyszülők. A társalgás és a tartalmas beszélgetés még sokáig tartott, az ünnepelt klub házatáján. Bízunk abban hogy, mielőbb otthonra találnak – a VOKE Vorösmarty Mihály Vasutas Művelődési Háza bezárt Miskolcon – és együtt ünnepelhetjük biztos működési feltételeik kialakulása után az ötven éves évforduló is.
