Javítani az utazás minőségén, bevezetni és alkalmazni a legkorszerűbb, világszínvonalú technológiát a szakterületeken, leegyszerűsíteni a munkafolyamatokat, saját fejlesztésű műszert építeni vagy megoldani évtizedes problémákat – ezek a MÁV első ötletpályázatának eredményei, amelyek most már a gyakorlatban is bizonyíthatnak, hiszen a megvalósítás szakaszába léptek.
Olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb az INNOMÁV-os híddiagnosztika
Új ötletre, innovációra, fejlesztésre mindig szükség van, hiszen egy vállalat csak a folyamatos megújuláson keresztül lehet sikeres. Különösen igaz ez egy olyan társaságra, aminek működéséhez számtalan szakterület összehangolt munkájára van szükség. A folyamatok, részletek kiváló ismerete egyrészt erősíti a napi rutint, másrészt lehetőséget ad azok továbbgondolására, megreformálására is, amelynek köszönhetően könnyebbé, eredményesebbé válhat egy-egy feladat elvégzése. Jó ötlete pedig mindenkinek lehet, sőt mindenki szívesen gondolkodik azon, hogyan könnyíthetné, egyszerűsíthetné a saját munkáját. Ha pedig az ötlet meg is valósítható, azt – mind a vállalat, mind a munkavállalók érdekében – egyértelműen támogatni kell. Ez volt a célja az első INNOMÁV-pályázatnak, amely a tavalyi év végén zárult. A győztes csapatok a döntőt követően bele is fogtak a projektjük megvalósításába , sőt a harmadik helyen végzett Éljünk a MÁ(V)-nak nevű csapat már az éles tesztelés szakaszába érkezett. Őket látogattuk meg szeptember 4-én Kunszentmártonban, az első éles műszaki próbán.
Az előzmények
Teljes kizárásos vágányzár elrendelése, felsővezeték-javító jármű megrendelése, 10-12 órás műszak 3 fős személyzettel – így néz ki jelenleg egy klasszikus fémszerkezetű vasúti híd tetejének, hivatalosan felsőövének vizsgálata. Mivel a hidak szerkezetét meghatározott időközönként szemrevételezéssel kell ellenőrizni, ezt egy hosszadalmas és költséges eljárás keretében szokták megoldani. Szükséges hozzá egy speciális jármű is, hogy a kívánt pontokra fel lehessen látni, hiszen a hidak tetejére nem lehet felmászni. Ezt a szerelvényt ráadásul sok esetben bérelni kell, használata során pedig még a vonatközlekedést is ki kell zárni. A diagnosztizálás azonban még így is egy teljes műszakot vesz igénybe, mivel rácsszerkezettől rácsszerkezetig, szinte méterről méterre lehet csak haladni, minden egyes közben meg kell állni, és úgy vizsgálni a híd acélszerkezetét, a lehetséges repedéseket, a festékréteg sérüléseit.
A csapat
A Kecskeméti Pályafenntartási Főnökségen négyen alakítottak egy csapatot, hogy javítsanak a híddiagnosztikai eljárásokon. Az ötlet atyja Jarabek Jenő szakaszmérnök, őt segítették kollégái: Ujvári Izabella főnökségvezető és két lelkes fiatal, Almási Zoltán és Gajdács Zoltán György pályavasúti gyakornokok. A pályázat kidolgozása során a csapattagok jól kiegészítették egymást, ki a mérnöki megoldásokban, ki a folyamatkidolgozásban, ki a pénzügyi tervezésben, ki pedig a prezentálásban járt élen. A készülődés és a pályázati anyag összeállítása – saját bevallásuk szerint – könnyen ment, hiszen mindannyian egy helyen dolgoznak, jól ismerik egymást és a diagnosztikai nehézségeket is. Egy biztos, így együtt olyan anyagot mutattak be a szakmai zsűrinek, ami méltán emelte őket a harmadik helyre.
Az ötlet
Jarabek Jenő hidász fejében tulajdonképpen már rég megszületett az ötlet, hogyan lehetne jelentősen javítani, gyorsítani és olcsóbbá tenni a híddiagnosztikai vizsgálatokat. Mivel munkája a hobbija is, rengeteget olvas utána a legújabb eljárásoknak, nyomon követi a szakma híreit szerte a nagyvilágban, és természetesen érdeklik a technikai fejlesztések is. Ez idáig mégsem mondta el senkinek fejlesztő ötleteit, csak magában forgatta, hogyan lehetne változtatni. Ekkor érkezett el az INNOMÁV-ötletpályázat, amely lehetőséget adott arra, hogy előálljon ötletével. Kollégáival csapatot alkottak, és jelentkeztek az első INNOMÁV-pályázatra. A döntőre már úgy érkeztek, hogy saját drónjukkal tettek egy próbarepülést, és az erről készült filmfelvételt bemutatták a döntőben. Javaslatuk lényege, hogy a híddiagnosztikai vizsgálatokba dróntechnika kerüljön alkalmazásra, amely egyszerre növelné a hatékonyságot és csökkentené a költségeket.
A nagy teszt
A szervezetfejlesztés már a nyáron hozzáfogott az INNOMÁV projekt utókövetéséhez, összehozta az érdekelt területeket és megszervezte a tesztelést. A MÁV már rendelkezik egy ipari felhasználásra alkalmas drónnal, amelyet az Infokommunikációs Technológiai Rendszerek Főigazgatóság rendelkezésre bocsátott. A híd „berepülésében” Hajnal Máté vagyonkezelési és gazdálkodási szakértő, képzett drónpilóta segédkezett.
De nézzük, hogyan zajlott a tesztelés!
A diagnosztikai méréshez a csapat a kunszentmártoni rácsos vasúti hídat választotta. A helyszínre érkezve a pilóta 10 perc alatt összeszerelte a drónt, és felhelyezte rá a nagyfelbontású fényképezőgépet. A drón felrepült a híd fölé, néhányszor végigpásztázta annak tetejét és oldalát, miközben folyamatosan jó minőségű felvételeket készített. Tizenöt perc alatt megtörtént a hídszerkezet vizsgálata. Nem volt pályazár, nem kellett felsővezeték-javító járművet rendelni, nem kellett három ember, és nem telt el közben 10 óra, csak maximum fél, összeszereléssel, lebontással együtt. A felvételek pedig archiválhatók, visszakereshetők és hosszasan elemezhetők.
A folytatás
Az éles gyakorlat bebizonyította, hogy a csapat jól gondolkodott, az INNOMÁV-os ötlet működik. A drónok számának bővítésével és további pilóták képzésével időt, munkaerőt és költségeket lehet megtakarítani a híddiagnosztika területén is. Különösen igaz ez akkor, ha ezt a MÁV teljes területére kivetítjük, hiszen hálózatunkon mintegy 7500 vasúti híd és áteresz található.
A munka ezzel nem ért véget, hiszen az elkészült drón felvételek feldolgozása a szakértő csapatra vár.
Kíváncsian várjuk az eredményeket és a folytatást!
Következő számunkban egy másik díjazott innovációt fogunk bemutatni.