Az arculati megjelenésnek és az ezen alapuló azonosíthatóságnak jelentős a szerepe napjainkban. Nagyon sokan a formákból és a színekből tájékozódnak. Egységes szín és formahasználattal könnyebben felismerhető egy adott termék, másrészt az utas ezáltal tudja könnyen azonosítani a szolgáltatót illetve a szolgáltatási szintet – mondta Solymosi Dániel a MÁV-START Szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettesi szervezetének munkatársa, aki egyben a járművek külső fényezési terveit készíti. Típustól függetlenül egységes lesz a vasúttársaság járműveinek külső megjelenése, ezzel együtt bizonyos típusok színvilága megmarad.
Ha csak a legutóbbi két évtizedet vesszük figyelembe, a MÁV járműflottájának színterve rendkívül eltérő volt, ide értve a vontató, a vontatott járműveket és a motorvonatokat. Mi volt ennek az oka?
A MÁV vezetése a hetvenes évek közepe óta törekedett arra, hogy a lehetőségekhez képest egységes legyen a járműpark arculata. Ezt megelőzően ugyanis általában olyan színterv szerint jöttek ki a gyárból – ami abban az időben leginkább a Ganz-Mávag volt – a járművek, amit a tervezők megálmodtak, így viszont elképesztő színkavalkád alakult ki az államvasútnál. Ennek a törekvésnek lett az eredménye egészen a kilencvenes évekig a MÁV jól ismert arculati iránya, amely leginkább a vérnarancs színű dízelmozdonyokban, az azúrkék alapszínű villany vontatójárművekben és a szintén azúrkék-szürke árnyalatú személykocsikban teljesedett ki. Ez változott meg a kilencvenes években az új Ganz motorvonat, a Samu, vagy az Inter Pici motorkocsik, később a Desiro motorvonatok érkezésével. A legnagyobb csavart a Flirt illetve a Talent motorvonatok érkezése adta 2006-2007-ben, amelyeknél a külső színterv kialakítása leginkább marketingfogás volt. A Desirok sikerén felbuzdulva ugyanis az utasok és a vasutasok körében egyaránt terjedt az a nézet, hogy a piros vonat a „jó és korszerű” vonat. Ennek az lett az eredménye, hogy 2016-ban 16 színterv létezett egyszerre a MÁV-START-nál. Ugyanakkor például a nyugat-európai társvasutak pont az ellenkező irányt képviselték, mindenhol egységessé és jól felismerhetővé tették a vontató és a vontatott járműveket egyaránt.
Ezt az irányt vették figyelembe, vagy csak a túl nagy színkavalkádot szerették volna csökkenteni?
A MÁV-START-nál – egyetértésben a műszaki és termékfejlesztési terület munkatársaival – döntés született arról, hogy a meglevő színkavalkádot mindenképpen mérsékelni kell, törekedve az egységes arculati megjelenés kialakítására. A cél az volt, hogy egységes és végleges arculati irányt határozzunk meg, és ezt alkalmazzuk a járműveken, amely technológiai és gazdasági oldalról is előnyös. Új és egységes színekről, formahasználatról és jól megkülönböztethető szolgáltatási szegmensekről hozott döntést a vasút vezetése. A legfontosabb döntés az volt, hogy típustól függetlenül egységes legyen a MÁV-START járműveinek az arculata.
Mi volt az alap, illetve a kiindulópont?
Alapvetően 2016-ban kezdtünk hozzá az egységes arculati irány kialakításához a MÁV-START-nál, amit az új járművek beszerzése és a régebbiek felújítása egyaránt indokolttá tett. A koncepció lényege az volt, hogy kényelmi szintek szerint alakítsuk ki a járművek külső színtervét és belső dizájnját is, így alapvetően két kategóriát, a minőségi távolságit illetve az alap távolsági és elővárosi szegmenst határoztuk meg. Ehhez igazodnak jelenleg is a színek, a motívumok és a formák. Az egyik alapvető igazodási pont az IC+ kocsicsalád megjelenése volt, amelyek teljesen új külső fényezést kaptak. Ez lett a minőségi távolsági arculat, ami kezd elterjedni a köztudatban is, hiszen valamennyi minőségi távolsági kocsi ilyen festésben pompázik, ide értve az Intercity, Eurocity vagy az Euronight forgalomban közlekedő járműveket. A következő lépés az alap távolsági illetve elővárosi arculat kialakítása volt. Ennek alapja a 2016-ban érkezett Flirt motorvonat volt (415-061-es pályaszámtól), amely az első széria vörös-fehér fényezésétől elszakadva teljesen új színtervet kapott. A flottaegységesítés részeként ma már mind a 123 Flirt vonat azonos színvilágú, amelynek alapja a kék, a fehér, a szürke illetve a sárga. A MÁV-START valamennyi motorvonata ezt a színtervet kapja meg. A minőségi és az alap kategóriát a külső megjelenés szerint bizonyos eltérő formai elemek mellett a leglátványosabb módon az ajtók színe különbözteti meg, előbbi lagúnakék, utóbbi pedig sárga. A legfontosabb cél ebben az értelemben a szolgáltatási szintek különválasztása.
A mozdonyokkal mikor kezdtek el foglalkozni?
Pontosan 2019 őszén kezdtük el a tervezést. Az alapszínek adottak voltak, de hogy milyen elrendezésben kerüljenek fel egy járművekre, már rendelkezünk némi mozgástérrel. Több festési változat is készült a meglévő Bombardier Traxx és Siemens Taurus mozdonyokra, valamint az akkor beszerezni tervezett Siemens Vectron mozdonyra. A javasolt színtervek közül a két legígéretesebb verzió lett kiválasztva, azonban a végleges döntés – több okból kifolyólag – el lett halasztva. Az egyik változatnál az enciánkék, míg a másiknál a szürkésfehér alapszín dominált, de mivel az utóbbinál jobban meglátszott volna a jármű koszolódása, végül a sötétebb tónus érvényesült. Az elfogadott új mozdonyszínterv az Akiemtől bérelt Taurusokon debütált 2023-ban, de a tervek szerint idővel a MÁV-START állományában lévő Taurus és Traxx mozdonyok is megkapják ezt majd. Idén a szintén bérelni tervezett Henschel TMe dízelmozdonyokra és az Alstom Astride villanymozdonyra készült fényezési látványterv, de ezek a gépek egyelőre még nem álltak forgalomba a MÁV kötelékében.
Hogyan zajlott, illetve zajlik a külső arculattervezés?
A munkát azzal kezdjük, hogy megtekintjük és felmérjük a járműveket. Új járművek esetében sok esetben a gyártótól kaptunk ebben segítséget. A felmérést követően fényképek és műszaki rajzok segítségével elkészítjük az adott jármű oldalnézeti és/vagy perspektivikus rajzát, amire a korábban lefektetett arculati irányelvek alapján felvesszük a fényezési elemeket úgy, hogy azok illeszkedjenek a jármű formavilágához és szerkezeti elemeihez. Amikor elkészül egy látványterv, azt a MÁV vezetőségének és az illetékes szakterületnek is elküldjük jóváhagyásra. Ha a külső színtervről döntés születik, az általunk kidolgozott látványterv alapján a szolnoki járműjavító kollégái készítik el hivatalos műszaki dokumentációkat, amelyek alapján a járművek fényezését vagy fóliázását elkészítik a műhelyekben. Az elmúlt években összeállítottunk egy egységes dokumentumot, amely a MÁV-START minden járművének fényezési rajzát bemutatva, hivatalos, vezetőség által jóváhagyott sorvezetőként funkcionál valamennyi érintett kolléga számára a járműarculat terén. Fontos megemlíteni, hogy bár a látványterv elkészítéséért én felelek, de ez mégis csapatmunka, hiszen a végső változat kialakításához a műszaki, üzemeltetési és értékesítési területen dolgozó kollégák egyaránt hozzájárulnak.
Melyek a MÁV-START járműveinek alapszínei?
Minden járművön egységesen megjelenik a szürkésfehér, az enciánkék és a feketéskék szín. A minőségi távolsági szegmensbe tartozó személykocsikon a feljáróajtók és bizonyos fényezési elemek lagúnakék színűek, amely szín ugyancsak megjelenik az új mozdonyarculatban is. A regionális és elővárosi járművek feljáróajtói közlekedési sárga színt kaptak. A koszolódás szempontjából kényesebb felületeken, így a tetőkön és az alvázon, illetve főkereten a mozdonyok esetében umbraszürke, míg a motorvonatok és a vontatott járművek esetében a kékesszürke szín az előírás.
Mióta foglalkozik a MÁV-csoportnál arculattervezéssel, és milyen minőségben?
Több mint tíz éve, 2013-ban léptem be a MÁV-START-hoz, mint grafikai tervező és szerkesztő. Kezdetben inkább kiadványok és térképek szerkesztésével foglalkoztam, majd egyre több arculattervezési feladatom akadt, amelynek jelentős részét tették ki a járművek megjelenésével kapcsolatos különböző munkák. Az első 3D-s fényezési tervet 2014-ben készítettem a cégnél, az akkor használtan beszerzett Schlieren vezérlőkocsikra. Szerencsésnek mondhatom magamat, mivel gyerekkorom óta rajongok a vasúti járművekért és a rajzolásért, így a munkámban ezt a kettőt remekül tudom ötvözni. Jelenleg utastájékoztatási szakelőadóként dolgozom a MÁV-START Marketing és utastájékoztatási szervezeténél, így – sok más grafikai feladat mellett – a járművek külső arculati tervezését én viszem ebben a csapatban.
Miért fontos ennyire egy szolgáltatónál, adott esetben a MÁV-START-nál az egységes színterv és megjelenés?
Az arculati megjelenésnek és az ezen alapuló azonosíthatóságnak jelentős a szerepe napjainkban. Nagyon sokan a formákból és a színekből tájékozódnak. Egységes szín és formahasználattal könnyebben felismerhető egy adott termék, másrészt az utas ezáltal tudja könnyen azonosítani a szolgáltatót illetve a szolgáltatási szintet. Egy közlekedési vállalatnál a márka legerősebb hordozója maga a jármű. A MÁV-START távolsági és elővárosi forgalomban közlekedő járműveinél az utas így sokkal könnyebben azonosíthatja a szolgáltatási szintet. Az egységes színterv meghatározásánál volt vita házon belül arról, hogy az alap elővárosi és távolsági járművek ajtaja miért közlekedési sárga, miért nem lehet azúrkék, mint az IC+ járműveké. Egyszerűen a könnyebb azonosítás és tájékozódás miatt: a sárga ajtó az alapszolgáltatást, az azúrkék pedig a prémium szintet képviseli.
Hogyan sikerül elfogadtatni az ilyen jellegű uniformizálást házon belül a kollégákkal, vagyis azt, hogy a jól megszokott „bejáratott” jármű adott esetben nem piros, hanem alapból minden kék?
Az újdonság hatása néha zavaró, de a munkatársak ezt alapvetően elfogadják, különösen, ha ennek az indokát is megismerik. Bíráltak minket például azért, mert a Bz motor- és mellékkocsik piros alapszínét megváltoztattuk. Mi erre azt válaszoltuk az előbb említetteken túl, hogy ha egy régi jármű is új köntösben jelenik meg, az mindenképpen előrelépés, hozzáadott értéket jelent.
Hol tart a Henschel mozdony színtervének a készítése?
A nagy teljesítményű dízelmozdonynak már elkészült a MÁV-START-os színterve, ezt már vezetői szinten is jóváhagyták.
Említette, hogy az egységes arculat kialakítására törekednek, de mégis maradnak járművek, amelyeknek nem változik a színvilága. Melyek ezek?
Bizonyos járműveknél marad az eredeti színterv, általában azoknál, amelyek hosszútávú üzemeltetése nem tervezett, vagy olyan kevés közlekedik, hogy nem érdemes változtatni. A személykocsik közül a Rába gyártású fülkés személykocsik esetében marad az azúrkék-szürke árnyalat, és a Bhv-kocsik színezése sem változik. Kivéve az elővárosi forgalomban közlekedő „Fecske” kocsikat, amelyek az alap elővárosi arculatot „kapják meg”. Maradnak narancsvörös színűek a 628-as sorozatú Szergejek, a 418-as Csörgők és Hörgők, ugyanígy a Púpos, a Bobó vagy a Mazsola. A villamos vontatójárműveknél a 630-as Gigant és a tolató Szöcske külső színezése sem változik.
Módosul ugyanakkor a „régi motoros”, a V43-as avagy a 431-es sorozatú villamos mozdonynak a színterve.
Valóban, a jó öreg Szili új színtervet kap, ennek pedig egyszerű az oka. Tervezetten még néhány évig ez a típus vontatja a „Fecske” elővárosi ingákat, valamint a Schlieren és Halberstadti kocsikból álló szerelvényeket, így ezek arculatához igazítjuk a V43-as mozdony valamennyi változatának színtervét is.
