A vasúti közlekedés az uniós klímavédelmi stratégiában is kiemelt szerepet kapott, ezért fontosnak tartjuk, hogy az olvasókat is megismertessük vasúttársaságunk zöld céljaival és törekvéseivel. Ez alkalommal a MÁV Zrt. Környezetvédelem, energetika és minőségirányítás vezetője, Wégner Krisztina és kollégája, Kerényi Judit a kulcsfogalmakon keresztül avat be minket a területbe.
Mivel foglalkozik a Környezetvédelem, energetika és minőségirányítás?
A szervezet a napi kötelező tevékenységeken túl a MÁV csoportszintű környezetvédelmi stratégiájának létrehozásáért felelős: igyekeznek minimalizálni a tevékenységünkből adódó környezeti terheléseket, összhangban a hazai jogszabályi kötelezettségekkel. Továbbá az utasbarát-szemlélet elterjedéséhez is hozzájárulnak, ezt többek között a vasúti területen elhelyezett illegális hulladékok felszámolásával, a múltbéli és a jelenlegi vasúti tevékenységek által okozott talaj-, illetve felszín alatti vizek szennyezésének mérséklésével, valamint a zajkibocsátással és a klímavédelemmel összefüggő tevékenységek színvonalának javításával tudják elősegíteni.
A környezetvédelem mellett egyre többet beszélünk fenntarthatóságról. Mi a különbség a környezetvédelem és a fenntarthatóság között szakmai alapon?
A két fogalom összefügg. Fenntarthatóság nem képzelhető el a környezet védelme nélkül. Figyelembe véve, hogy a vasúti közlekedés szerepe nemcsak a múltban volt jelentős, de a legújabb európai uniós klímavédelmi stratégia szerint a jövőben is fontos szerepet kap – sőt, 2021 a vasút éve lesz az EU-ban –, most különösen nagy felelősségünk lehet a vasútüzem környezetbarát jellegének hangsúlyozásában és alakításában. Praktikusan a MÁV-nál az azonosított környezeti károkat priorizáljuk és szerződött szakcégek bevonásával folyamatosan felszámoljuk. De ennél sokkal több is történik a társaságnál, ezeket tervezzük egy Fenntarthatósági Stratégiában összefogni hamarosan.
A magyar vasútüzemnek mi a legnagyobb kihívása fenntarthatósági szempontokból jelenleg?
A fenntartható vasúti közlekedés megvalósulásáig még hosszú út vezet. Az Európai Unió által megfogalmazott legfontosabb lépés, a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátás eléréséhez (2050) a következő évtizedekben növelnünk szükséges a vonalak villamosításának mértékét, és folytatnunk kell a gördülő állomány korszerűsítését. Ezenkívül maximalizálni szükséges a zöld villamosenergia-felhasználás arányát a vasút esetében is, ez ugyanakkor nem csak elhatározás kérdése, mivel jelenleg a zöld áramhoz való hozzáférés Magyarországon korlátozott. Ennek kiépítéséhez komoly beruházások szükségesek, amelyek túlmutatnak a MÁV feladatkörén. A legnagyobb kihívás itt is az, hogy egy holisztikus rendszerről beszélünk, tehát miközben vasutat fejlesztünk, figyelemmel kell lennünk a többi fenntarthatósági célra is. De a mi vasutunk tette a szén-dioxid-kibocsátás terén a legnagyobb vállalást nemzetközi szinten.
A következő, májusi számban folytatjuk a témát!