Cikkünk elején szeretnénk egy kis betekintést nyújtani Önnek, kedves Olvasó, a körforgásos gazdálkodás alapjaiba és jelentőségébe, hiszen napjainkban ez a fenntarthatóság egyik kulcslépése. Ezután bemutatjuk a MÁV-csoport fenntarthatósági törekvéseit, amelyek példázzák, hogyan lehet a körforgásos gazdálkodás elveit a gyakorlatban alkalmazni, különösen a hulladékgazdálkodás terén, illetve a Vállalatcsoport ESS (Energy Storage System) területet érintő szándékát. A MÁV-csoport kezdeményezései elősegítik, hogy a vállalati
működés ne csupán gazdaságilag hatékony, hanem környezetileg is felelős legyen.
A szemléletformálás jegyében szervezetünk munkatársaival látogatást tettünk az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Nagykőrösi Biogázüzemében, ahol személyesen is megtapasztalhattuk, hogyan működik egy modern biogázüzem, és milyen pozitív hatással van a környezetre és a helyi közösségre. Végül élménybeszámolónkban megosztjuk Önnel a látogatás tanulságait és azt, hogy milyen szerepet játszanak ezek az üzemek a hazai fenntartható fejlődésben.
A körforgásos gazdálkodás olyan fenntartható gazdasági modell, amelynek lényege, hogy a termelési folyamatok során keletkező hulladékokat és melléktermékeket újrahasznosítva, visszaforgatva minimalizálja a természet erőforrásainak kimerítését, ezzel zárva az anyagok és tápanyagok körforgását. Ez a szemlélet a lineáris „vegyél, készíts, dobd ki” modellt váltja fel, és egyre fontosabb szerepet kap a globális fenntarthatósági törekvésekben az elmúlt évtizedekben, különösen az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások korlátozott volta miatt.
2023. július 1-jétől Magyarországon jelentős változás történt a hulladékgazdálkodás területén: az addig megosztott önkormányzati és állami feladatokat felváltotta egy központi, egységes rendszer. Az állam ettől az időponttól kezdve kizárólagosan, egyetlen koncessziós szerződés keretében adta át a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátá-sának jogát a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek, melynek működési időszaka 35 évre szól. A MOHU legfontosabb célkitűzése, hogy 2040-ig a hazai hulladékmennyiség legalább 65 százalékát újrahasznosítsa, ezzel is támogatva a fenntarthatóbb jövőt.
A MÁV-csoport fenntarthatósági stratégiája szervesen illeszkedik a fentebb megfogalmazott célkitűzéshez, azaz a körforgásos gazdálkodás elveihez, amelynek keretében már sikeresen áttértünk a hulladékgazdálkodás fenntarthatóbb megoldásaira.
Stratégiaicélként lett megfogalmazva a hulladékok környezeti terhelésének csökkentése, a fenntartható és körforgásos gazdaság alkalmazása. A tavaly decemberben az Igazgatóság által elfogadott Zöld Átmenet Stratégia is foglalkozik például az autóbuszok akkumulátorainak továbbhasználatával. Kutatási célú projekt indult, melynek keretében piaci szereplőkkel és egyetemekkel együttműködve került kivizsgálásra, hogy pl. az elektromos autóbuszokból kikerülő akkumulátorok a körforgásos működés elve mentén, a másodlagos hasznosítás keretében az infrastruktúrába épített tárolóként (storage) hogyan tudják tovább szolgálni a MÁV-csoport működését és érdekeit. A vizsgálatok eredményeként nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az akkumulátorok a járművekből kikerülve telepített storage-ként tovább tudnak-e funkcionálni (ESS).
Magyarország energiapolitikai és klímavédelmi (NEKT) céljai közvetve jelentős mértékben támogatják a körforgásos gazdaság megvalósulását azáltal, hogy elősegítik a fenntartható energiahasználatot
és az erőforrás-hatékonyságot. A mezőgazdaságban és az energiatermelésben, így a biogázüzemek működésében is megjelenik a körforgásos gazdaság szemléletmódja, hiszen a szerves hulladékokból nemcsak megújuló energia születik, hanem a keletkező melléktermékekkel, például a „fermentlé” segítségével visszajuttathatjuk a tápanyagokat a talajba, ezzel támogatva a termékenységet és csökkentve a környezeti terhelést.
Egy biogázüzem működése egy jól átgondolt, környezetbarát technológián alapul, ahol a beérkező szerves hulladék (aprítást követően) bekerül egy fermentortartályba. Ez a szerves hulladék sokféle lehet: állati trágya, mezőgazdasági melléktermék, élelmiszeripari maradék vagy hulladék, de akár lejárt szavatosságú élelmiszer is. Itt a baktériumok anaerob módon (tehát oxigénmentesen) lebontják a szerves hulladékot. Ennek eredményeként keletkezik a biogáz. Ezt a gázt bevezetik egy belső égésű motorba, ami lényegében úgy működik, mint egy nagy benzinmotor, csak épp gáz hajtja. Ez a motor egy generátort forgat meg, ami villamos energiát állít elő. A motor a működése közben hőt is termel, hiszen ez nem egy hűtött rendszer, ez forró! A motor hűtéséből és a kipufogógázból származó hő nagy része nem megy veszendőbe. Ez egy hőcserélőn keresztül „elkapható” és hasznosítható.
Egy harmadik felhasználási módja a biogáznak, ha a természetesen még benne levő szén-dioxidot eltávolítjuk belőle, így biometán lesz, amely egyezik a természetes földgáz összetételével és energiasűrűségével, így a földgázhálózatba betáplálható. A Nagykőrösi Biogázüzem esetében az alapanyagok a térségben lévő élelmiszerüzletekből származó szerves hulladékok: zöldség, gyümölcs, hús, tojás, tejtermék. Valamint különböző élelmiszeripari gyárak hulladéka: gyártósori selejt, hibás csomagolású termékek, növényi maradványok, kukoricaszár, kukoricacsuhé.
Az ország más biogázüzemeiben lehet még alapanyag a mezőgazdasági hulladék, a szennyvíziszap, az erdészeti vagy kifejezetten energiaültetvényekből származó szerves anyag.A Nagykőrösön működő 2 fő- és 2 utófermentor éves alapanyagfelhasználása 50.000–60.000 tonna. Ez hatalmas mennyiség – nagyjából annyi, mint amennyi szerves hulladékot egy kisebb város termel egy év alatt.
Az itt előállított biogázt villamosenergia-előállításra használják, amit betáplálnak a közcélú villamosenergia-hálózatba. Az éves villamosenergia-termelés: 12-14GWh (ez 4500 háztartásnak elegendő villamosenergia-mennyiség).
A folyamat végén hátramaradó folyékony halmazállapotú „fermentlét” a közeli mezőgazdasági területeken hasznosítják. Ez a fermentlé kedvezőbb a talajnak, mintha műtrágyáznának, a terméshozam is jobb lesz tőle.
A körforgásos gazdálkodás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi előnyöket is hoz, hozzájárulva egy fenntarthatóbb jövő építéséhez. Ahogy láthattuk, a körforgásos gazdálkodás nem csupán egy fenntarthatósági trend, hanem a jövőnk egyik alapköve, amelyre mindannyiunknak érdemes odafigyelnie. A biogázüzemek és a MÁV-csoport példája jól mutatja, hogy a fenntartható megoldások nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is értékesek, és egyben hozzájárulnak egy élhetőbb, tisztább világ kialakításához. Bízunk benne, hogy cikkünk inspirációként szolgál Önnek, és együtt tehetünk azért, hogy környezetünk megóvása ne csak elvárás, hanem közös cél legyen. Ne feledjük: minden apró lépés számít!