Az idei évben 10. alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági témahetet, melynek a MÁV-csoport visszatérő résztvevője és támogatója. A programsorozat minden évben alkalmat kínál a lelkes önkénteseknek arra, hogy tanórákat tartsanak diákoknak a fenntarthatóság jegyében. Munkatársaink természetesen a közlekedési ágazattal összefüggésben adtak elő, elősegítve ezzel a legfogékonyabb korosztály szemléletmódbeli pozitív irányú változását.
Számos kollégánk részt vett a témahéten, Havasi Krisztiánt és Molnár Gergelyt a tanórákról, a diákok kíváncsiságáról és előadásaik tartalmáról kérdeztük.
Havasi Krisztián állomásfőnök
Mi motivált arra, hogy a témahéten szerepet vállalj, és nyolc előadást megtarts a program során?
Fontosnak érzem a társadalmi szerepvállalást, a részvétel gondolata nem új számomra: az elmúlt évtizedben számos oktatási intézményben megfordultam a pályaorientációs előadások vagy a szakmai képzésekkel kapcsolatos feladataim miatt, de egészségnapon is jártam már. Amikor csak tehettem, a mondanivalómba csempésztem egy keveset a vasúti közlekedésnek a környezetvédelem és fenntarthatóság területén kifejtett pozitív hatásáról. Véleményem szerint a „kötöttpálya” megkerülhetetlen, ha tényleges eredményeket szeretnénk felmutatni a közlekedési ágazat által kibocsátott üvegházhatású gázok mérséklése tekintetében.
Mit tapasztalsz, mennyire vannak tisztában a diákok a fenntarthatóság fogalmával?
A tapasztalataim jók, a fenntarthatóságról – sok esetben még a fenntarthatósági célokról is – hallottak már. A fogalom ismeretében természetesen jelentős szórás mutatkozik, ezt elsősorban az érintett korosztály összetétele határozza meg.
A „tudatos fogyasztás a közlekedés területén” kifejezetten érdekes mint témamegjelölés. Mit takar ez a megfogalmazás az előadásodban?
Az előadás első harmadában a fenntarthatóság fogalmát, jelentését és szükségességét beszéljük át, sokszor csak kiegészítve a meglévő információkat. Ennek a résznek a szerepe, hogy érthetővé tegyem azt a szervezési
elvet, amit a fenntarthatóság jelent. A második harmadban bemutatom a kötöttpályás közlekedést, elsősorban a nagyvasútra koncentrálva, és összehasonlítom más közlekedési alágazatokkal. Ehhez felhasználok néhány tudományosan megalapozott digitális felületet is, melyeknek segítségével bizonyítom a vasúti közlekedésben rejlő lehetőségeket. Végül pedig – hogy a kérdésedre is válaszoljak – az egyéni aktivitás fontosságáról beszélgetünk, kapcsolódva a közlekedéshez tudatosan választott eszközök témaköréhez.
A jelenlegi munkakörödben mivel tudsz hozzájárulni a fenntartható működéshez?
A forgalmi terület feladatai szerteágazóak. A végrehajtó szolgálat megfelelő koordinálásával a szakágak és a vasúti társaságok közötti kapocsként veszünk részt a vállalat működési folyamataiban. Úgyis mondhatnám, hogy kézen fogjuk a megrendelőket, és segítjük az üzemeltetőt. Eközben sok lehetőség nyílik a folyamatok hatékonyságának növelésére és a szolgáltatások minőségének javítására, mellyel hozzájárulunk a fenntartható fejlődés támogatásához is.
Mit gondolsz, sikerült a diákokat pozitív irányba terelned? Volt bennük nyitottság?
Az idei év tapasztalatai a szokásosnál is pozitívabbak voltak, ritkán találkozom azzal, hogy a hallgatók külső hatás – például tanári felvezetés – nélkül megtapsoljanak egy előadást, csak mert valóban tetszett nekik. Ez most többször is megtörtént. A nyitottság természetes módon létezik a gyermekekben, csak a bizalmukat kell elnyerni, így ők is részeivé válnak az előadásnak.
Molnár Gergely stratégiai kiemelt szakértő
Hány osztályhoz sikerült eljutnod a Fenntarthatósági témahéten?
Már harmadik éve járok a MÁV-csoport színeiben általános és középiskolákba rendhagyó tanórákat tartani zöldközlekedés, zöldvasút témában. Mivel tavaly és tavalyelőtt fővárosi sulikban voltam, az egyéni igazságérzetem most azt diktálta, hogy a vidéki helyszíneket részesítsem előnyben. Szülőföldemet, Bács-Kiskun vármegyét jelöltem meg a jelentkezési felületen, rövid idő alatt 5 iskola is bejelentkezett az órámra. Sikerült megszerveznem, hogy mindegyik helyszínre eljussak, így Kunszállás, Kecskemét, Dunaújváros, Jánoshalma és Nagybaracska településeken adtam elő több mint 200 gyereknek.
Tisztában voltak vele a diákok, hogy a MÁV-csoport miért megkerülhetetlen, ha a fenntarthatóságról van szó?
Örömmel tapasztaltam, hogy a diákok tisztában vannak vele, hogy a vonat, a busz jelentősen környezetkímélőbb, mint az autózás, még azt is pontosan tudták, hogy milyen vasút- és autóbuszvonalak érhetők el a lakókörnyezetükben. Azért kaptam szemrehányást is, főleg pedagógusoktól: elmondták, hogy sok a (vonat)késés, és sok helyen a busz-vonat menetrendek összehangolása még mindig nem kielégítő.
Ahogy az előadásod során is elmondtad, a bolygónk egy élő rendszer. Szerinted sikerrel illeszkedik ebbe a rendszerbe a vállalatunk? Mik a tapasztalataid?
A járműpark fokozatos zöldítésével, a vasútvillamosítással, a vasúti fenntartható turizmus népszerűsítésével úgy gondolom, hogy a MÁV-csoport is kiveszi már néhány területen a maga részét a környezetvédelemből. Szelektív hulladékgyűjtésben és az állomási, vasút menti környezet hulladékmentesítésében viszont bőven maradt teendő, utóbbiba érdemes önkénteseket toboroznunk.
A prezentációdban szemléletes példákon keresztül hasonlítottad össze a múlt és a jelen közlekedését, feltártad, hogy milyen megdöbbentő mértékben nőtt a járművek száma. Mit gondolsz, a diákok gondolkodása terelhető abba az észszerű irányba, hogy a saját autó helyett inkább a közösségi közlekedést vegyék igénybe?
A gyerekek pontosan érzékelik a közlekedés környezeti ártalmait, és úgy éreztem az órákon, hogy hajlandók érdemben is tenni a zöldítésért. Persze – főleg nagyon rurális környezetben – nem látják megkerülhetőnek továbbra sem az autózást, azzal kapcsolatban viszont, hogy a családban ne legyen két vagy három gépkocsi, nagyon is tudatosan gondolkoznak – anyagi és környezeti megközelítésben is. Nem tartják már „égőnek”, hogy
vonattal, busszal közlekedjenek, de a sportkocsiknak sincs olyan átütő varázsa – még a szakközépiskolai fiúosztályban sem –, mint 20 éve.
Külön blokkot szenteltél az egyre korszerűsödő járműparknak. Hogy látod? Élénkül a gyermekek érdeklődése az új, emeletes motorvonatok vagy a korszerű mozdonyok láttán? Mivel lehetett a leginkább elcsípni a figyelmüket?
Persze. A KISS és a TramTrain fotói felvillanyozták őket, és több helyen érdeklődtek, mikor lesznek alternatív hajtású buszaink, vonataink. Legjobban egyébként a fecskebölcsőprogramunk tetszett a gyerekeknek, hasonló akciókkal szerintem sokat lehetne emelni a MÁV „cukiságfaktorán”.
Az előadásban sokszor elhangzott, hogy mit teszünk mi mint vállalatcsoport. Mit mondtál el a diákoknak arról, hogy mit tehetnek ők?
Először is azt, hogy a fokozódó klímaszorongást ne tehetetlenségbe süppedve, hanem aktívan kezeljék. Menjenek és vegyenek egy országbérletet, élvezzék az olcsó utazás örömét! Jelezzék a szüleiknek, hogy már nagyok, és nem igénylik, hogy kocsival vigyék őket a 650 méterre található iskolába vagy a délutáni edzésre. Ma már nem gáz, hanem trendi szemetet szedni, békákat menteni az úttestről, meglocsolni a virágokat és a fákat a suli előtt. Természetesen én is vonattal, illetve Volánnal érkeztem mindegyik helyszínre: úgy gondolom, hogy nem mellőzhető a példaadás felelőssége.
Tudtad?
A Fenntarthatósági témahét célja a diákok fenntarthatósággal összefüggő ismereteinek bővítése és egyúttal a tanultaknak a mindennapi gyakorlatban való megélése. A programsorozatnak köszönhetően a gyermekek már iskoláskorban megismerkedhetnek a fenntartható szemlélettel és a Föld védelmének fontosságával. A 2025. évi Fenntarthatósági témahét fókuszában a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kérdéseiből a talaj és biodiverzitása, a mesterséges intelligencia, illetve a zöldenergia és a fenntartható fogyasztás, a fogyasztóvédelem, valamint a szelektív hulladékgyűjtés állt.