100 éve még az asszonyok mosószappannal mosták a ruhákat és hamulúggal sikálták fel a padlót. A tisztítószereket maguk főzték-gyártották, és bár a szerves kémiához talán nem értettek annyira, tudták, hogyan lesz a fahamuból és a disznózsiradékból házi tisztítószer. Manapság óriási ipara van a háztartási vegyszereknek, megszámlálhatatlan márka és típus áll rendelkezésünkre. Minden egyes anyagtípushoz más mosószert, minden egyes felületre más tisztítószert kínálnak. Ahhoz, hogy a mindennapok környezetkímélőbbek legyenek, ezen a téren is tudatosságra és takarékosságra van szükség. Sorozatunkban újra és újra feltesszük a kérdést: mit tehetünk egyénileg a környezetünk megóvása érdekében, az energia- és erőforrás-pazarlás ellen – a takarékosság jegyében.
Vegyi anyagok a hétköznapjainkban
A háztartásokban leggyakrabban előforduló vegyi anyagok sokfélék: a háztartási tisztítószereken kívül idetartoznak például a festékek, hígítók, növényvédő szerek, műtrágyák, rovarírtó szerek, kozmetikumok, gázpalackok, gyógyszerek és még sok egyéb. Az egészség és a környezet védelme érdekében a termékek kezelése, tárolása, a maradékok és a csomagolások hulladékként történő elhelyezése során mindig vegyük figyelembe a címkén lévő előírásokat. A veszélyes anyagok és keverékek címkéjén szimbolikus jelek segítségével hívják fel figyelmünket a termék veszélyeire. A csúcsára állított piros keretes négyzetben, fehér alapon látható piktogram az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló európai uniós rendelet, a CLP- rendelet szerint tájékoztatja a felhasználót az egészség és a környezet védelme érdekében feltétlenül betartandó szabályokról. A vegyi anyagok osztályozásában külön csoportot képviselnek a háztartási vegyi anyagok. Amíg a mérgező anyagok jelen vannak az újonnan gyártott termékekben, ne is álmodjunk körforgásos gazdaságról – ez a ChemSec által publikált What goes around című jelentés fontos megállapítása. Hiszen ami a körben forog, az egyszer vissza is tér hozzánk, és ez alól a vegyi anyagok sem kivételek. Az évtizedek óta megszokott vedd el – gyártsd le – dobd el típusú, lineáris gondolkodásmódtól el kell szakadnunk, és a csökkentsd – használd újra – hasznosítsd újra körforgásos szemlélet felé kell elmozdulnunk. Azonban a megállapítás szerint a veszélyes vegyi anyagok jelenlétükkel akadályozzák a körforgásos gazdaság felé tartó utat. A ChemSec (International Chemical Secretariat) vegyi anyagokkal foglalkozó svéd szakmai civil szervezet ezért elhatározta, hogy átfogó elemzésben dolgozza fel a körforgásos gazdaság kémiai aspektusát: a www.tudatosvasarlo.hu weboldalon elolvashatjuk a vizsgálat részleteit, sok egyéb más érdekes és hasznos olvasnivaló mellett.
Az egyéni felelősség
Otthonunkban napi szinten használunk tisztítószereket, mosogatószert, mosóport, súrolószert. A legtöbb népszerű bolti termék tartalmaz olyan összetevőket, amelyek a környezetre és az egészségre is károsak lehetnek. Ezek az anyagok a szennyvízkezelő rendszereken átjutva szennyezhetik a folyókat, így akár mindennapi élelmiszereinkben is megjelenhetnek. Megtehetjük azt, hogy tudatosan nem viszünk haza kemikáliát a lakásba, és azt is megtehetjük, hogy csökkentjük a használatukat, vásárláskor előnyben részesítjük a környezetbarát termékeket. Az EU ökocímke egyik legfőbb előnye, hogy ugyanaz a feltételrendszer vonatkozik az adott termékre az egész Unióban, függetlenül attól, hogy azt melyik tagállamban állítják elő vagy értékesítik. Azok a termékek, amelyeknek a hasonló célra szolgáló termékeknél jelentősen kisebb a környezeti károkozása, uniós ökocímkét kaphatnak, ez az EU Ecolabel. A védjegy lényege, hogy piaci előnyben részesüljenek azok a termékek, amelyek kisebb mértékű terhelést jelentenek környezetünkre azonos célú társaiknál, mert például újrahasznosítottak, újratölthetők, csökkentett erőforrás-felhasználásúak vagy nincs veszélyesanyag-tartalmuk. A védjegyet egy független szervezetnél lehet igényelni, amely vizsgálat után ítéli oda a jel használatának jogát.
Mit tehetünk mi?
Rengeteg pénztárcabarát megoldás van – és az is kétségtelen, hogy egyre több az olyan vásárló, aki környezettudatos fogyasztóként választja ki a megvásárolt terméket. A környezettudatos fogyasztói réteg egyre növekszik, az értük folyó piaci versenyt azok a gyártók és kereskedők fogják megnyerni, akik bővítik, és láthatóvá, könnyen elérhetővé teszik a biológiailag lebomló, környezetbarát tisztítószereket kínálatukban, és nem az eladótér legalsó polcán helyezik el azokat. Mert a környezetért és az egészségért érzett aggodalom egyre inkább megmutatkozik a vásárlói döntésekben. Szerencsére otthonunk tisztán, rendben tartásában egyre több környezetbarát megoldás segít, és egyre több a régi módszerekhez való visszatérés, a természetes anyagok újrafelfedezése a háztartási tisztítószerek terén is. Ezekkel éppen a takarítás az egyik olyan terület, ahol könnyen lehet nemcsak hulladékot, de időt és pénzt is megtakarítani. Környezettudatosság az otthonunkban, az energia-, víz- és vegyszerhasználat csökkentése nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a családi kasszát is megóvja. A környezettudatos takarítási megoldások hívei tudják, hogy micsoda erő rejlik az ecetben és a szódabikarbónában. Ezzel a két filléres és egyszerű anyaggal gyakorlatilag az egész lakást feltakaríthatjuk. Az ecet szaga hamar elillan, a mosógépünk öblítőtartályába töltve sem ecetszagú lesz a ruhánk, hanem puha és még a színek is felfrissülnek. Az ecet vízkőoldó, penészeltávolító, fertőtlenítő, így a konyhában és a fürdőszobában használhatjuk bármilyen felület tisztítására, üveg és ablakfelületek tisztítására is tökéletes, mert cseppmentesen szárad. Míg az ecet savas, addig a szódabikarbóna lúgos kémhatású. Azon kívül, hogy mosáshoz is kiváló, remek súrolószer, jó zsíroldó és szagtalanító hatása is van. Kis vízzel hígítva, a pasztaszerű anyaggal sokféle felületről távolíthatunk el akár zsíros szennyeződést is. A tűzhelyre vagy a lábosba égett ételmaradékoktól is szépen megszabadulhatunk, ha rászórunk egy kis szódabikarbónát, majd leöntjük egy kevés vízzel. Épp csak annyi vízzel, hogy paszta állagú legyen. Hagyjuk néhány percet hatni, majd egy szivaccsal töröljük át. Nagyon jól kombinálható ecettel, ugyanis a két anyag találkozásakor heves reakció zajlik le, azaz szén-dioxid képződik is szabadul fel. Így a makacsabb szennyeződéseket fel tudjuk lazítani, kisebb dugulásoknál is lehet használni. Edényeink az antibakteriális hatású, savas közegű citrommal és konyhasóval is remekül súrolhatók. Vízkőoldásra a citromsav is bevethető, kávéfőzőt, vízforralót is tisztíthatunk vele, és nagyobb biztonságérzetet ad, mintha erős vegyszereket használnánk, mert nem érezzük majd a vegyszer szagát még a századik öblítés után is a kávéfőzőnkben… A mosószóda (nátrium-karbonát) egy környezetbarát mosó- és tisztítószer, amely előfordul a természetben is, könnyedén lebomlik. Jól oldja a zsíros szennyeződéseket és vízlágyításra is alkalmas. A hagyományos mosás során a szokásos mosóporadag felét helyettesíthetjük mosószódával, tökéletesen tiszta ruhákat kapunk. Ha fehér ruhákat mosunk, használjunk csak mosószódát. Mosogathatunk is vele, egy evőkanál mosószóda öt liter vízben feloldva természetes mosogatószert eredményez. Járjunk nyitott szemmel, és érdeklődjünk a téma iránt, találjunk új környezettudatos megoldásokat, alakítsunk ki új szokásokat, bánjunk takarékosan a forrásainkkal. A spórolással és hatékony felhasználással egyénileg is profitálhatunk és globálisan is jót teszünk. Egyéni takarékoskodásunkkal csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat, és példát mutatunk a gyermekeinknek is. Takarékoskodással élhetőbb jövőt teremtünk a számukra.