A Ne Vásárolj Semmit! Nap hagyománya Észak-Amerikából származik, ahol a Hálaadás napja utáni első péntek a karácsonyi bevásárlás rohamának hagyományos kezdőnapja. A nagy bevásárlóközpontok üzletei ilyenkor óriási akciókkal várják a vásárlókat, akik boltnyitáskor őrültek módjára taposnak át egymáson, csak hogy hozzájussanak a leértékelt árucikkhez. A Ne Vásárolj Semmit Nap (Buy Nothing Day) a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása és a reklámok túlzott befolyása elleni kritikus tiltakozás. Magyarországon 2004-ben hirdette meg először a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Mert ahhoz, hogy a mindennapok környezetkímélőbbek legyenek, új szemléletre, tudatosságra és takarékosságra van szükség. Sorozatunkban újra és újra feltesszük a kérdést: mit tehetünk egyénileg a környezetünk megóvása érdekében, az energia- és erőforráspazarlás ellen – a legszélesebb értelmezésben a takarékosság jegyében.
Kritikus tiltakozás a társadalom túlfogyasztása ellen
A Ne Vásárolj Semmit Nap november utolsó péntekére, vagyis idén november 26-ra esik. Az első Ne Vásárolj Semmit Napot 1992-ben Kanadában tartották annak érdekében, hogy a társadalom elgondolkozzon a túlfogyasztás problémáján és a rendelkezésre álló erőforrások eloszlásán a világon. 1997-től tartják minden évben november hónap utolsó péntekén, válaszul a Fekete Péntekre, amely az Egyesült Államokban az egyik legnagyobb, rendkívüli reklámkampányokkal kísért, jelentős forgalmú vásárlónapja. A Fekete Péntek, a közismert Black Friday, azóta Európában is jelen van, a magyarországi kereskedelmi iparágnak is jellemző időszakos marketingeszköze, amelyre akciók sorát építik a különböző üzletek. Persze, nem arról van szó, hogy egy régen vágyott vagy egy szükséges eszközt, tárgyat, ruhaneműt ne ilyenkor vásároljunk meg, a jelentősebb árcsökkenést kihasználva. Arról a felismerésről van szó, hogy a megvásárolt dolgaink előállításához szükséges energia- és nyersanyagigény, majd a forgalmazásból és használatból eredő hulladék milyen hatalmas terhet ró a bolygóra. Sokszor valódi szükségleteinken felül vásárolunk, tárgyaink pedig otthon halmozódnak, vagy a szemétben kötnek ki. Fogyasztási szokásainkkal környezeti és társadalmi problémákat generálunk, és többet törődünk a vásárlással, mint például az egészségünkkel vagy a mentális fejlődésünkkel. Manapság már szenvedélybetegségként tartják számon a kényszeres vásárlást vagy a vásárlásfüggést. Az Egyesült Államokban egyre rosszabbul érzik magukat az emberek, a társadalom egyre boldogtalanabb. Pedig fogyasztásban, anyagi javak halmozásában az élen járnak.
Mit tehetünk mi?
Ahhoz, hogy a környezettudatosságra érzékeny vásárlókká váljunk, a szemléletmódunkon kell változtatni. Fel kell ismernünk a fenyegető problémát, és a globális megoldási módokat le kell fordítanunk a saját egyéni hétköznapjainkra. Mert sok kicsi sokra megy. Nem igaz, hogy nem számít, ha szatyrot vagy kosarat viszünk magunkkal a bevásárláshoz és nem újabb és újabb műanyagtasakot vásárolunk, hogy hazavihessük a vásárlásunkat. Igen, az is számít, ha otthon felkészülünk a vásárlásra, átnézzük a hűtőt, kamrát, és felírjuk egy cetlire, mi az, amit vennünk kell, a boltban pedig nem veszünk meg három darab akármit, csak mert az arcunkba tolják kettőt fizet hármat kap akcióval. A különböző hazai felmérések igazolják, hogy a legtöbbször célba érnek a marketing trükkök, hiszen az összes vásárlásunk 40 százaléka független az előzetes vásárlási szándéktól, és az úgynevezett impulzusvásárlásaink, azaz a boltokban hozott gyors döntések, 55 százalékban teszik ki a vásárlásaink egészét. És miközben évről évre jelentősen növekszik a lakosság áruhitel állománya – Európában átlagosan minden hónapban veszünk egy új mobilt – világszerte évente 40 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik, aminek a megfelelő kezelése és újrahasznosítása egyelőre nem megoldott.
Pedig kis lépésekkel, a magunk egyéni módján is sokat hozzá tehetünk egy élhetőbb jövőképért. Nem kell „bedőlni”, tanuljuk meg, hogy hogyan hatnak a reklámok, tekintsünk rájuk tudatosabban. Ha elromlott valami, először próbáljuk megjavíttatni. Lehetőleg tartós élettartamú, javítható tárgyakat vásároljunk. A Ne Vásárolj Semmit Napnak éppen ez a lényege: elgondolkodtatni, tudatosítani, alternatívákat kínálni: azaz felhívni a figyelmet, hogy tudatosabbak és kritikusabbak legyünk a vásárlásaink tekintetében, milyen életciklus van a termék mögött, és mit okoz nekünk, ha hazavisszük.
Továbbra is járjunk nyitott szemmel, és érdeklődjünk a téma iránt, találjunk új környezettudatos megoldásokat, alakítsunk ki új szokásokat, bánjunk takarékosan a forrásainkkal. A spórolással és hatékony felhasználással egyénileg is profitálhatunk és globálisan is jót teszünk. Egyéni takarékoskodásunkkal csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat, és példát mutatunk a gyermekeinknek is. Takarékoskodással élhetőbb jövőt teremtünk a számukra.