„A vasúti szektor fellendítheti a fenntartható turizmust azzal, hogy vonzó jegy- és utazási ajánlatokat kínál" - hangsúlyozta dr. Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója azon a brüsszeli rendezvényen, ahol A vasút és a fenntartható turizmus” címmel bemutatta közös tanulmányát dr. habil. Remenyik Bulcsú egyetemi docenssel, a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanszékvezetőjével. Az Európai Vasúti és Infrastruktúra Társaságok Közössége (CER) kezdeményezésére indult sorozat keretében kiadott esszét európai parlamenti képviselők és az Európai Bizottság delegáltjainak jelenlétében prezentálták Brüsszelben.
A tanulmány bemutatójának házigazdája Deli Andor, európai parlamenti képviselő volt. Remenyik Bulcsú ismertette a fenntartható turizmus elméleti hátterét, termékeit és intézményi rendszerét, körvonalazta a posztmodern és a felelős turista jellemzőit, valamint megoldási lehetőségeket vázolt fel a turizmusban a vasút szerepének növelésére.
Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója kiemelte: „A vasútnak több előnye is van, hiszen amellett, hogy fenntartható közlekedési mód, önmagában is élményt jelenthet, közvetlenebb, érezhetőbb kapcsolatot biztosítva a környezettel. Az ágazatot mind szabályozási, mind pénzügyi szempontból támogatni kell, hogy tovább tudjon fejlődni, és kulcsszereplő legyen a minőségi turizmusban.”
Pafféri Zoltán többek között a Balatonhoz kapcsolódó fejlesztéseken keresztül, gyakorlati példákkal mutatta be a vasút szerepét a fenntartható turizmusban. Előadásában felvázolta a vasúthoz kapcsolódó turisztikai kampányokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy 2021-re 40 százalékkal nőtt az utószezonban tapasztalható vasúti utasforgalom a Balaton térségében 2019-hez képest. Hangsúlyozta a flottafiatalítás fontosságát, amely során a MÁV-START az utóbbi években 92 IC+ kocsit, 40 KISS emeletes motorvonatot, valamint 123 FLIRT motorvonatot szerzett be. A Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő, 12 járművel üzemelő vasútvillamos is innovatív megoldás a kötöttpályás közlekedésben. A tram-train átszállásmentes utazással segíti elő, hogy az utasok autó helyett a közösségi közlekedést válasszák. Jelentősen nőtt az utóbbi években a felújított járművek aránya is. Az alacsony forgalmú vonalak turisztikai potenciálját a balatonfenyvesi kisvasút példáján keresztül világította meg. A tarifa- és menetrendi integráció kapcsán kiemelte a májustól érvényes vármegye- és országbérletek jelentőségét. A MÁV-START kerékpárszállításhoz kapcsolódó fejlesztéseinek sikerét jelzi, hogy 2020-ban az Európai Kerékpárosok Szövetségének rangsorában a 4. helyen végzett az európai vasúttársaságok között a kapacitás, a jegyárak, valamint az értékesítési csatornák széles választéka alapján.
A magyar vasúttársaság nemzetközi távolsági hálózata az egyik legkiterjedtebb Európában, a MÁV Adria IC-t pedig a Lonely Planet a tíz legjobb vasúti élményutazás közé sorolta.
A MÁV elnök-vezérigazgatója zárásként kiemelte, hogy a vasúthálózat által le nem fedett területeket kipótolhatja a multimodalitás. Hozzátette, hogy mivel a vasút károsanyag-kibocsátása a légi és közúti közlekedéshez képest jelentősen alacsonyabb, fontos a vasút előnyeinek hangsúlyozása.
Az esszé rávilágít, hogy a turizmus térnyerésével szembetűnőbbé vált az ágazat ökológiai lábnyoma, amelynek enyhítésében a vasútnak kiemelt szerep jut. A gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság turisztikai aspektusát is részletezi a tanulmány, amely kiemeli, hogy a MÁV-Volán-csoport célja 2050-ig a klímasemlegesség elérése, ennek érdekében kidolgozta fenntarthatósági célkitűzéseit. Növelni kell a közösségi közlekedés szerepét a személyközlekedésben, illetve a vasút részarányát az áruszállításban ahhoz, hogy az Európai Unió által 2050-re megfogalmazott klímacél elérhető legyen, és 90 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás.
A zöldstratégiai célokat a Föld napján ismertette a vállalatcsoport, amelyek között kiemelt jelentőségű a közlekedési szolgáltatók CO2 kibocsátásának csökkentése, a zöld digitalizáció, a hatékony energiagazdálkodás, a hulladékok környezeti terhelésének csökkentése és a körforgásos gazdaságra való áttérés, valamint a környezetbarát, fenntartható vállalati működés kialakítása. A fenntarthatósági célkitűzések eléréséhez hozzájárulnak a kombinált turisztikai díjtermékek (pl. Dunakanyar napijegy), amelyek megkönnyítik a vasút használatát. A társadalmi szemléletformálás jegyében, a Zöld Vasút kampány részeként a vasúttársaság feltünteti a menetjegyen a vasúti utazás során megtakarított szén-dioxid-kibocsátást, amellyel érzékelteti, ha vonattal tesszük meg az utat, az átlagosan mintegy 71 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást jelent, mintha személyautóval tennénk meg ugyanazt a távot.
2022-ben közel 700 millió utazásról gondoskodott a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a Volánbusz, és több mint 1 millió 40 ezer kerékpáros jegyet váltottak az utasok. Mind a pénztárakban, mind a jegykiadó automatákban új, bankkártyaméretű jegyeket vezetett be a MÁV-START, amelyekkel éves szinten 14 futballpályányi terület lefedéséhez elegendő jegypapírt, azaz mintegy 1100 km jegycsíkot spórol meg a vasúttársaság.
A megfizethető jegyárak kapcsán a tanulmány rávilágít, hogy hazánkban a vasúti közszolgáltatásban a jegyárak 10 éve nem emelkedtek, és emellett számos szociális kedvezmény, okosjegyek és kombinált turisztikai jegyajánlatok teszik minél szélesebb körben elérhetővé a vasút szolgáltatásait. Nemzetközi viszonylatban többek között az Interrail és a DiscoverEU biztosít jelentős megtakarítást a vasutat választó turisták számára.
A CER 2021-ben indította el sorozatát, amelynek keretében egy-egy tagszervezet vezérigazgatója és a tudományos élet egy elismert, hazai képviselője közösen esszét ad ki a vasúti szektor számára releváns témákban. Az értekezéseket magas rangú uniós tisztségviselők előtt mutatják be azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a vasúti szektor szerepére az uniós közlekedési politikában.
Az esszé elérhető a CER honlapján.
