Ismét 140 km/órás maximális sebességgel közlekedhetnek a vonatok Szárliget és Biatorbágy között a jobb vágányon is. Ezt megelőzően a MÁV leányvállalata, a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. (KFV) végezte el újra a vágánygeometriai és járműdinamikai méréseket a felépítményi FMK-007-es mérőkocsijával. A jármű alvázára erősített lézeres mérőegységekkel, gyorsulásmérő szenzorokkal, valamint egyéb inerciális erőket mérő egységgel vizsgálta a 29 kilométernyi vágányszakaszt. Az FMK-007 mérőkocsin Polgár Jánossal, a Vágánydiagnosztikai osztály csoportvezetőjével beszélgettünk a mérésről és a munkájáról.
A jobb vágány hétfői (január 8.) mérési eredményeit kiértékelve a MÁV szakemberei megfelelőnek minősítették a pályát ahhoz, hogy azon 140 km/órás sebességgel közlekedjenek a vonatok. Mit mértek az FMK-007 kocsival legutóbb a jobb vágányon a sebességemelés előtt?
A vágány süppedését a jobb- és bal sínszálon egyaránt, a szintén jobb- és bal oldali geometriai irányváltozást, a síktorzulást, nyomtávolság-változást, túlemelést és a vágánygörbületet, azaz a vágány geometriai paramétereit, valamint a járműdinamikai paramétereket.
Milyen pályaparamétereknek kellett megfelelni az 1-es vonalon, hogy megemelhető legyen a sebesség?
A felújítás és szabályozás után a Biatorbágy és Szárliget közötti vonalszakaszt a „B” határérték kategória szerint kell kiértékelni. A mérési adatok értékelését a MÁV előírásai alapján automatikusan végzi a rendszer. Ezen adatok alapján a sebesség emeléséről minden esetben a MÁV Zrt. illetékes szakembereinek kell a döntést meghozniuk.
A 121-140 km/óra közötti sebességtartományban szigorúak az előírások, így például a vágány jobb- és a bal oldali irányváltozása sem haladhatja meg a 4 millimétert, ugyanígy a vágánysüppedés a 3 és 25 méter hullámhosszú tartományban szintén 4 milliméter lehet. Ezzel a kedvező „futásjóság” is garantálható a vasútvonalon, vagyis ezek az értékhatárok egyben nagyon kényelmes utazást tesznek lehetővé. Ami még nagyon fontos a vasúti biztonság esetében, hogy például a vágány síktorzulásának mérethatára – 2,5 méteres bázishossz esetén – egyenesben és kis sugarú ívekben 3,8 milliméter.
Hányszor mértek eddig az átépített pályán az FMK-007 mérőkocsival?
Mindkét vágányt mértük közvetlenül a forgalomba helyezés előtt, illetve a sebességemeléseket megelőzően. A bal- és a jobb vágányt először 80 km/órás sebességgel lehetett forgalomba helyezni, és fokozatosan lehetett a sebességet emelni. Külön-külön három alkalommal mértük eddig a vágányokat.
Mennyire képes pontosan mérni az FMK-007-es?
A járművön elhelyezett műszerek – ezen belül az a hat lézerfej, amely a sínszálakat vizsgálja – rendkívül pontos és precíz mérést tesznek lehetővé. A geometriai mérés távolságalapú, vagyis a sínszálról 25 centiméterenként lehet mintát venni, a dinamikus mérésnél pedig a mintavételezés frekvenciája 200 Hertz. A sínszálon szinte a legapróbb eltérés is kimutatható. Például egy külföldi mérésen a nem kellőképpen precíz hegesztést is kimutatta a műszer a 120 méterenként összeillesztett síneken.
Ilyen hiba volt az 1-es vonalon?
Nem, ilyen nem volt egyik vágányon sem.
Beszéljünk egy kicsit az FMK-007 mérőkocsiról. Mi a jármű alapja, és milyen feladatokra lehet igénybe venni?
A jármű alapja a Ganz-Ansaldo, a Ganz-Hunslet és az ABB által közösen gyártott InterCity motorvonat, vagyis a BVmot, a „Samu” egyik betétkocsija. A kocsi 1999-ben épült át a Dunakeszi Járműjavítóban, ekkor kapta meg azokat a speciális forgóvázakat is, amelyeken az erőmérő cellák lettek elhelyezve, és egy inerciális (tehetetlenségi) vágánygeometriai mérőrendszer lett felszerelve. Az FMK-007 mérési rendszereit korszerűsítettük és 2011-ben a jármű egy kombinált pályageometriai mérőrendszerrel egészült ki, amely egy optikai húrmérő (lézeres) rendszerből és egy inerciális rendszerből áll. A korábban kialakított járműdinamikai mérőrendszer is korszerűbb lett, így a geometriai és dinamikai paraméterek a mérési diagramon együtt is megjeleníthetők és elemezhetők. Felszerelték továbbá a járművet a mindennapi munkavégzéshez és a hosszú távú utazásokhoz szükséges berendezésekkel, így konyhával, hálófülkékkel, illetve vizesblokkal is.
Mennyi ember teljesít egyszerre szolgálatot a mérőkocsin? Milyen a munkaidőbeosztásuk?
Hárman teljesítünk szolgálatot a mérőkocsin. Hétfőtől csütörtökig tart a munkaidő, 12 órás napi műszakokban. Mivel ebben az időszakban járjuk az országot, időnként külföldi vasútvonalakon is mérünk, az estéket a mérőkocsikban kialakított hálófülkékben töltjük.
Mióta dolgozik a MÁV KFV-nél, illetve ebben a munkakörben?
Több mint húsz éve, 2002-ben kezdtem dolgozni a vasúttársaságnál ugyanebben a munkakörben.
Mely vonalakat mérik a MÁV hálózatán, és éves szinten mennyit „utaznak”?
A transz-európai hálózathoz tartozó hazai vonalakon végzünk ezzel a járművel méréseket, emellett évente körülbelül 1200 állomási vágányon is végzünk méréseket. Minden vasútvonalon évente két alkalommal kötelező mérni a nyíltvonali és az átmenő fővágányokat, és háromszor azokon, amelyek 120 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességre épültek ki. Mindez évente 29-30 ezer kilométernyi utat jelent. Egyik alkalommal Hegyeshalom és Hidasnémeti között 510 kilométert tettünk meg egy nap alatt, miközben 502 kilométernyi pályát mértünk.
