Érkezik a tavaszi időszak, ezzel együtt megnyitja kapuit a Magyar Vasúttörténeti Park. Bár a múzeum számos megfogható és kipróbálható látványossággal kecsegtet, mindezek közül a legnépszerűbb mégis a kerti vasút, amely egy évben nagyjából 10 000 kört teljesít. A MÁV legkisebb vasútvonala és legkisebb járműparkja a TÜV szabványjegyzéke szerint „Mutatványos” kategóriába esik, mégsem említhető egy lapon a vásárokban, ideiglenesen összeépített gyerekjátékokkal. Itt gőz-, dízel-, és elektromos meghajtású, a valódiakkal megegyező megjelenésű mozdonyok közlekednek fix sínpáron, útjukat pedig valóságos biztosítóberendezés felügyeli.
A járművek karbantartásáról, a kerti vasút történetéről és idei szezonjáról Somogyi Sándor karbantartó kollégánkat kérdeztük.
Hosszú tél után készítitek fel a kerti vasutat a szolgálatra. Úgy képzelem, hogy ezekkel a gépekkel öröm a munka, hiszen a modellezés szenvedélyének hódolhattok.
Nemcsak a gépekkel! A kerti vasút üzemeltetését tanulók és nyugdíjasok segítségével oldjuk meg, így az is pozitív, hogy ők ilyenkor visszajönnek. Minden évet egy oktatással kezdünk, ami egyben közös bográcsozás is, tehát jól összecsiszolódik a csapat. Mindig szóba kerülnek az előző évben tapasztalt hibák, ezeket kielemezzük, próbálunk rájuk megoldásokat találni. A kerti vasúton túl a nyitásra mindennek készen kell állnia, a karbantartáshoz, a festéshez, a homokozók rendbetételéhez viszont jó idő, legalább 10 fok szükséges. Ilyenkor könnyen összeszaladnak a feladatok.
Itt nem a munkába igyekvők vonatoznak, javában öröm kapcsolódik a közlekedéshez. Jobb kedvvel lehet itt ezért dolgozni? Biztosan átragad a gyermekek izgatottságából némi rátok is.
Természetesen igen, de a válaszommal árnyalnám a kérdésedet. Az utasok vidámak, de egy 3-4000 fős rendezvényen a kialakuló várakozás miatt feszültebbek lesznek, így itt is előfordul a türelmetlenkedés. Egy átlagos, nyugodt napon viszont hat ránk az emberek öröme: ilyenkor beszélgetnek, kérdeznek, adott esetben egy kisebb csoportot szívesen be is viszek a depóba, hogy megcsodálják az éppen nem használt mozdonyokat, kocsikat.
Rengeteg látnivaló van a parkban, de úgy sejtem, hogy ez lehet az egyik legnépszerűbb. Milyenek a visszajelzések?
Az emberek nagyon szeretik a kerti vasutat, valaki naponta többször is felül rá. Mi minden vontatójárművünket kinyomtattuk egy-egy jegyre, ezt a gyerekek tudják, némelyikük gyűjti is, és arra hajt, hogy meglegyen neki mind a tízféle. A hangulatra visszatérve még elmondanám, hogy a vonaton már minden rendben van, tehát amikor odáig jutnak, hogy felszállnak, még a síró gyerek is elhallgat és inkább nézelődik.
Többször említetted a gyermekeket, mégis van egy olyan gyanúm, hogy nemcsak az ő körükben népszerűek ezek a járatok.
A kerti vasút eredetileg gyermekeknek készült, de a tapasztalat az, hogy fele-fele arányban utaznak rajta a felnőttekkel.
Milyen gépek közlekednek a pályahálózaton?
Dízel-, elektromos- és gőzmozdony is szolgál nálunk, egy szezonban durván 6-7 üzemel. Rendezvénynapokon jellemzően 4 db négykocsis szerelvényt állítunk forgalomba, napközben nem szoktuk cserélni a járműveket. Hogy éppen melyik közlekedik, azt alapvetően az üzemképességük határozza meg, de a mozdonyok beállításánál mindig figyelünk a sokszínűségre.
A gépeket illetően milyen érdekességeket lehetne megemlíteni?
Az elektromos mozdony természetesen itt nem a felsővezetékből vételezi az áramot, akkumulátor működteti a motort. A gőzösökhöz Németországból rendelünk antracitot, ezt kétharmad-egyharmad arányban vegyítjük lengyel feketeszénnel. Így füst is van – de nem fullasztó mértékben – illetve a tüzelőanyag is porig ég. Tökéletesen visszaadja tehát a rendes gőzös élményét. A keverési arányokat mi tapasztaltuk ki, közben pedig figyelembe vettük az elegy fűtőértékét és azt is, hogy porrá égő anyag kerüljön a rostélyra, hiszen az nem buktatható. Naponta egyszer állunk ki salakolni a gőzössel. Szilvinek (a Szilvásváradi Erdei Vasút „Szilvi” nevű gőzösének 1:4 arányban kicsinyített másolata – a szerk.) körönként 2 liter vízre is szüksége van, amit az állomáson felépített mini vízdaru biztosít.
Minden járművet ti szervizeltek?
Igen, de vannak bizonyos munkálatok, amelyeket külső cégek végeznek el. Ilyen a marás és a precíz esztergálás. A szervizelés egyébként hasonló szemlélet mentén zajlik, mint a nagyvasúton, a gőzmozdonyok kazánját pl. kazánbiztos ellenőrzi, hatósági víznyomáspróbát tartunk minden évben, ötévente pedig teljesen kibontjuk a kazánt. Ahhoz időzítjük a járműnek nagyjavítását is. A dízelmozdonyokkal nincs sok dolgunk, az olajcsere és a kerekek szabályozása zajlik le minden évben.
Milyen képesítés kell ahhoz, hogy üzemben tudjátok tartani ezeket a különleges járműveket?
Én cukrász vagyok, így mondhatnám, hogy édesipari, de ez természetesen nem lenne igaz. (nevet) Már kiskorom óta érdekelt a vasút, elsősorban a gőzösök, így amit lehetett, könyvekből megtanultam, a többit pedig az idők során gyakorlat révén sikerült elsajátítanom.
A járműpark meglehetősen sokféle és egyedülálló, így valóban a tapasztalat és a gyakorlat lehet a kulcs. Honnan szerezhetők be egyáltalán ilyen mozdonyok?
A legtöbb járművet mi magunk építettük, a NOHAB 9 éves, az Mk 49-es 4 éve dolgozik, a legújabb alkotásunk pedig egy 424-es „Bivaly”, ami tavaly júliusban állt szolgálatba. Nagyjából másfél évig dolgoztunk rajta.
Ez több mint megdöbbentő. Ti építitek meg a semmiből ezeket a működő járműveket?
Igen! A megalkotás a legjobb benne. Ez egy kihívás, nagy feladat, ezért is született meg a NOHAB az eredetivel teljesen megegyező hajtással. Meg kell szereznünk a gyári komponenseket, és arra is figyelünk, hogy a vontatási teljesítmény megfeleljen az igényeinknek. A folyamat egyébként úgy kezdődik, hogy megrajzolom a terveket, amelyeket egy mérnök felülvizsgál. Kiértékeljük a lehetséges hibákat, végül egy vízsugaras vagy lézervágó alá kerülnek a síklemezek és megkezdődik az építés. Vannak persze olyan mozdonyaink is, amelyeket más alkotott, a legidősebbet például 1912-től építette egy bácsi, egészen a 60-as évekig.
Kik vezethetik a mini mozdonyokat?
Tizennyolcadik életévüket már betöltött, és a helyi oktatást, illetve vizsgát sikeresen elvégző kollégák. Először jön az akkumulátoros mozdony, utána a dízelek közül a NOHAB, végül pedig a gőzös vagy az Mk 49. Fontos betanulni az egyszerűbb, elektromos gépeken ahhoz, hogy megismerjék a pálya sajátosságait és ráérezzenek, hogy mikor miként kell tüzelni vagy vizet szivatni.
Van valami, ami különlegesen elégedetté tesz az itt végzett munkáddal kapcsolatban?
Az, hogy a saját építésű mozdonyainknál üzembiztosan tudjuk hozni a szükséges vontatási teljesítményt, és hogy ezek a járművek örömet okoznak a gyermekeknek és a felnőtteknek.
A Magyar Vasúttörténeti Park havonta egy ingyenes napot tart. Kollégáinkat arra biztatjuk, hogy látogassanak ki barátaikkal, családtagjaikkal!
