Napjaink nagy részét sokunk ülőmunkával tölti a számítógép és a telefon képernyője előtt, mely életmód igen gyakran háttérbe szorítja a testmozgást. Pedig mindannyian tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás jó hatással van az egészségünkre: csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot, segít megelőzni a krónikus betegségeket, és nem utolsósorban hozzájárul a lelki egyensúly fenntartásához is. Mégis, a legtöbben időről időre elakadunk: lelkesedünk egy darabig, majd elmaradnak az edzések, a futócipőnk szekrénybe kerül, motivációnk megkopik.
Ez a mozgásszegény életmód egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például elhízás, szív-és érrendszeri megbetegedések, valamint általános stresszes, rossz közérzet. A Harvard Medical School kutatásai szerint már napi 30 perc közepes intenzitású mozgás is csökkenti a stressz-szintet és a kortizol termelést. Mozgás közben ugyanis endorfinok szabadulnak fel, amelyek segítenek a stressz csökkentésében, javítják a hangulatot és hozzájárulnak a minőségi alváshoz. A sportolás segíti az állóképességünk növelését, javítja a szív-és tüdőkapacitásunkat, valamint erősíti az izmainkat és az ízületeinket. A testmozgás segíti az önreflexiót, fokozza a testtudatosságot.
Hogyan válhat szokássá a mozgás a számunkra?
Tűzzünk ki reális célokat! Nem kell rögtön maratont futni vagy órákon át edzeni. Kezdetnek elég napi 20-30 perc séta, könnyű torna vagy egyéb mozgásforma. Ne kilókban határozzuk meg a célunkat, hanem fogalmazzuk meg, hogy hogyan akarjuk érezni magunkat.
Válasszunk olyan mozgást, amit élvezünk! Legyen ez úszás, kerékpározás, jóga, tánc vagy akár kertészkedés – a lényeg, hogy örömöt okozzon számunkra, így könnyebb lesz rendszeressé tenni.
Építsük be a napirendünkbe! Például reggel vagy munka után szánjunk időt a mozgásra, vagy válasszuk a lépcsőt a lift helyett. A rutinépítést támogatja, hogy azonos napszakokban, ugyanazokon a napokon végezzük a mozgást. A sport legyen időzítve, ne “majd ha lesz időm” tevékenységként gondoljunk rá. Akár naptárban is jelöljük ki, hogy mikor mit fogunk mozogni. Az előkészületet támogatja, ha előre összekészítjük az edzős ruhánkat, vagy ha otthon edzünk, előre kijelölünk erre egy fix helyet. Amikor nincs kedvünk elkezdeni a mozgást, mondjuk azt magunknak, hogy „csak 5 percet csinálom, ha utána sem jön meg a kedvem hozzá, abbahagyom.” Ez a legtöbbször elég, hogy átbillentsük magunkat, és végigcsináljuk a tervezett mozgást.
Kezdjünk fokozatosan! A kisebb intenzitású és könnyen elérhető mozgásformákkal kísérletezzünk. Természetesen a gyakoriságot és az intenzitást folyamatosan emelhetjük, saját igényeinek megfelelően. Inkább legyen rendszeres a mozgás és könnyed, mint ritka, de kemény.
Kövessük a fejlődésünket! Vezessünk naplót a mozgási szokásainkról, mérjük a teljesítményünket, például lépésszám, kalóriadeficit. Emellett növeli a motivációnkat, ha észrevesszük a mindennapi sikereket, mint például, hogy könnyebb felmenni a 3. emeletre, energikusabbak vagyunk.
Mozogjunk társaságban! Barátokkal, családdal vagy akár edzőteremben könnyebb motiváltnak maradni, és a közös élmény is plusz élvezetet ad.
Legyünk türelmesek és kitartók! Az eredmények nem mindig látszanak azonnal, de a rendszeresség előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét. Ne hagyjuk abba a mozgást, ha egy hét kimarad betegség vagy egyéb elfoglaltság miatt, folytassuk ugyanott, ahol megszakadt a rutinunk.
A sportolás akkor válik szokássá, amikor az „edzősruha felhúzása”, az „esti séta a munka után” vagy a „hétvégi futás” olyan rendszeressé válik a számunkra, hogy már kevés tudatos döntést igényel. A tartós motiváció általában belülről fakad, ezért mindenképpen próbáljunk olyan mozgásformát választani, amit élvezünk, nem csak "kell". A sportolási szokások kialakítása egy hosszú távú, fokozatos folyamat, amely tudatosságot, önismeretet és kitartást igényel. A legnehezebb lépés az első: elkezdeni. De minden lépés számít. Kezdjük el ma, és tegyük aktívabbá, egészségesebbé az életünket!