A csalók egyre gyakrabban az online térben próbálnak lecsapni az áldozataikra. Egy részük százéves trükköket vet be a digitális térben, mások pedig az internet teljes térnyerésével kialakult szokásainkat próbálják felhasználni ellenünk. Azonban ők is hibáznak! Pont ezeket a hibáikat felismerve védekezhetünk ellenük.
A legjobb természetesen az, ha a bűncselekmény meg sem történik, azonban fontos tudni, hogy van segítség, ha valaki mégis áldozatul esett. Ha bajba került, keresse fel a legközelebbi Áldozatsegítő Központot vagy Pontot, illetve hívja az Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon.
Néhány kiemelt példa a csalásokra
A „nigériai” csalás – A csaló egy megindító történettel vagy például egy távoli rokontól történő öröklés hírével felkeresi az áldozatot, és pénzt kér egy bajba jutott ember átmeneti megsegítésére, vagy bizonyos költségek megelőlegezésére. Van azonban olyan válfaja is, amikor a közösségi médiában vagy társkereső oldalon ismerkedve, romantikus helyzetet kialakítva csalnak ki pénzt az áldozatból.
Phising, vishing, smishing – Emailen, telefonon vagy sms-ben elkövetett, a személyes, illetve banki adatok megszerzésére irányuló csalási formák. Az elkövetők általában banki dolgozónak, vagy közműszolgáltatók munkatársainak adják ki magukat, és valamilyen hibára hivatkozva sürgetik a kiszemelt áldozatokat, hogy adják meg bizonyos adataikat. Ezeket azután felhasználják ahhoz, hogy online hozzáférjenek a bankszámlájukhoz, a pénzükhöz.
Hamis befektetési lehetőségek – Gyakran ismert emberek nevét és portréját – illegálisan – felhasználva próbálkoznak a csalók, méghozzá érdekesnek tűnő befektetések ajánlásával. Legyen szó afrikai bányáról, kriptovalutáról vagy részvényekről, a vége mindig ugyanaz: a csaló eltűnik az áldozat pénzével.
Hamis online ajánlatok – Egyre több mindent veszünk online. A csalók kihasználják ezt a szokásunkat, és olyan online „boltokat” hoznak létre, amelyekben csak fizetni lehet, árut kapni azonban nem.
Wangiri – A csalók általában egy külföldi számról (leggyakrabban 2-essel vagy 5-összel kezdődőről) a visszahívás reményében megcsörgetik az áldozatot. Aki nem elég gyanakvó, akár hatalmas számlát is kaphat, ugyanis ezeknek a számoknak a felhívása emeltdíjas.
Mit tehetünk a csalók ellen?
Ha gyanús hívást, emailt, üzenetet kapunk, inkább hívjuk fel az adott bankot, szolgáltatót a hivatalos, központi ügyfélszolgálati számán, és így győződjünk meg arról, hogy valóban ők kerestek-e bennünket. Gyanakodjunk, ha furcsa a levél nyelvezete, sok a helyesírási hiba. Figyeljünk a betűkkel való trükközésre: sokszor például egy nullával helyettesítik az O-betűt a szolgáltató nevére utaló, hamis emailcímben.
Keressünk rá a gyanús telefonszámokra az interneten. Befektetések és vásárlások alkalmával ellenőrizzük, hogy vannak-e megfelelő elérhetőségei a cégnek.
További információkért látogasson el a Facebook oldalunkra, és kövesse figyelemmel a KiberKedd sorozatunkat, illetve a kiberpajzs.hu oldalt!
Van segítség!
Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Központ