Az, hogy mit eszünk és abból mennyit fogyasztunk, nem csak a súlyunkat befolyásolhatja, hanem azt is, hogyan érezzük magunkat és milyen a mentális egészségünk. Egy egészséges étrend követése, amelyben nagy szerepet kapnak a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, halak, olívaolaj, alacsony zsírtartalmú tejtermékek és antioxidánsok, valamint az alacsony mértékű húsfogyasztás, csökkentheti a depresszió kialakulásának kockázatát. Azonban a magas vörös és/vagy feldolgozott húsok, finomított gabonák, édességek, magas zsírtartalmú tejtermékek bevitele a depresszió kockázatának növekedésével járhat együtt.
A bevitt zöldség- és gyümölcs-arány szoros összefüggést mutat a mentális egészséggel, mivel azok, akik sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb mentális zavarral küzdenek, kevesebb észlelt stresszt élnek meg és kevésbé negatív a hangulatuk, általános közérzetük. Mentális egészségünk megőrzéséhez antioxidánsokra van szükségünk, így a zöldségeket érdemes nyersen és főzve is fogyasztanunk. A sárgarépában található béta-karotin a sütés-főzés során szabadul fel nagyobb arányban, azonban a vízben oldódó vitaminok mennyisége hőkezelés hatására megváltozhat a zöldségekben és a gyümölcsökben. Vízben oldódó vitaminok közé tartozik a C-vitamin és a B-vitamin.
Az étrendünk és a stresszkezelési képességünk között is kapcsolat van, hiszen a magnéziumban, C-vitaminban és Omega-3 zsírsavakban gazdag ételek, mint például a dió, bogyós gyümölcsök és a halfélék, segíthetnek a stresszhormonok szabályozásában. Kutatások alapján tehát a mediterrán étrend követése különösen hatásos mentális egészségünk megőrzésének céljából.
Azt, hogy milyen és mekkora mennyiségű étel kerül a tányérunkra, több tényező befolyásolhatja. Ide tartozik például a társaság, hiszen előfordulhat, hogy más emberek társaságában többet és hosszabb ideig eszünk. Természetesen a választék is befolyásolja az étkezésünket, hiszen minél többféle étel áll nagy mennyiségben rendelkezésre, annál többet eszünk, gondoljunk csak a svédasztalos reggelikre, ebédekre vagy vacsorákra. Az étkezésünket emellett befolyásolják társadalmi szokások is, mint például a filmezés közbeni nassolás vagy az ebéd utáni desszert. Evolúciós szokásunk, hogy ha van elérhető táplálék, azt el is fogyasztjuk. Természetesen az is előfordul, hogy csak úgy megszokásból vagy illemből eszünk, anélkül, hogy valóban éhesek lennénk. Az evés jutalomforrás a szervezet számára. Hajlamosak lehetünk arra, hogy stresszhelyzetben csak úgy, egyfajta figyelemelterelőként étkezzünk, sőt érzelmeinkkel, problémáinkkal való megküzdésünkben akár túl is ehetjük magunkat. Ezekre az érzelmi faktorokra különösen érdemes figyelnünk.
Ahhoz, hogy tudatosan étkezzünk elengedhetetlen pár szempontra tudatosan figyelnünk:
- Evés közben kapcsoljunk ki minden zavaró tényezőt a környezetünkben
- Rágjuk meg alaposan a falatokat
- Együnk lassabban
- Élvezzük ki az ízeket, ízleljünk meg minden falatot
- Figyeljünk a testünk jelzéseire, amikor már úgy érezzük, hogy telítődünk, hagyjuk abba az evést
- Próbáljunk az evésre fókuszálni, és ne a feladatokon gondolkozzunk
Természetesen saját testünkről alkotott véleményünk, szokásaink, életmódunk és tudatos döntéseink is befolyásolják az étkezésünket. Látható, ha gondosan megválogatott ételeket fogyasztunk, az nem csak a fizikai egészségünkre nézve hoz pozitívumokat, hanem a mentális, lelki egészségünkre is.