A modern munkavállalói lét egyik legnagyobb kihívása nem az időhiány, hanem az állandó túlterheltség. Határidők, váltott műszak, családi logisztika, folyamatos készenlét – miközben gyakran éppen saját feltöltődésünkre nem marad energia. A Támogatlak program idei Lelki Egészségnapok rendezvényének egyik kiemelt előadása éppen erről a mindannyiunkat érintő problémáról szólt: hogyan tudjuk megőrizni az egyensúlyt a munka és a magánélet között a MÁV-os mindennapok valóságában.
Nem az időnk – az energiánk fogy el
Volt már olyan napunk, amikor úgy éreztük soha nem jutunk a teendőink végére? A munkahelyi feladatok, a családi teendők, a folyamatos rohanás közben úgy érezzük, kifogyunk az időből és soha nem elég, pedig azt könnyebb beosztani, amiből a nap végére valójában kifogyunk: az energiánkat. Gyakran már reggel fáradtan ébredünk, kávéval, energiaitallal próbáljuk „felturbózni” magunkat, miközben elfelejtjük: a testünk egyetlen, ő lesz velünk egész életenünkön át és bizony nem cserélhető. Nekünk kell róla gondoskodni. A pihenés, az étkezés, az ivás, a mozgás éppúgy alapszükséglet, mint a munkavégzés, mégis gyakran ezek szorulnak a háttérbe.
A test előbb-utóbb jelez: „szorít a torkom”, „összeugrott a gyomrom”, „nehéz a mellem”. Ezek nem véletlen tünetek – a stressz fizikai megnyilvánulásai. Ha pedig folyamatosan túlterheljük magunkat, a feszültség nő, a hibázás esélye is emelkedik, az általános közérzet romlik.
A „családi menetrend” és a MÁV-os ritmus
Az előadás egyik különlegessége az volt, ahogyan a vasúti menetrendet állította párhuzamba a családi élet szervezésével. Ahogyan a vonatforgalom is precíz összehangolást igényel, úgy a mindennapi működésünk is akkor lehet gördülékeny, ha tudatos tervezés áll mögötte – a munkában és a magánéletben egyaránt.
A megoldás nem a „tökéletes beosztás” keresése, hanem a tudatos alkalmazkodás: közös naptárhasználat, előre egyeztetett családi programok, és kölcsönös rugalmasság. Nem a naptár napja számít – hanem hogy találunk-e valódi, minőségi együtt töltött időt.
Mikroszünetek – apró újratöltések a nap során
Amikor túl sok a stressz, különösen felértékelődnek az apró megállások, az úgynevezett mikroszünetek. Ezek néhány perces tudatos pihenők, amelyek segítenek visszabillenteni az energiaszintet.
Ebben segít három egyszerű jelenléti kérdés:
Hol vagyok most?
Kivel vagyok valójában?
Mit szeretnék ebből a pillanatból kihozni?
Ehhez elég lehet egy-két perc csend telefon nélkül, három mély lélegzet vagy egy gyors vállkörzés. A legfontosabb: rövid időre megállni, kilépni az automata üzemmódból. Ehhez kapcsolódik az otthoni „pihenőzóna” gondolata is: legyen egy olyan tér, ahol nincs munkaruha és nincs telefon – egy hely, ami egyértelmű jelzése a feltöltődésnek, nemcsak számunkra, hanem a család számára is.
Három M – az együttműködés alapjai
A munka és magánélet egyensúlyához elengedhetetlen a kapcsolati tisztázás. Ebben segít a Három M módszer:
Megbeszélés – kinek mire van szüksége, ki milyen élethelyzetben van
Megértés – türelmes, ítélkezés nélküli meghallgatás
Megállapodás – közös célok és kompromisszumok kialakítása
Ezek segítenek abban, hogy a mindennapi súrlódások ne rejtett feszültségként halmozódjanak, hanem valódi párbeszéd alapjává váljanak.
Szervezési eszközök a mentális teher csökkentésére
Az előadás számos jól használható módszert adott a túlterheltség oldására:
Eisenhower-mátrix: segít különválasztani a valóban fontos feladatokat a sürgős, de kevésbé lényeges teendőktől
Pomodoro-technika: 25 perc teljes fókusz, majd 5 perc pihenő – multitasking nélkül
GTD (Get Things Done): minden teendő kiírása, rendszerezése, rendszeres átgondolása
Időnapló: az ébren töltött idő feltérképezése, energiamélypontok felismerése
Ezek nem bonyolult módszerek, mégis jelentősen csökkenthetik a mentális túlterhelést.
Amikor marad belőlünk is
Az előadás legfontosabb üzenete egyértelmű: a munka és magánélet egyensúlya nem a tökéletes arányról szól, hanem a tudatos jelenlétről.
Nem az a cél, hogy minden mindig ideálisan el legyen osztva, hanem hogy felismerjük, mikor kezdünk elfogyni – és időben lépjünk saját feltöltődésünk érdekében.
Mert nemcsak az számít, hogy mindenkinek jut-e belőlünk a mindennapok során, hanem az is, hogy a nap végén maradjon belőlünk saját magunk számára is.
Forrás: Dr. Dorogi Márta, Lelki Egészségnapok előadása