A munka hajszolása idő és energia tekintetében és is oda vezethet, hogy nem maradnak szabad perceink sem személyes kapcsolatainkra, sem önmagunkra. Az online világ térnyerésével az e-mailek és az értesítések folyamatosan érkeznek, így nagy a kísértés a munkavégzés folytatására – akár este is.
A munka-magánélet egyensúlya természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell dolgoznunk vagy időszakonként keményen dolgoznunk a céljaink elérésének érdekében, hanem azt, hogy ne feledkezzünk meg ezekben az időszakokban sem a családunkról, a barátainkról és önmagunkról. A sikert és az elégedett életet hosszú távon ugyanis nem az fogja eredményezni, ha minden mást háttérbe szorítunk. A folyamatos hajtás, a véget nem érő feladatlisták ráadásul könnyen kiégéshez és kimerültséghez vezethetnek. Sok esetben feladatból és teendőből nem lesz számottevően kevesebb, így ha kiegyensúlyozottabbá szeretnénk válni, fontos tudatosan kezelni a helyzetünket. A teendőink priorizálásában segíthet, ha átgondoljuk, hogy mit vagyunk hajlandók feláldozni és meddig. Vizsgáljuk meg, hogy miért érezzük fontosnak, hogy az adott feladatot prioritásként kezeljünk, majd nézzünk rá arra, hogy ezeket valóban szükségesnek és helyesnek érezzük-e. A priorizálásunkat támogathatja, ha rangsoroljuk a feladatokat az alapján, hogy mennyire sürgősek és fontosak. A sürgősség jelen esetben azt jelenti, hogy mikor van a határideje, a fontosság pedig azt, hogy az értékrendünkhöz és a fő céljainkhoz képest mennyire fontosak. A legfontosabb kategória természetesen a sürgős és egyben fontos feladatok listája, amelyekhez érdemes azonnal hozzákezdenünk, mert ha nem tesszük, akkor komoly következményekkel járhatnak. A fontos, de nem sürgős feladatok azok, amelyekre érdemes megfelelő mennyiségű és minőségű időt szánnunk, mert ezek hosszabb távon fontosak lesznek. A sürgős, de nem fontos feladatok általában rutin jellegű vagy kevésbé érdekes feladatok, melyek elvégzése bár határidőhöz kötött, céljaink és értékrendünk számára nem a legfontosabbak.
A munka és magánélet közötti harmónia, egyensúly megteremtése és fenntartása folyamatos törekvést és odafigyelést igényel részünkről. A tudatosság kulcsszerepet játszik a munka-magánélet egyensúlyának megélésében. Mindenki számára más az optimális egyensúly, így ennek megtalálása egyéni munkán, saját igények feltárásán alapul.
Gondoljuk át, hogy hogy érezzük magunkat a munka és a magánélet jelenlegi egyensúlyával kapcsolatban. Vizsgáljuk meg, hogy a jelenlegi munka-magánélet arány milyen hatással van a magánéletünkre, a kapcsolatainkra és önmagunkra. Nézzük meg, hogy mennyire érezzük magunkat kiegyensúlyozottnak, elégedettnek és energikusnak. Nevezzük meg, hogy mi a legnagyobb kihívás a számunkra a munka és magánélet egyensúlyának szempontjából. Az önreflexió közelebb hozza számunkra a jelenlegi helyzet megértését és megvizsgálását. Megkönnyítheti a helyzetünket, ha olyan stratégiákat és működésmódokat kezdünk el beépíteni a mindennapjainkba, melyek segítenek átgondoltan tervezni és fontossági sorrendet felállítani. A döntéseink meghozatalakor tartsuk szem előtt értékeinket, érdekeinket és azt, hogy mi számít nekünk igazán. A személyes jóllétünkkel való törődés elengedhetetlen tényező a munka-magánélet szempontjából. Vizsgáljuk meg, hogy mire van szükségünk az öngondoskodáshoz és az én-idő megteremtéséhez. Vegyük górcső alá, hogy hogyan tudnánk beépíteni az életünkbe még többet abból, amire szükségünk van, és amire igazán vágyunk. Tárjuk fel szükségleteinket, valamint fordítsunk figyelmet és helyezzünk fókuszt az igényeink azonosítására.
Hogyan áll most nálad a munka-magánélet egyensúlya?
Rajzoljunk egy kört, mely kör jelképezi egy hetünket, melyet különböző tevékenységekkel töltünk.
Rajzoljuk be, hogy kb. mennyi időt töltünk munkával, kikapcsolódással, a családdal, az alvással, a szabadidős tevékenységeinkkel, a testmozgással stb. Fontos, hogy minden olyan tevékenységet nevezzünk meg, amelyre időt szánunk legalább hetente.
Emeljük ki külön azokat a területeket, amelyek fontosak a számunkra.
Jelöljük százalékos arányban, hogy átlagban mennyi időt töltünk ezekkel a tevékenységekkel.
Rajzoljunk egy második kört, melybe jelöljük, hogy ideális esetben hogyan lennének ezek az arányok.