A magyar vasút híres utasai
Az első magyar vasúti utasok természetszerűleg Nyugat-Európában, azon belül is Angliában próbálhatták ki a kötöttpályás közlekedési eszközt.
A déli pályaudvar alakváltozásai
160 éve nyílt meg a Déli pályaudvar, amit kezdetben Buda állomásnak hívtak. Az innen kiinduló új vasútvonal a Balaton déli partján haladt, de nem a nyaralók kedvéért.
A sínbusz és a szupergőzös
Ha a magyar vasút harmincas évekbeli teljesítménye kerül szóba, a leggyakrabban a Kandó-féle villamosmozdony forgalomba állítása jut az eszünkbe. Pedig abban az évtizedben a hagyományos vasúti vontatás területein is csúcsteljesítmények születtek idehaza.
A 269-es pályaszámú gőzmozdony
A MÁV III. osztályú, 269-es pályaszámú mozdonya az egész világon egyedülálló, hiszen a sorozatból viszonylag sokat építettek, a típusból mégis csak ez az egy példány maradt meg.
Egy város, két város - Komárom és a vasút
Komáromra viszonylag későn érkezett meg a vasút, ellenben a túlparton – ahol alig éltek – már az 1860-as évek elején csomópont létesült.
Ganz Ábrahám emlékezete
Ganz Ábrahám a vasúti kerekek a sínnel érintkező, gyorsan kopó részeit antimonos kezeléssel igen keményre edzette, ezzel sokszorosára növelve élettartamukat.
Csoda a Nagykörúton: Nyugati pályaudvar
Nyugati pályaudvar 1877 óta szolgálja az utasokat, ugyanúgy a főváros egyik legfontosabb vasúti központja, mint 140 évvel ezelőtt.
150 éves a Budavári Sikló
A főváros egyik legnépszerűbb turistalátványossága százötven éves. A Budavári Siklót eredetileg gőzgép hajtotta, de a kocsik külsőre pont úgy néztek ki, mint most.